A klésák (szanszkrit: klésa; páli: kilésza; tibeti: nyon mongs) a buddhizmusban a mentális tényezők, amelyek elhomályosítják a tudatot és káros, ártó cselekedeteket eredményeznek. A klésák olyan tudatállapotok, mint az aggodalom, félelem, harag, féltékenység, vágy, depresszió stb. Magyar fordításai: szenvek,[1] tényezők, szennyeződések,[2] szenvedések forrásai. Ezek a tényezők a megismerést (pramána) hibás irányba befolyásolják. A mai mahájána és théraváda hagyományokban a nem-tudás, vágy, és gyűlölet klésait tekintik az összes többi klésa forrásának. Ezt nevezik a mahájána irányzatban a három méregnek illetve a théraváda irányzatban három káros gyökérnek.[3]
A klésa kifejezés a "klis" igei gyök származékaként a szenvedésre utal - "gyötörni", "zaklatni", "fájdalmat okozni". A korai buddhizmusban a "kilésza" terminológiát használták.[4]
Páli irodalom
A páli kánon beszédeiben (szútrák) a kilésza gyakran jelenti a különböző élvezeteket, amelyek beszennyezik a testi és a mentális állapotokat. Az Abhidhamma-pitakában és a poszt-kanonikus páli irodalmakban tíz szennyeződést különböztetnek meg, amelyek közül az első három (kapzsiság, gyűlölet, tévelygés) a szenvedés forrása.
Szutta-pitaka: mentális akadályok
A páli kánonban szereplő Szutta-pitakában a kilésza és az ehhez kapcsolódó upakkilésza[5] megakadályozzák a közvetlen megismerést (abhidzsnyá) és bölcsességet (padzsná).
Például a Szamjutta-nikájában van egy tíz beszédet tartalmazó gyűjtemény (SN 27, Kilésza-szamjutta), amelyben szerepel, hogy a "vágy-érzet" (csanda-rágo) testtel vagy tudattal való azonosítása[6] a "tudat szennyeződését" (csittassze'szo upakkileszo) eredményezi.
Abhidhamma: tíz szennyeződés és a káros gyökerek
A Szutta-pitaka nem tartalmaz kilésza-listát, az Abhidhamma-pitakában szereplő Dhamma-szanganí (Dhs. 1229ff.) és Vibhanga (Vbh. XII) igen és a poszt-kanonikus Viszuddhimagga (Vsm. XXII 49, 65) is (dasa kilesa-vatthūni). Az ezekben található tíz kilésza a következő:
A mahájána hagyományban a tévelygés, kapzsiság, és gyűlölet klésák jelentik a három mérget (szanszkrit: trivisa). A théraváda hagyományban ugyanezeket nevezik a három káros gyökérnek (páli: akuszala-múla; szanszkrit: akusala-múla). Ezeket tekintik az összes többi klésa alapjának.
Öt méreg
A mahájána hagyományban az öt fő klésa a három mérget, valamint a büszkeség és az irigység klésákat jelenti. Összesen ez az öt méreg.
Az Abhidharma hat gyökér-klésája
Az Abhidharma-kosa hat gyökér-klésát (múlaklesa) különböztet meg:
A Mahájána Maháparinirvána-szútra mintegy 50 klésát sorol fel, amelyekbe beletartozik a ragaszkodás, undor, ostobaság, féltékenység, büszkeség, makacsság, rossz akarat, önfejűség, rossz életvitel, erkölcstelenekkel való barátkozás, ragaszkodás az örömökhöz, alváshoz, evéshez, ásításhoz, fecsegéshez, hazugsághoz stb.
Két elhomályosító dolog
A mahájána irodalomban gyakran szerepel "két elhomályosító dolog" (Wylie: szgrib gnyisz) - "a zavaró érzelmek" és a "zavaró ismeretek".[9]
A klésák legyőzése
Az összes buddhista iskola azt tanítja, hogy a klésákat nyugodtság (Szamatha) és belátás (Vipasszaná) meditáció segítségével lehet lecsillapítani - nem teljesen kiirtani. Ezekkel meg lehet érteni a klésák és a tudat valódi természetét. Amikor valaki teljesen megérti a tudat üres természetét, a zavaró érzelmeknek többé nem keletkeznek már gyökerei, ezért nem szennyezik be a tudatot.
↑In particular, this saṃyutta contextualizes kilesa vis-à-vis the six internal and external "sense bases" (ayatana) and their mental concomitants (the six classes of consciousness, contact, feeling and craving, see the section on the "six sextets"), the six primary "elements" (dhātu, cf. mahābhūta), and the five "aggregates" (khandha).
↑Dorje, Jikdrel Yeshe (Dudjom Rinpoche, szerző), fordította és szerkesztette: Dzsurme Dorzse és Matthew Kapstein (1991). The Nyingma School of Tibetan Buddhism: Its Fundamentals and History. Boston, USA: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-199-8, p. 107 (felsorolások).
Jegyzetek
Bhikkhu Bodhi (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-331-1.
Bodhi, Bhikkhu (2005). In the Buddha's Words. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-491-1.
Daniel Goleman (2008). Destructive Emotions: A Scientific Dialogue with the Dalai Lama. Bantam. Kindle kiadás.
Herbert V. Guenther és Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle kiadás.
Khenchen Konchog Gyaltshen (2009). A Complete Guide to the Buddhist Path. Snow Lion.
T.W. Rhys Davids és William Stede (eds.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. An on-line search engine is available from "U. Chicago" at http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
