Nagyvázsony a Veszprém és Tapolca között húzódó 77-es főút mellett, a róla elnevezett medence közepén helyezkedik el a Balatontól 14 kilométerre. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy határolja, délen a Balaton-felvidék dombjai. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el. Jól látható ez a Kab-hegy bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi. A falut keresztül szeli a Vázsonyi-Séd, amelynek vize az Eger-vízbe jutva a Balatont táplálja.[4]
A település központján a 7311-es és 7312-es út halad át, de külterületének északkeleti részét több kilométeren érinti az Ajkától idáig vezető 7308-as út is. Nagyvázsony északi külterületén emelkedik a Kab-hegy, ahova egy öt számjegyű országos közút (73 114-es út) vezet Úrkút felől.
Mint a Déli-Bakony kistáj településeinek környékén, a Nagyvázsonyt körülvevő erdőkben is előfordul minden ismert hazai nagyvad. Visszatelepült faj az aranysakál (toportyán vagy nádi farkas),[5] ritkább a vadmacska, a rétisas,[6] a Kab-hegy térségében muflonokkal találkozhat az arra járó és több hollócsalád is él a környéken.
Története
A pálos kolostor egykori fényében. Guzsik Tamás kutatásai nyomán készült rajz
Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.
A honfoglalás után a Váson nemzetség[forrás?]} telepedett itt le. A települést írásban először a tatárjárás idején említették. Ebben az időben több falu volt a környéken. Nagyvázsony egyik szomszédja Nemesleányfalu volt, amelyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu 1950-ben egyesült.
A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza, ő pedig 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál itt építtetette fel várat . A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult; 1488-ra már a vármegye jelentős falvai közé sorolták.
15. században épült a pálos kolostor. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta. 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort, nehogy beköltözzön a török.
Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.
A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre. A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök, ezután a vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat végleg 1598-ban sikerült visszafoglalni.
A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király Zichy Istvánnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, és 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.
A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide, de ők sem tudták felvirágoztatni, régi rangját, jelentőségét teljesen elvesztette. A 19. században Nagyvázsony a Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca közötti postakocsijárat egyik állomása és lóváltó helye volt.[7]
2018-ban a település elnyerte a Kiváló Falumegújítók fődíjat, melyet a szakértői zsűri alapján a Belügyminisztérium adományoz. Ugyanebben az esztendőben a község a Magyar Építőművészek Szövetségétől a Magyar Építőművészek különdíját kapta a falumegújítás kategóriában.
A településen 2011. július 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[15] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[15][18] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
A település 2018-ban Kiváló Falumegújító-díjat, a Magyar Építőművészek Szövetségének különdíját vehette át a Belügyminisztériumtól. A község polgármestere, Fábry Szabolcs 2016-ban Tiszteletbeli Székely-, 2020-ban Kovászember-díjat, 2023-ban Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át többek között közösségi programok, a Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség elindításáért, a vidéki jószágtartás, állattartás erősítéséért, a Magyar Igásló Ökoturisztikai Élményközpont megálmodásáért és megépíttetéséért, az őshonos kárpáti borzderes szarvasmarha-fajta megmaradásáért megszervezett legeltető csordaközösség életre hívásáért.
Sport, kultúra
Nagyvázsonyban nagyon fontos szerepet játszik a sport. A faluban van lovas, tenisz és labdarúgóklub is. A község híres volt a lovas napjairól, amelyeket régen, 1959-1989 között állami programként minden évben megrendeztek. A település labdarúgó csapata jelenleg (2020-21-es szezonban) a megyei harmadosztályban szerepel, a hivatalos neve pedig Nagyvázsonyi Kinizsi Tornaegylet.
A Kinizsi Táltosai felnőtt néptáncközössége rendszeresen táncházat tart, magyar és német hagyományokat ápol. A férfi dalárda szintén hetente tart próbát. Fekete Sereg Ifjúsági Egyesülete nemzetközi hírű önkéntes programok gazdája. Borzderes csordaközössége[19] a közösségi jószagtartás különleges példája. A községben mintegy 25 portán 80 lovat, 15-20 fogatot tartanak a gazdák. A Kárpát-medencei Kinizsi Szövetség központi települése, életre hívója.
Rendezvényei:
Lovas farsang, Szent György- és Szent Mihály-napi Marha(nagy)hajtás, Hazajáró Napok, Virtus Fesztivál, Adventi Örömök - Élő betlehem és a 100 szereplős betlehemi előadás.
A 2011-es népszámláláson a lakók 88,2%-a magyarnak, 3,5% németnek, 3,2% cigánynak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlásuk a következő volt: római katolikus 54,2%, református 7,7%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,1% (22,2% nem nyilatkozott).[20]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% németnek, 2% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,1-0,1% ukránnak, horvátnak és szlováknak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,3% volt római katolikus, 6,2% református, 4,7% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 10,3% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[21]
Nevezetességei
A Kinizsi-vár, amely 2020 után, 3 éves felújítási, újjáépítési programmal újult meg illetve kapott új látogatótereket, temperált tereket, kiállító- és élménytereket, dísztermet, vetítőtermet, érintőképernyős és hagyományos ismeretterjesztő/bemutató felületeket, kipróbálható eszközöket, kiállítási tárgyakat, foglalkoztató tereket, teraszokat, vizesblokkokat valamint a vár mellett kávézó/ajándékbolt egységet a Nemzeti Vár- és Kastélyprogram keretei között
↑A hivatkozott forrásból a jelölő szervezet pontos megnevezése nem állapítható meg, a csonkolt, illetve hiányzó szövegrész feltehetőleg „Nagyvázsonyi Tagozata” vagy hasonló kifejezés lehetett.
,_V%C3%A1r_utca,_Nagyv%C3%A1zsony02.jpg)
.jpg)
_udvari_homlokzata.jpg)
