Bódhidharma (szanszkrit: बोधिधर्म; kínai: 菩提达摩; pinjin: Pútídámó; japán: 達磨, Daruma) indiai származású, a katonai bráhmana kasztba tartozó bódhiszattva (buddhává válni szándékozó) legendás buddhista szerzetes volt. A zen buddhizmus 28. indiai és 1. kínai pátriárkája. A 27. indiai pátriárka, Pradnyádhara (Punyatāra) tanítványa, egyben utódja és Huj-ko, a 2. kínai pátriárka tanítómestere.
A Bódhidharmáról szóló leírások közül számos történet népszerű legendává vált. A csan, a seon és a zen hagyományokban ezek a legendák a mai napig is élnek. Egy kínai hagyomány szerint elkezdte a Saolin kolostor szerzeteseinek fizikai kiképzését, amely Saolin kungfu alapjául is szolgál egyben.
A buddhista művészet során Bódhidharmát rosszindulatú, nagy szakállú, szélesre nyitott szemű, nem kínai emberként ábrázolják. Csan szövegekben „a kék szemű barbárként” (碧眼胡 Bìyǎnhú) hivatkoznak rá.[1]
A bódhi vagy bodhi eredeti jelentése a tudás, amellyel egy buddha rendelkezik a dolgok igaz természetéről. Magyar fordításban a megvilágosodás szó a hagyományosan elfogadott. A szanszkrit dharma szó értelmezése az ősi indiai források szerint a természetes rendet, az erkölcsös viselkedés forrását jelöli.
Bódhidharma eredeti neve Boditara (Bodhitāra) volt, de mestere, Pradnyádhara megváltoztatta. Vezetékneve Ksatrija (a királyok és harcosok osztályába tartozó) lehetett.[2] Idősebb testvérei nevei Vitimiratara (Vitimiratāra) és Punyatara (Punyatāra), amelyből a „tāra” megtartót, megmentőt, védelmezőt jelent.[3]
Bódhidharma nevét továbbá összefüggésbe hozták a Két Bejárat és Négy Gyakorlat tanaival.[4]
Egyes leírásokban Dharma Mesterként tartják számon. A Dharma mesteri cím a dharma tanainak leghozzáértőbb tanítása által érhető el.[3]
Bódhidharmáról csak kevés életrajzi információ áll fenn, a későbbi beszámolók legendákkal és megbízhatatlan részletekkel rétegződtek. Két ismert beszámoló létezik Bódhidharma kortársaitól: a Lojang: buddhista kolostorok feljegyzései (洛陽伽藍記 Luòyáng Qiélánjì) és az Értekezés a hosszú tekercsben: A Két Út és Négy Gyakorlat (二入四行 èrrú sìxíng).
Ezen források egyike szerint Bódhidharma a nyugati régiókból származik, amely Közép-Ázsiára utalnak,[3] de magában foglalhatja az indiai szubkontinenst is.[3] A nyugati régió egy történeti név, amelyet a 3. századi kínai krónikákban használtak egészen a 8. századig.[6] Ez magában foglalta a Jümen-hágótól nyugatra lévő területeket, leggyakrabban Közép-Ázsiát és annak legkeletibb régióit (pl. Altishahr, Tarim-medence vagy Hszincsiang déli része). Időnként a Kína nyugati részén fekvő más régiókat is beleértették, például az indiai szubkontinenst (lásd: Nyugati utazás).
A második forrás állítása szerint Dél-Indiában jött világra, egy indiai király, Simhavarman harmadik fiaként körülbelül i.sz. 470-ben, Káncsipuramban, amelyet az indiai Tamilnádu állam egy régebbi fővárosaként tartottak számon. Káncsipuram a Pallava uralkodócsalád központi városaként szolgált a 4. és a 9. század között.[7][8]
A későbbi források erre a két forrásra támaszkodnak, további részletekkel kiegészítve azokat, ideértve Bódhidharma bráhmana kasztba tartozásának megerősítését is. A legtöbb információ megegyezik abban, hogy ebben az időszakban a Pallava uralkodócsalád (275–897) volt hatalmon, amelynek tagjai a bráhmana kasztba sorolták magukat és legfőbb uralkodója Simhavarman volt.[9]
Broughton állítása szerint a „király” azt jelenti, hogy Bódhidharma harcosok és uralkodók kasztjába tartozott.[3] Ezzel ellentétben a Brahman a nyugati kontextusban könnyen érthető úgy, mint bráhman vagy brahmin, ami papok kasztját jelöli.
