A Rába és a Marcal folyó között fekszik a megyehatár közelében, északnyugati határszéle egyben Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegye határszéle is. A szomszédos települések: észak felől Sobor, északkelet felől Malomsok, kelet felől Takácsi, délkelet felől a községhez tartozó, egykor önálló Ihász, dél felől Nemesgörzsöny, nyugat felől Egyházaskesző és Várkesző, északnyugat felől pedig Rábaszentandrás. Ihász településrésze révén délkelet felől Pápa városával is határos, habár a pápai belváros és Marcaltő központja között csaknem 16 kilométernyi a távolság.
Megközelítése
Központján annak főutcájaként végighalad kelet-nyugati irányban a 8408-as út, ezen érhető el Pápa és Csorna térsége, a 83-as és a 86-os főutak felől is. Ugyancsak a 8408-as út szolgál a településhez tartozó, de attól több kilométerre délkeletre fekvő Ihász főutcájaként is. Győr felől Marcaltő központja, Tét-Szentkút utáni letéréssel a 8416-os úton közelíthető meg; nyugati szomszédaival, Egyházaskeszővel és Várkeszővel pedig a 84 115-ös számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 14-es számú Pápa–Csorna-vasútvonala érinti, amelynek azonban egyetlen megállási pontja sincs itt. Ez azért is érdekes, mert a vonalon létezik Marcaltő megállóhely, sőt hajdan (1971-es megszüntetéséig) létezett Ihász vasútállomás is, de mindkettőt a település határain kívül alakították ki: előbbit Egyházaskesző területén, utóbbit pedig Nagyacsád és Nemesgörzsöny határszélén. Marcaltő megállóhely az Egyházaskesző felé vezető 84 115-ös út vasúti kereszteződésétől délre, Marcaltő központjától 2 kilométerre délnyugatra helyezkedik el, közúti elérését a 84 304-es számú mellékút biztosítja.
Története
Első okleveles említése 1380-ból származik, de ennél jóval korábbi település. Neve arra utal, hogy a Marcal itt ömlött a Rábába. A falu négy vármegye: Győr, Sopron, Vas és Veszprém találkozásánál feküdt. 1402-ben hetivásár tartására kapott jogot. Évszázadokon át a Gutkeled nemzetségbeli családok birtokolják. Először a Marcaltőieké, 1645-ös kihalásukig, majd az Amadék kapták meg adományul a királytól. 1902-től 1945-ig az Esterházyaké volt. A Marcaltőiek régi kastélyát 1551-ben említi okirat. Több malmot birtokolt a család, révátkelő is volt itt. Az Amadé család új kastélyt építtetett, a folyókat ásott mederbe terelték. A fejlődő település a 18. századtól a 19. század közepéig mezővárosi rangot viselt.
1849. június 27-én Marcaltő és Ihász között zajlott le a szabadságharc ihászi ütközete: Kmety György tábornok honvédjei hősiesen küzdöttek a császári csapatok ellen. A magyar sereg heves ágyútüze Pápán nagy riadalmat keltett. A túlerőben levő fegyelmezett osztrák sorok nagy véráldozat árán nyomultak előre, végül elérve céljukat: meghátrálásra kényszerítették Kmety seregét, és szabadon elvonultak Takácsin keresztül Győr irányába.[3] Nem tudni, hol temették el a több száz halottat; Ihász északi végén egy ismeretlen honvéd sírja a közút mellett található. Az egyetlen Veszprém vármegyei csata helyszínét Ihászon is, valamint Pápán, a református templom előtt is emlékoszlop őrzi. Ihász ősi település, közigazgatásilag Marcaltőhöz tartozik, tőle 7,2 km-re délkeletre helyezkedik el, lélekszáma 270 fő.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,6%, református 5,8%, evangélikus 9,1%, felekezeten kívüli 10,4% (17% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak, ukránnak és szlovénnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,8% volt római katolikus, 6,5% evangélikus, 5,5% református, 0,1% görög katolikus, 1,6% egyéb katolikus, 4,6% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
Megyehatárkő - az önkormányzat előtt található. Eredetileg a Marcal partján állt. Az obeliszk alsó részén látható négy gömb a hajdan itt érintkezett négy vármegyét (Győr, Sopron, Vas, Veszprém) jelképezi.
Római katolikus templom - barokk stílusban épült a XVIII. században, 1820-ban klasszicista jellegűvé alakították át.
Művelődési ház - Kossuth u. 1. cím alatt található.
Ismert személyek, akik a marcaltői temetőben nyugszanak
Gróf Futaki Hadik András (1764-1840), Mária Terézia híres generálisának Hadik Andrásnak fia, aki maga is kitűnő katona volt, császári és királyi belső titkos tanácsosként, lovassági altábornagyként szolgált.
