Buddhizmus országonként

A buddhizmus kulturális és névleges követőinek a százaléka a hozzá kapcsolódó vallásokkal együtt (a legmagasabb becslési értékek szerint).[1][2][3][4][5][6][7][8]
A formális és gyakorló buddhisták százaléka a regisztrált követők tekintetében (a legalacsonyabb becslési érték szerint).

A gyakorló buddhisták pontos számát országonként meghatározni nagyon nehéz. A keleti vallások, mint például a buddhizmus is, gyakran keverednek olyan helyi vallásokkal, mint az animizmus, a kínai népi vallás, a konfucianizmus, a sintó és a taoizmus.[9][10][11][12][13][14][15] Az emberek kis hányada dönt úgy, hogy formálisan is menedéket vegyen. Sokan hétköznapi módon gyakorolják csupán a buddhizmust, esetenként keveredve más kapcsolódó vallásokkal. Főként Kelet-Ázsiában van ez így, ahol a buddhizmust már régóta gyakorolják a taoizmus és konfucianizmus mellett egy ún. „Hármas vallásba” vagy „Nagy vallásba” összegyúrva.[16]

A világon élő buddhisták számának becslése nagyban eltér a különböző rendelkezésre álló források szerint.[17] Az eredmény 350 és 500 millió között van.[18][19][20][21][22] Azonban a pontos becslés nagyon nehéz, hiszen sokan nem rendelkeznek semmiféle tagsággal vagy nem látogatnak nyilvános szertartásokat.[23]

A buddhista követők szerint azért is nehéz jól becslést adni sok ázsiai országban, mert a nemzeti, gyakran kommunista kormányok ellenségesek a vallással szemben. Ezekben az országokban a kormány vagy aluljelenti vagy egyenesen letagadja a vallások követőit, ezért gyakori az alulbecslés. Ilyen nehézségekkel kerül szembe a számláló Kína és Észak-Korea esetében. Hasonló történelmi problémák tetéződnek az infrastruktúra gyengeségeivel Laoszban és Vietnamban, ahol még nehezebb az összeszámolás.[8][24][25] A legtöbb buddhista Ázsiában él.

