Pápa déli szomszédságában fekszik. A további szomszéd települések: északkelet felől a Pápához tartozó Tapolcafő, délkelet felől Döbrönte, dél felől Ganna, délnyugat felől Kup, északnyugat felől pedig Nóráp.
Megközelítése
A községen, annak főutcájaként a 8402-es út halad végig, amely a 8-as főútdevecseri szakaszától Noszlopon és Bakonypölöskén át egészen a 83-as főút pápai elkerülőjéig húzódik. A 83-as főúttól Pápakovácsi mindössze 4 kilométeres letéréssel elérhető; a 8-as főúttól való távolsága valamivel kevesebb, mint 20 kilométer.
A 8402-es útnak két elágazása is van a község területén: az északi falurészben a 84 109-es számú mellékút csatlakozik hozzá, amely a 8403-as útkéttornyúlaki szakaszától Nórápon át húzódik idáig, déli szélén pedig a 8409-es út ágazik ki belőle, Ganna és Döbrönte felé.
Pápakovácsi nevét 1230-ban említette először oklevél Koachy néven. A települést valószínűleg a pápai vár kovácsai lakták.
A 16. században az Esterházy uradalom szomszédságában fekvő települést nemesi családok lakóhelye volt.
A 17. században a gróf Somogyi család birtoka lett, később régi birtokosai mellett az Esterházy család is birtokos lett itt.
A 18. századra lakói főleg zsellérek voltak, akik az itt birtokos pápai Esterházyak, a Somogyiak és a század végétől a Vallis grófok földjein dolgoztak.
1910-ben 848 lakosából 827 magyar, 19 német volt. Ebből 720 római katolikus, 142 református volt.
A községhez tartozott egykor Attya puszta, Ó Döbrönte, Gyula major is, melyek közül Attya puszta a középkorban kisbirtokos nemesek lakhelye volt, de 1544-ben a török elpusztították.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 7,6% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% bolgárnak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 12%, evangélikus 5,5%, felekezeten kívüli 4,8% (13,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,6% volt római katolikus, 10,6% református, 6,3% evangélikus, 4,8% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 2,8% felekezeten kívüli (25,2% nem válaszolt).[12]