Lojang: buddhista kolostorok feljegyzései
A Bódhidharmát említő legkorábbi szöveg a Lojang: buddhista kolostorok feljegyzéseiben (洛陽伽藍記 Luòyáng Qiélánjì) található. Ezt Jang Hszüan-cse (楊衒之) állította össze 547-ben. Ebben a szövegben Bódhidharma Kínába érkezését 527-re datálja. Jang Hszüan-cse úgy utal Bódhidharmára, mint egy iráni szerzetesre, aki a nyugati régióból érkezett, hogy meglátogassa az őt elkápráztató Jungning templomot, amely 35 mérföldre volt található a Saolin kolostortól. A Lojangban (Honan tartomány) lévő Jungning templom 516-ban épült és 534-ben teljesen leégett.[10] A The Jingde Record of the Transmission of the Lamp felsorolásában Bódhidharma halálának időpontját 528-ra datálják.[10] Így az említett templom látogatásra 516 és 528 között kerülhetett sor, ami teljesen lehetséges, hiszen Bódhidharma ekkor már Kínában tartózkodott a többi forrás szerint is.[3]
Jang a következőket írta:
„Abban az időben volt egy Bódhidharma nevű, nyugati régióból (Közép-Ázsia, Perzsa vidékéről) származó szerzetes. A vad határ menti területekről Kínába utazott. Látva a Jungning sztúpa tetején a napfényben tündöklő arany korongokat, a felhők felszínét megvilágító fénysugarakat, a szél által megfújt díszharangokat, a visszhangokat, amelyek az égektől verődtek vissza, dicséretét énekelte. Felkiáltott: \ "Valójában ez a szellemek munkája. \" Azt mondta: \ "150 éves vagyok, és számos országon átutaztam. Gyakorlatilag nincs olyan ország, ahol még nem jártam. A távoli Buddha-birodalmának a hiánya ez. Énekelve hódólt és összetette tenyerét a végső üdvözülésért.”[3]
Tanlin – Értekezés a Két Út és Négy Gyakorlatról
A második beszámolót Tanlin írta (曇林; 506–574). Tanlin a Dharma Mester életrajzát röviden az Értekezés a hosszú tekercsben: A Két Út és Négy Gyakorlat (二入四行 èrrú sìxíng) című művében fogalmazta meg. Ebben a művében a Bódhidharmáról szóló első szövegben úgy értekezik a Dharma Mesterről, hogy dél-indiai származású:[3]
„A Dharma Mestere (法師者) [Bódhidharma] nyugati vidékek (西域) Dél-India (南天竺國) megyéjéből érkezett. Brahmin Király (婆羅門國王) harmadik fiaként (第三之子). Fénylő (朗) intelligenciájú Tanító volt. Valóban értette a Tanítást. A Mahayana (摩訶衍道) megvalósítására törekedett. A laikusok fehér köpenyét (故捨素) a szerzetesek sötét köpenyére cserélve (隨緇), a bölcsek hagyományát adta át. Tudata nyugalomba merült (心虗寂) megértve a világ történéseit. Elérte a megszabadulást kívül és belül, erénye átlagon felüli. Az Igaz Tanítás hanyatló együttérzése és megértés fájdalma miatt átkelt hegyeken és tengereken, hogy Han (漢) és Vej (魏) távoli földjén tanítson.”[11]
Tanlin beszámolója volt az első, amely megemlítette, hogy a Bódhidharmának voltak tanítványai, kifejezetten megemlítve Tao Jüt (道育) és Ta-cu Huj-kot (慧可),[3] akik később kiemelkedő szerepet játszanak a Bódhidharmáról szóló irodalmakban. Noha Tanlint hagyományosan Bódhidarma tanítványának tekintik, valószínűbb, hogy Huj-ko tanítványa volt.[3]
Bódhidarma mestere
A Pallava család a buddhizmus támogatója volt. Emiatt is vált széles körben elterjedtté az a legenda, miszerint egy nap az uralkodó által igen tisztelt lelki vezető érkezett a királyi palotába, Pradnyádhara (Prajñātār), a 27. indiai pátriárka. A királyt mélyen megérintették Pradnyádhara tanításai a Dharmáról, így mikor egy jade golyót ajándékozott a mesternek, ő azt megmutatta a király fiainak sorrendben. A két idősebb fiút magával ragadta a golyó szépsége, ám a harmadik fiú így felelt:
“Talán tényleg e világ nagyszerű kincse ez a golyó, de túlzottan akkor sem érdekes. A tudat ennél sokkal fontosabb. Összehasonlítani a kettőt olyan, mintha a Holdat hasonlítanánk a Naphoz.”