Országonként

Buddhizmus országonként
Régió Ország vagy terület Népesség (2007E) % Buddhista Összes buddhista
Közép-Ázsia Afganisztán 31 889 923 0,2%[26] 63 780
Dél-Amerika ARG Argentína 40 301 927 0,1% [27] 40 302
Karib-térség Aruba 100 018 1,2% (kb.)[28] 1200
Óceánia Ausztrália 20 434 176 2,1% [29] 429 118
Közép-Európa Ausztria 8 199 783 0,130% 10 660
Közel-Kelet Bahrein 708 573 1% [30] 7086
Dél-Ázsia Banglades 150 448 339 0,7% [31] 1 053 138
Nyugat-Európa Belgium 10 392 226 0,29% [32] 31 177
Dél-Ázsia Bhután 2 327 849 66%–75%[33] 1 536 380 – 1 745 888
Dél-Amerika Bolívia 9 119 152 0,26% [34] 23 710
Balkán Bosznia-Hercegovina 4 552 198 0,01% 455
Dél-Amerika Brazília 190 010 647 0,13% [35] 247 014
Délkelet-Ázsia Brunei 374 577 9,09% [36] 29 822
Kelet-Európa Bulgária 7 322 858 0,015% (kb.) 1098
Dél-Amerika Chile 16 284 741 0,04% [37][38] 6514
Közel-Kelet Ciprus 788 457 1% 7885
Közép-Amerika CRC Costa Rica 4 133 884 2,34% [39] 96 733
Közép-Európa Csehország 10 228 744 0,5% 51 144
Dél-Afrika RSA Dél-Afrika 43 997 828 0,1% [40] 43 998
Nyugat-Európa Dánia 5 468 120 >0,5% [41] 20 000–25 000[41]
Karib-térség Dominikai Közösség 72 386 0,25% [42] 181
Karib-térség Dominikai Köztársaság 9 365 818 0,1% [43] 9366
Dél-Amerika Ecuador 13 755 680 0,2% [44] 27 511
Közel-Kelet Egyesült Arab Emírségek 4 444 011 5% [45] 222 201
Nyugat-Európa Egyesült Királyság Egyesült Királyság 60 776 238 0,3%[46] 152 000[46]
Észak-Amerika USA Egyesült Államok 301 139 947 0,7%[47][48] 1 505 700 – 6 022 799
Észak-Afrika Egyiptom Egyiptom <0,1% <10,000
Nyugat-Afrika Elefántcsontpart 18 013 409 0,06% [49] 10 808
Kelet-Afrika Eritrea 4 906 585 0,1% [50] 4907
Kelet-Európa Észtország 1 315 912 0,4% [51] 5264
Óceánia Fidzsi-szigetek 918 675 1% 9187
Nyugat-Európa Finnország 5 238 460 0,1% [52] 5238
Nyugat-Európa Franciaország 63 718 187 1,2% 764 618
Délkelet-Ázsia Fülöp-szigetek 91 077 287 2,5% [53] 2 276 932
Nyugat-Afrika Ghána 22 931 299 0,05% [54] 11 466
Balkán Görögország 10 706 290 0,1% (becsült adat) 10 706
Kaukázus Grúzia 4 646 003 0,1% (becsült adat)[55] 4646
Közép-Amerika Guatemala 12 728 111 0,1% [56] 12 728
Nyugat-Afrika Guinea 9 947 814 0,1% (becsült adat)[57] 9948
Dél-Amerika Guyana 769 095 0,25% [58] 1923
Nyugat-Európa Hollandia 16 570 613 0,105%[59] - 1%[60] 17 399 – 165 706
Közép-Amerika Honduras 7 483 763 0,1% [61] 7484
Kelet-Ázsia Hongkong 6 980 412 10,1%[62] - 90% [63] 705 022 – 6 282 371
Balkán Horvátország 4 493 312 0,03% 1348
Dél-Ázsia India 1 129 866 154 0,8%[64]- 3,25% [65] 12 248 969 – 37 913 134
Délkelet-Ázsia Indonézia 234 693 997 1%[66] 2 346 940
Közel-Kelet Irán 72 212 000 N/A N/A
Közel-Kelet Izrael 6 426 679 0,1% [67] 6426
Nyugat-Európa Izland 301 931 0,15% [68] 453
Nyugat-Európa Írország 4 109 086 0,2% [69] 8218
Karib-térség Jamaica 2 780 132 0,3% [70] 8340
Kelet-Ázsia Japán 127 433 494 45%[71]-71% 57 061 994–91 000 000
Délkelet-Ázsia Kambodzsa 13 995 904 95% [72] 13 296 109
Észak-Amerika CAN Kanada 33 390 141 1.0[73] 300 345
Közép-Ázsia Kazahsztán 15 284 929 0,55% [74] 84 067
Közép-Ázsia Kirgizisztán 5 284 149 0,35% [75] 18 495
Kelet-Ázsia Kína 1 321 851 888 8%[76][77] – 21% [78][79] – 80% (becsült adat)[20][21] 105 748 151 – 277 588 896 – 1 057 481 510
