A Zirci járás Veszprém vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Zirc. Területe 331,02 km², népessége 19 516 fő, népsűrűsége pedig 59 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Zirc) és 14 község tartozott hozzá.
A Zirci járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1970-ig, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölésétől (1886) kezdve mindvégig Zirc volt.
Települései
| Település |
Rang
(2013. július 15.) |
Közös hivatal |
Kistérség
(2013. január 1.) |
Népesség
(2013. január 1.) |
Terület
(km²)
|
| Zirc |
járásszékhely város |
Zirc |
Zirci |
7 106 |
37,4
|
| Bakonybél |
község |
Bakonybél |
Zirci |
1 264 |
24,36
|
| Bakonynána |
község |
Bakonyszentkirály |
Zirci |
1 067 |
14,93
|
| Bakonyoszlop |
község |
Bakonyszentkirály |
Zirci |
441 |
14,2
|
| Bakonyszentkirály |
község |
Bakonyszentkirály |
Zirci |
867 |
27,9
|
| Borzavár |
község |
Zirc |
Zirci |
723 |
13
|
| Csesznek |
község |
Bakonyszentkirály |
Zirci |
563 |
24,21
|
| Csetény |
község |
Csetény |
Zirci |
1 922 |
18,37
|
| Dudar |
község |
Dudar |
Zirci |
1 643 |
24,58
|
| Lókút |
község |
Zirc |
Zirci |
411 |
18,11
|
| Nagyesztergár |
község |
Dudar |
Zirci |
1 196 |
18,29
|
| Olaszfalu |
község |
Bakonybél |
Zirci |
1 061 |
42,8
|
| Pénzesgyőr |
község |
Bakonybél |
Zirci |
332 |
17,65
|
| Porva |
község |
Bakonyszentkirály |
Zirci |
435 |
28,13
|
| Szápár |
község |
Csetény |
Zirci |
485 |
7,09
|
Fekvése
A Zirci járás Veszprém vármegye északkeleti részén található. A megyén belül szomszédos a Pápai, a Várpalotai és a Veszprémi járással, továbbá Fejér vármegye Móri, Győr-Moson-Sopron vármegye Pannonhalmi és Komárom-Esztergom vármegye Kisbéri járásával.
Ez a vidék különösen gazdag a természeti szépségekben. A környék gyönyörű, műemlékekben gazdag települései, erdei, természet- és tájvédelmi területei, és arborétumai fogadják egész évben az idelátogatókat.
A Bakony hegyeit a földtörténeti harmad- és negyedidőszak hozta felszínre a Pannon-medencében. A táj kialakulásában nagy szerepet játszott a tenger. Többször is megjelent, egyszer mély volt és sós vizű, máskor sekélyebb és édesvizű vagy éppen mocsártenger. Erre a múltra utalnak az ásványok.
Ezért a környék bővelkedik karsztjelenségekben: a csapadékvíz, a folyóvizek hatására víznyelők, sziklatornyok alakultak ki – több mint száz barlangot hozva létre. A vizet a hegységet alkotó mészkő és dolomit a mélybe vezeti, a hegység lábánál pedig bővizű karsztforrások formájában engedi ismét útjára.
Az Északi-Bakony mintegy 300 méteres platóján kupolaszerűen ülnek a hegyek, közülük a legmagasabb a Kőris-hegy (709 m.). Mellette több, 600 méter fölötti hegy sorakozik, így méltán hívhatjuk az Északi-Bakonyt a Dunántúl tetejének.
A Magas-Bakony csapadékossága a sűrűbb, magasabbra növő faállományon meg is mutatkozik. A Bakony legmagasabb területein a zárt lombkoronájú bükkösök a jellemzőek, alacsonyabb részein a gyertyános–tölgyesek, a korai juhar, a magas kőris, a hegyi juhar és a hegyi szil. A kiszélesedő völgyek patakjait, az állandó és időszakos vízfolyásokat égerligetek, fűz-, nyár-; ligeterdők kísérik.
Ennek a változatos és gyönyörű tájnak a megismerésében nyújt nagy segítséget az idelátogatóknak a számos kiépített tanösvény. A terület élővilága pedig rendkívül gazdag, megannyi állatfajnak ad otthont e táj így ne csodálkozzunk rajta, ha utunk során néhány őzzel, erdei nyúllal vagy mókussal találkozunk.
Története
![]() | Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Nevezetességei
Jegyzetek
Források
