A Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (röviden BSZKRT vagy BSzKRt, ejtsd: 'beszkárt') egy 1923–1949 között működő, Budapest közösségi közlekedését integráltan lebonyolító vállalat volt. Kezdetekben csak a villamoshálózatot üzemeltette, de az 1930-as évek közepére már az autóbuszhálózat, a fogaskerekű, a sikló, a HÉV-hálózat (és az időközben létrejött trolibusz) üzemeltetését is átvette. 1949-ben feloszlott, ekkor közel két évtizedes széttagoltság következett be a közösségi közlekedésben, egészen a BKV 1968-as létrejöttéig.[2]
Szerepe a közösségi közlekedésben
1918 novemberében a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút (BURV) és a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) néven egyesült és a fővároshoz került, létrejöttével pedig megszűnt a vállalatok közötti versengés, mivel a forgalom lebonyolítását egy egységes vállalat szervezte.[3][4] 1922. december 27-én megszűnt a BEVV, jogutódja a BSZKRT lett.[4][5] A BSZKRT a villamosközlekedésben jelentős fejlesztéseket hajtott végre: 1926-ban és 1930-ban átszervezte az addigi villamoshálózatot, új járműveket szerzett be és fejlesztette a kocsiszíneket is.[6][7][8] A négyjegyű pályaszámok 1924-es bevezetése is a vállalathoz kötődik.[9] 1932-be a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt. (BHÉV) is beolvadt a BSZKRT-be.
A BSZKRT a fővárosi buszhálózatra újabb járműveket vásárolt, valamint új járműtelepet is létesített (mai Kelenföldi Divízió).[10] Ebben az időben építették ki az első budapesti trolibuszvonalat is, ez 1933–44 között üzemelt Óbudán, de az első pesti trolibuszvonal létrejötte is a vállalathoz kapcsolódik, azonban a BSZKRT-ot még a pesti 70-es átadása előtt feldarabolták.[11]