Dél-Amerika Kolumbia 44 379 598 0,01% [80] 4438
Kelet-Ázsia Észak-Korea 23 301 725 64,5% (becsült adat)[81][82][83] 10 000[84] – 15 029 613
Kelet-Ázsia Dél-Korea 49 044 790 22,8%[85][86][87][88][89] 11 427 436
Karib-térség Kuba 11 394 043 0,25% [90] 28 485
Közel-Kelet Kuvait 2 505 559 4% [91] 100 222
Délkelet-Ázsia Laosz 6 521 998 67%[92] 4 369 739
Közép-Európa Lengyelország 38 518 241 0,1% 38 518
Kelet-Európa Lettország 2 259 810 0,004% [93] 90
Közel-Kelet Libanon 3 925 502 0,1% [94] 3926
Nyugat-Afrika Libéria 3 195 931 0,1% [95] 3196
Észak-Afrika Líbia 6 036 914 0,3% [96] 18 120
Nyugat-Európa LIE Liechtenstein 34 247 0,22% [97] 75
Észak-Európa Litvánia
Kelet-Afrika Madagaszkár 19 448 815 0,1% [98] 19 449
Közép-Európa Magyarország 9 956 108 0,05% 5223[99]
Délkelet-Ázsia Malajzia 24 821 286 22% [100] 5 460 683
Dél-Ázsia Maldív-szigetek 369 031 0,45% [101] 1661
Kelet-Afrika Mauritius 1 250 882 2,5% [102] 31 272
Közép-Amerika MEX Mexikó 108 700 891 0,1% (becsült adat)[103] 108 701
Délkelet-Ázsia Burma 47 373 958 90% [104] 42 636 562
Közép-Ázsia Mongólia 2 951 786 50%[105] – 94%[106] 1 475 893 – 2 774 679
Dél-Afrika Namíbia 2 055 080 0,1% [107] 2055
Dél-Ázsia Nepál 28 901 790 11% [108] 3 179 197
Nyugat-Európa Németország 82 400 996 1% 824 001
Közép-Amerika Nicaragua 5 675 356 0,1% [109] 5675
Nyugat-Európa Norvégia 4 627 926 0,42% [110] 19 437
Nyugat-Európa Olaszország 58 147 733 0,2% [111][112][113] 116 295
Közel-Kelet Oman 3 204 897 1% [114] 32 049
Kelet-Európa Oroszország 141 377 752 0,75%[115] – 1,1% – 1,45%[116] 1 060 333 – 1 555 155 – 2 049 977
Dél-Ázsia Pakisztán 164 741 924 0,1% [117] 164 742
Közép-Amerika Panama 3 242 173 2,1% [118] 68 086
Dél-Amerika Paraguay 6 669 086 0,5% [119] 33 345
Dél-Amerika Peru 28 674 757 0,31% [120] 88 892
Nyugat-Európa POR Portugália 10 642 836 0,18% 20 000
Kelet-Európa ROM Románia 22 276 056 0,01% (becsült adat)[121] 2228
Dél-Amerika Salvador 6 948 073 0,03% [122] 2084
Nyugat-Európa Spanyolország 40 448 191 0,025% [123] - 0,5% - 0,75% 10 112 – 200 000 – 300 000[124]
Dél-Ázsia Srí Lanka 20 926 315 70% [125] 14 648 421
Nyugat-Európa SUI Svájc 7 554 661 0,29% [126] 21 909
Nyugat-Európa Svédország 9 031 088 0,2% [127] 18 062
Közel-Kelet Szaúd-Arábia 27 601 038 1,5% [128] 414 016
Nyugat-Afrika Szenegál 12 521 851 0,01% 1252
Balkán SRB Szerbia 10 150 265 0,01% (becsült adat) 1015
Délkelet-Ázsia Szingapúr 4 553 009 42,5%[129] 51% [130] - 61,1% [131] 1 935 029 – 2 322 035 – 2 781 888
Közép-Európa SVK Szlovákia 5 447 502 0,1% [132] 5447
Közép-Európa SVN Szlovénia 2 009 245 0,075% (becsült adat) 1500
Délkelet-Ázsia Thaiföld 65 068 149 95% [133] 61 814 742
Közel-Kelet Törökország 71 158 647 0,1% [134] 71 159
Közép-Ázsia Türkmenisztán 5 097 028 0,1% [135] 50 970
Kelet-Európa UKR Ukrajna 46 299 862 0,1% (kb.)[93] 46 300
Dél-Amerika Uruguay 3 460 607 0,1% [136] 3461
Óceánia NZL Új-Zéland 4 115 771 1,2% [137] 49 389
Közép-Ázsia Üzbegisztán 27 780 059 0,2% [138] 55 560
Dél-Amerika Venezuela 26 023 528 0,2% [139] 52 047
Délkelet-Ázsia Vietnám 85 262 356 16%[140] – >50%[141] – 85% (becsült adat)[142] 13 641 977 – >42 631 178 – 72 473 003

