A Kozma utcai izraelita temető, régies nevén Rákoskeresztúri zsidó temető (nem egyenlő a régi Rákoskeresztúri izraelita temetővel) Budapest X. kerületében, az Új köztemető mellett nyílt meg 1893-ban. Nevét a Kozma utcára nyíló bejárata után kapta. A régi temetők beteltek, és felszámolásuk miatt szükségessé vált egy központi izraelita temető létrehozása. Magyarország legnagyobb zsidó temetője jött itt létre. Eddig körülbelül 300 000 ember utolsó nyughelye.
1965-ig[1] csak koporsós temetéseket engedélyeztek ide, mikor is az Állami Egyházügyi Hivatal gyakorlatilag utasította a temetőt, hogy egy elhamvasztott, nem vallásos személyt is ott helyezhessenek örök nyugalomra (aki ezt kérte). Azóta is történnek urnás temetések.
2011 novemberében egy feljelentés nyomán a temető pénzügyeit vizsgáló nyomozás indult, a temetkezések körüli korrupció (pl. részben, vagy egészében zsebbe fizetett temetések) felderítésére.[2] Ennek kapcsán december 1-jén házkutatást tartottak a Budapesti Zsidó Hitközség irodáiban és a temetőben is, ahonnan többes könyvelésre (egy valódi és egy a hatóságoknak vezetett könyvelésre) és ennek kapcsán sikkasztásra utaló dokumentumokat találtak és foglaltak le.[3]
Dr. Varga József: Séta a Kozma utcai temetőben. BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék. [2011. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 18.)
(szerk.) Dr. Fogarasi Katalin – Haraszti György: Zsidó síremlékek Budapesten, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, Budapest, 2004, ISBN 963-214-895-9
Várnai Patrícia: Zsidó hősök a hazáért. Az első világháborúban hősi halált halt és hadviselt zsidó katonák sírjainak felújítása a Kozma utcai izraelita temetőben, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2015, ISBN 978-963-327-681-5