Régiók szerint

A fenti számok felhasználásával lettek számolva az adatok.

Buddhizmus Afrikában
Régió Teljes népesség Buddhisták Buddhisták %-a Az összes buddhista %-a
Közép-Afrika 88 166 923 0 0% 0%
Kelet-Afrika 202 711 873 40,454 0,019%
Észak-Afrika 211 584 604 0 0% 0%
Dél-Afrika 143 871 660 77 127 0,035%
Nyugat-Afrika 280 965 354 0 0% 0%
Összesen 927 300 414 117 581 0,012%
Buddhizmus Ázsiában
Régió Teljes népesség Buddhisták Buddhisták %-a Az összes buddhista %-a
Közép-Ázsia 95 398 532 2 879 280 3,018%
Kelet-Ázsia 1 585 083 298 467 848 179 – 1 247 740 793 29,515%–78,717%
Közép-Ázsia 285 194 911 585 025 0,205%
Dél-Ázsia 1 491 019 011 38 601 550 2,588%
Délkelet-Ázsia 592 738 430 214 723 860 36,226%
Összesen 4 049 434 182 726 336 585 – 1 506 229 199 17,936%–37,196%
Buddhizmus Európában
Régió Teljes népesség Buddhisták Buddhisták %-a Az összes buddhista %-a
Balkán 67 379 383 101 070 0,15%
Közép-Európa 77 052 660 2 912 591 3,78%
Kelet-Európa 212 144 987 387 165 1,825%
Nyugat-Európa 389 933 160 20 666 457 5,3%
Összesen 746 510 190 24 067 283 3,223%
Buddhizmus Amerikában
Régió Teljes népesség Buddhisták Buddhisták %-a Az összes buddhista %-a
Karib-térség 24 683 536 43 498 0,176%
Közép-Amerika 44 030 092 152 228 0,345%
Észak-Amerika 462 382 674 7 241 845 1,566%
Dél-Amerika 384 863 028 499 020 0,129%
Összesen 915 959 330 7 936 420 0,866%
Buddhizmus Óceániában
Régió Teljes népesség Buddhisták Buddhisták %-a Az összes buddhista %-a
Óceánia 32 021 885 542 920 1,695%

Jegyzetek

  1. ↑ National Geographic
  2. ↑ Oproject
  3. ↑ Maps of War- History of Religion
  4. ↑ Thing Quest. [2013. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 31.)
  5. ↑ Wads Worth
  6. ↑ Worth - Religions in Asia[halott link]
  7. ↑ Britannica
  8. ↑ a b The Range of Religious Freedom. [2011. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
  9. ↑ Chinese Cultural Studies: The Spirits of Chinese Religion. [2011. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  10. ↑ Windows on Asia - Chinese Religions. [2009. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 14.)
  11. ↑ Religions and Beliefs in China
  12. ↑ SACU Religion in China. [2014. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  13. ↑ Index-China Chinese Philosophies and religions. [2010. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
  14. ↑ AskAsia - Buddhism in China
  15. ↑ BUDDHISM AND ITS SPREAD ALONG THE SILK ROAD. [2011. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
  16. ↑ "Counting the Buddhist World Fairly," by Dr. Alex Smith
  17. ↑ U.S. State Department's International Religious Freedom Report 2004; Adherents.com; Garfinkel, Perry. “Buddha Rising.” National Geographic DEC. 2005:88 - 109.; The CIA World Factbook Archiválva 2010. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
  18. ↑ Gary Gach. The Complete Idiot's Guide to Understanding Buddhism. Alpha, 2004. ISBN 1592572774.
  19. ↑ books.google.com - The Complete Idiot's Guide to Understanding Buddhism, by Gary Gach
  20. ↑ a b Buddhists in the world. [2016. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  21. ↑ a b BBC Vietnamese - Tây Tạng một cái nhìn toàn cục Emphazide (the fifth text paragraph): Trong một bài mới đây trên Newsweek, tác giả Christian Caryl cùng cộng tác viên từ Ấn Độ, Đài Loan và Trung Quốc đã cho rằng 'từ tôn giáo kêu gọi hòa bình', với chừng 1,5 tỉ người Phật giáo đang thành 'một phong trào chính trị và xã hội' ở châu Á.
  22. ↑ adherents.com. [2008. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  23. ↑ U.S. Department of States - International Religious Freedom Report 2006: China (includes Tibet, Hong Kong, and Macau). [2010. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  24. ↑ openDemocracy.net. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 21.)
  25. ↑ Center for Religious Freedom - Survey Files. [2012. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
  26. ↑ http://encyclopedia.jrank.org/PAS_PER/HINDKI.html Archiválva 2010. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Encyclopædia Britannica Eleventh Edition
  27. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu[halott link]
  28. ↑ The World Factbook. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  29. ↑ state.gov
  30. ↑ state.gov
  31. ↑ banbeis.gov.bd. [2011. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 6.)
  32. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2008. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  33. ↑ state.gov
  34. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2008. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  35. ↑ ibge.gov.br
  36. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2008. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 22.)
  37. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2008. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  38. ↑ International Religious Freedom Report 2006 - Chile
  39. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2008. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 1.)
  40. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  41. ↑ a b Journal of Global Buddhizmus, Article by Jørn Borup, Department of Study of Religion at University of Aarhus, Denmark. 2008, based on research from 2005[halott link], "There are about 20,000 Buddhists in Denmark." 0,5% of 5.5 million would be 27,500.
  42. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 4.)
  43. ↑ religiousintelligence.co.uk Archiválva 2008. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, religiousfreedom.lib.virginia.edu Archiválva 2008. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
  44. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu Archiválva 2008. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, religiousintelligence.co.uk Archiválva 2008. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  45. ↑ state.gov Archiválva 2009. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, religiousintelligence.co.uk Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  46. ↑ a b Religion In Britain, 2001
  47. ↑ American Religious Identification Survey, 2001. [2006. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  48. ↑ CIA The World Factbook - United States of America
  49. ↑ state.gov. [2009. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  50. ↑ state.gov. [2009. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  51. ↑ state.gov
  52. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu. [2008. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  53. ↑ Buddhist Tourism - Buddhizmus in Philippines. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  54. ↑ state.gov. [2009. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  55. ↑ state.gov. [2009. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  56. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2009. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  57. ↑ state.gov
  58. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  59. ↑ state.gov. [2009. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  60. ↑ adherents.com. [2017. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  61. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu. [2008. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 1.)
  62. ↑ International Religious Freedom Report 2007 - Hong Kong
  63. ↑ The World Factbook Archiválva 2009. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, [1], [2][3], [4]
  64. ↑ Indian Census
  65. ↑ 35 million Buddhists in India (2008). [2008. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  66. ↑ depag.go.id. [2007. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 2.)
  67. ↑ state.gov. [2011. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  68. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2008. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  69. ↑ beyond2020.cso.ie. [2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  70. ↑ religiousintelligence.co.uk, religiousfreedom.lib.virginia.edu Archiválva 2009. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
  71. ↑ Michael Martin - The Cambridge companion to atheism, 2007, Cambridge University Press, isbn=9780521842709
  72. ↑ The World Factbook. [2010. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  73. ↑ Archivált másolat. [2018. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  74. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  75. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2008. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  76. ↑ The World Factbook. [2016. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  77. ↑ state.gov. [2010. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  78. ↑ BBC News - Survey finds 300m China believers
  79. ↑ chinadaily.com.cn
  80. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 4.)
  81. ↑ The CIA World Factbook Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, state.gov
  82. ↑ Every Culture - Culture of NORTH KOREA
  83. ↑ CIA The World Factbook -- North Korea. [2015. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  84. ↑ state.gov
  85. ↑ state.gov
  86. ↑ state.gov
  87. ↑ About Korea - Religion. [2010. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  88. ↑ Every Culture - South Koreans
  89. ↑ Every Culture - Culture of SOUTH KOREA
  90. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 4.)
  91. ↑ state.gov. [2009. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  92. ↑ Archivált másolat. [2010. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  93. ↑ a b state.gov
  94. ↑ dailystar.com.lb Archiválva 2011. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, state.gov Archiválva 2009. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
  95. ↑ state.gov. [2009. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  96. ↑ religiousintelligence.co.uk Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, http://religiousfreedom.lib.virginia.edu Archiválva 2007. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, state.gov Archiválva 2006. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
  97. ↑ state.gov
  98. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu Archiválva 2007. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, religiousintelligence.co.uk Archiválva 2008. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  99. ↑ Population by religion, denomination, religious community, etc., main age groups and sex. [2019. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  100. ↑ [5], state.gov
  101. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2007. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  102. ↑ adherents.com/adhloc/Wh_202.html. [2017. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  103. ↑ The CIA World Factbook. [2018. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  104. ↑ buddhanet.net, The CIA World Factbook Archiválva 2010. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
  105. ↑ The CIA World Factbook. [2010. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  106. ↑ state.gov, state.gov
  107. ↑ state.gov
  108. ↑ state.gov Archiválva 2009. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, The CIA World Factbook Archiválva 2010. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  109. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu. [2006. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 6.)
  110. ↑ norway.lk[halott link]
  111. ↑ Unione Buddhista Italiana - UBI: L'Ente[halott link]
  112. ↑ SGI-ITALIA.ORG: L'Istituto Buddista Italiano Soka Gakkai. [2008. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 16.)
  113. ↑ Archivált másolat. [2008. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 19.)
  114. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu Archiválva 2007. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, religiousintelligence.co.uk Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
  115. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2008. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  116. ↑ state.gov
  117. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu. [2008. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  118. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2008. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  119. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu. [2008. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  120. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2008. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  121. ↑ state.gov
  122. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2008. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 1.)
  123. ↑ state.gov
  124. ↑ El 7% de los fieles profesan una fe que no es la católica
  125. ↑ state.gov Archiválva 2009. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, The CIA World Factbook Archiválva 2018. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  126. ↑ state.gov
  127. ↑ state.gov. [2009. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  128. ↑ state.gov
  129. ↑ CIA Factbook - Singapore. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  130. ↑ www.state.gov. [2009. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  131. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu Archiválva 2008. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, state.gov
  132. ↑ state.gov
  133. ↑ The CIA World Factbook. [2010. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  134. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu. [2007. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 4.)
  135. ↑ state.gov
  136. ↑ state.gov
  137. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu Archiválva 2008. június 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, state.gov Archiválva 2009. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
  138. ↑ religiousfreedom.lib.virginia.edu Archiválva 2012. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, religiousintelligence.co.uk Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  139. ↑ religiousintelligence.co.uk. [2009. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  140. ↑ vietnamembassy.us
  141. ↑ state.gov. [2009. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  142. ↑ state.gov, mtholyoke.edu Archiválva 2017. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Read other articles:

Aldgate bus station

Aldgate bus stationThe bus station in 2009General informationLocationAldgateCity of LondonOperated byTransport for LondonBus routes5Bus stands1Bus operatorsArriva LondonBlue TriangleHCT GroupConnectionsAldgate tube stationHistoryOpened1930s Aldgate bus station serves the Aldgate area of the City of London, England. The station is owned and maintained by Transport for London and located directly south of Aldgate tube station. Also known as Minories bus station or lay-by, it was the first dedic...

 

Морфологічна класифікація мов

Морфологічна класифікація мов — типологічна класифікація мов світу на основі принципів морфологічної будови слів. Відповідно до цієї класифікації усі мови поділяються на: кореневі (аморфні, ізолюючі) аглютинативні флективні (фузійні) полісинтетичні (багатоскладові,

 

KiaSafe

KiaSafe — спеціальний чохол для безпровідних автомобільних ключів, які являють собою мініатюрну клітку Фарадея. У ньому немає нічого особливого — це просто маленька сумка з металевою підкладкою, що дозволяє не викрасти машину, наприклад, якщо власник спить. KiaSafe був р...

Сирівське

село Сирівське Країна  Україна Область Одеська область Район  Подільський район Громада Любашівська селищна громада Код КАТОТТГ UA51120130340043131 Основні дані Засноване 1901 Населення 89 Площа 0,308 км² Густота населення 288,96 осіб/км² Поштовий індекс 66551 Телефонний код +380...

 

Федорівка (Куяльницька сільська громада)

село Федорівка Церква Різдва БогородиціЦерква Різдва Богородиці Країна  Україна Область Одеська область Район Подільський Громада Куяльницька сільська громада Код КАТОТТГ UA51120110550053506 Основні дані Засноване 1836 Населення 460 Площа 1,21 км² Густота населення 380,17 осі...

 

استعمار الفضاء

هذه المقالة بحاجة لصندوق معلومات. فضلًا ساعد في تحسين هذه المقالة بإضافة صندوق معلومات مخصص إليها. مركبة فضائية مبنية من نموذج ستانفورد المستدير، رسمة فنية لناسا, عام 1975. استعمار الفضاء أو غزو الفضاء هو مشروع ملاحي فضائي للإقامة البشرية الدائمة وباكتفاءٍ ذاتيّ تامّ خارج ا...

إكثار النبات

هذه المقالة بحاجة لصندوق معلومات. فضلًا ساعد في تحسين هذه المقالة بإضافة صندوق معلومات مخصص إليها. قطع فروع النباتات تجهيزا لتحضيرها للتكاثر بالبراعم إكثار النبات هو عملية قيام الإنسان بإكثار النباتات أو تسريع تكاثره سواء كان ذلك بواسطة التكاثر اللاجنسي (الإكثار الخضري) ...

 

Kung Fu Panda: Showdown of Legendary Legends

2015 video gameKung Fu Panda: Showdown of Legendary LegendsDeveloper(s)Vicious Cycle SoftwarePublisher(s)Little OrbitProducer(s)DreamWorks AnimationSeriesKung Fu PandaPlatform(s)PlayStation 4PlayStation 3Xbox 360Xbox OneWii UWindowsNintendo 3DSReleaseMicrosoft Windows, Nintendo 3DS, PlayStation 3, PlayStation 4, Xbox 360, Xbox One EU: November 27, 2015[1]NA: December 1, 2015Wii UWW: December 15, 2015Genre(s)FightingMode(s)Single-Player, Versus Kung Fu Panda: Showdown of Legendary Lege...

 

Teori hubungan internasional

Teori hubungan internasional Realisme Realisme neoklasik Neorealisme (realisme struktural) Realisme klasik Realisme ofensif Realisme defensif Realisme liberal (Mazhab Inggris) Keunggulan relatif Keunggulan absolut Realisme strategis Liberalisme Idealisme Teori perdamaian demokratis Liberalisme republik Institusionalisme Neoliberalisme Liberalisme interdependensi Liberalisme sosiologis Liberalisme institusional Konstruktivisme Konstruktivisme modern Konstruktivisme pascamodern Konstruktivisme ...

XDefiant

Upcoming video game Video gameXDefiantDeveloper(s)Ubisoft San FranciscoPublisher(s)UbisoftDirector(s)Mark RubinJason SchroederEngineSnowdropPlatform(s)PlayStation 4PlayStation 5WindowsXbox OneXbox Series X/SGenre(s)First-person shooterMode(s)Multiplayer XDefiant (formerly known as Tom Clancy's XDefiant) is a free-to-play first-person shooter video game developed by Ubisoft San Francisco and published by Ubisoft. XDefiant is currently in development and is set to be released on PlayStation 4, ...

 

Vittorio Arrigoni

Italian journalist and peace activist (1975–2011) Vittorio ArrigoniBorn(1975-02-04)4 February 1975Besana in Brianza, ItalyDied15 April 2011(2011-04-15) (aged 36)Gaza Strip, PalestineCause of deathMurdered by Palestinian IslamistsNationalityItalianOccupationsActivistjournalistbloggerMovementInternational Solidarity Movement Vittorio Arrigoni (Italian pronunciation: [vitˈtɔːrjo arriˈɡoːni]; 4 February 1975 – 15 April 2011) was an Italian reporter, writer, pacifi...

 

Johanna Staude

Unfinished portrait by Gustav Klimt (1917–1918) Portrait of Johanna StaudeArtistGustav KlimtYear1917–1918Dimensions50 cm × 70 cm (20 in × 28 in)LocationÖsterreichische Galerie Belvedere Portrait of Johanna Staude[a] (1917–1918) is an unfinished painting by Gustav Klimt, depicting Johanna Staude (née Widlicka; 16 February 1883 – 2 July 1967), an Austrian divorcée who also modeled for Egon Schiele.[1] She described her occup...

The Bridal Path (film)

1959 film The Bridal PathBritish 1-sheet posterDirected byFrank LaunderWritten byNigel TranterFrank LaunderGeoffrey WillansProduced bySidney GilliatFrank LaunderStarringBill TraversGeorge ColeBernadette O'FarrellCinematographyArthur IbbetsonEdited byGeoffrey FootMusic byCedric Thorpe DavieDistributed byBritish Lion Film CorporationRelease date5 August 1959Running time95 minutesCountryUnited KingdomLanguageEnglishBudget£162,634[1] The Bridal Path is a 1959 British comedy film directed...

 

Martina Ceccarelli

Martina Ceccarelli Nazionalità  Italia Altezza 168 cm Peso 53 kg Calcio Ruolo Centrocampista, attaccante Squadra svincolata Carriera Giovanili  Grifo Perugia Squadre di club1 2011-2014 Grifo Perugia51 (5)2014-2015→  Roma CF25 (9)2015-2018 Grifo Perugia51 (29)2018-2020 Perugia? (?)2020-2023 Arezzo25+ (4+) Nazionale 2013-2014 Italia U-174 (0) Palmarès  Europei di calcio Under-17 Bronzo Inghilterra 2014  Mondiali di calcio Under-17 Bronzo Costa Ri...

 

2018 Vermont elections

Elections in Vermont 2018 Vermont elections← 20162020 → Elections in Vermont Federal government Presidential elections 1792 1796 1800 1804 1808 1812 1816 1820 1824 1828 1832 1836 1840 1844 1848 1852 1856 1860 1864 1868 1872 1876 1880 1884 1888 1892 1896 1900 1904 1908 1912 1916 1920 1924 1928 1932 1936 1940 1944 1948 1952 1956 1960 1964 1968 1972 1976 1980 1984 1988 1992 1996 2000 2004 2008 2012 2016 2020 2024 Presidential primaries Democratic 2000 2004 2008 2012 2016 20...

君となら恋をしてみても

君となら恋をしてみても ジャンル ボーイズラブ 漫画 作者 窪田マル 出版社 白泉社 掲載サイト マンガPark レーベル 花丸コミックス・プレミアム 発表期間 2021年4月30日 - 巻数 既刊4巻（2023年11月1日現在） ドラマ 原作 窪田マル 監督 松本花奈 脚本 森野マッシュ 音楽 岩本裕司 制作 アンリコ 製作 ドラマ「君となら恋をしてみても」製作委員会毎日放送 放送局 毎日放送 ...

 

Ni una menos

Ni una menos TipoMovimento femminista Fondazione3 giugno 2015 ScopoContrasto alla violenza di genere, al maschilismo e al patriarcato Area di azioneAmerica, Europa MottoNon una di meno Sito web Modifica dati su Wikidata · Manuale Ni una menos (lett. Non una di meno) è un movimento femminista socio-politico che si batte contro la violenza di genere, il patriarcato, il maschilismo, il machismo e il sessismo tramite scioperi, manifestazioni e mobilitazioni non violente. Si adopera per...

 

Jan Hoet

Jan Hoet (1989) Knight Jan Hoet (Dutch pronunciation: [jɑn ˈɦut]; 23 June 1936 – 27 February 2014) was the Belgian founder of SMAK (Stedelijk Museum voor Actuele Kunst or Municipal Museum for Contemporary Art) in Ghent, Belgium.[1] Biography Jan Hoet was born in Leuven, Belgium. Throughout his career, he was often referred to in the press as a former boxer (he pursued the sport in college) and several times expressed an admiration for Mike Tyson. In the late 1960s and...

C-AKv coupler

Railway vehicle coupler CAKv coupler on a DBAG Class 189 locomotive for heavy goods duty Part of a series onRail transport History Company types Infrastructure Management Rail yard Railway track Maintenance Track gauge Variable gauge Gauge conversion Dual gauge Service and rolling stock Operating Locomotives Trains Railroad cars Railway couplings Couplers by country Coupler conversion Dual coupling Wheelset Bogie (truck) Passenger train Commuter rail Regional rail Inter-city rail High-speed r...

 

Bosque montano caducifolio de los Apeninos

Bosque montano caducifolio de los Apeninos Ecozona PaleárticaBioma Bosques templados de frondosas y mixtosExtensión 16.100 km2Estado de conservación En peligro críticoPaíses Italia Italia Ecorregiones – WWF[editar datos en Wikidata] El bosque montano caducifolio de los Apeninos es una ecorregión de la ecozona paleártica, definida por WWF, situada en Italia. Descripción Son bosques de montaña que constituyen una ecorregión de bosque templado de frondosas y que ocupan...

 

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!