A király pár évvel későbbi halála után Pradnyádhara felfogadta Boditarát tanítványának bölcsessége miatt. A hagyomány szerint negyven évig maradt mestere mellett és további hatvan éven keresztül tanított Indiában.[12]
Tao-hszüan (道宣) A kiemelkedő szerzetesek további életrajzai beszámolójában úgy fogalmaz, hogy Bódhidharmát egy Sheng-fu nevű szerzetes szentelte fel.[10]
Utazásai
Tao-hszüan A kiemelkedő szerzetesek további életrajzai című munkájában Tanlin előszavát kiegészítette Bódhidarma utazásának lehetséges útvonaláról Kínába.
„Először Nanjüe-be érkezett meg a Szung-időszak alatt (420–479). Onnan észak felé fordult és megérkezett a Wei Királyságba.”
Ez azt sugallja, hogy Bódhidharma tengeren utazott Kínába és áthaladt a Jangce folyón, így Kína déli határán szállt partra. Ez a terület a Szung-dinasztiához tartozott. Tao-hszüan Bódhidarma Kínába érkezését 479-re datálja, arra az évre, amikor a Szung-dinasztia elesett.
Az Anthology of the Patriarchal Hall (952) című szöveggyűjteményben még több információt találunk Bódhidharma Kínába érkezéséről és az ott töltött időkről. A leírások alapján Bódhidharma hároméves utazás után jutott el Kínába 527-ben. Ekkor már a Liang-dinasztia (502–557) volt hatalmon, ezért ez a leírás ellentmond Tao-hszüan állításával. Az Anthology of the Patriarchal Hall említést tesz továbbá Bódhidharma találkozását Vu császárral is, amelyet először 758 körül rögzített Sen-huj (神會).
Utazás Délkelet-Ázsiában
A délkelet-ázsiai hagyomány szerint Bódhidharma Jambudvipából tengeren ment az indonézPalembangba. Szumátrán, Jáván, Balin és Malajzián áthaladva, Nanjüe-n keresztül érkezett Kínába. Utazásai során továbbadta ismereteit a mahájána doktrínáról és a harcművészetekről. Egy maláj legenda szerint ő vezette be a form gyakorlatokat a silat-ba. A vadzsrajána hagyománya összefüggésbe hozza Bódhidharmát egy 11. században élő déli indiai szerzetessel, Dampa Sangye szerzetessel, aki gyakran utazott Tibetbe és Kínába a tantra tanításait terjesztve.[13]
Találkozás Vu-ti császárral (502–549)
„Kínába érkeze után Bódhidharmát Vu császár a színe elé rendelte. A császár hívő buddhista volt, templomokat építtetett, szent szövegek másolását irányította, s női és férfi szerzetesrendeket támogatott. Az adakozás a buddhizmus legfőbb alapelvei közé tartozik, s mivel Vu császár buzgón gyakorolta ezt az erényt, kíváncsi volt, mi lesz a jutalma a következő életében. Ki más is adhatna erre a kérdésre hitelesebb választ, mint az Indiából újonnan érkezett, kitűnő mester – gondolta a császár.
A régi feljegyzések megemlékeznek arról, hogy amikor Bódhidharma az uralkodó elébe járult, az menten nekiszegezte a kérdést:
- Mit várhatok erényes tetteimért?
- Tetteid nem erényesek – felelte Bódhidharma.
Ez a válasz arculcsapásként érte a császárt. Lehangolódva folytatta:
- Mi hát a buddhizmus legelső alapelve? Én ugyanis azt hittem, az adakozás az. Ha nem az, akkor mi?
- Végtelen üresség! Nincs benne semmiféle szent – felelte Bódhidharma.
Vu császárnak nem tetszett a gondolat, hogy minden üres, ezért visszavágott:
- Ki áll akkor előttem?
- Nem tudom (pontosabban: Nem tudás) – válaszolta Bódhidharma.”[14]
Bódhidharma Saolinban
Mivel Dél-Kínában nem sikerült kedvező benyomást tennie, ezért észak felé vette az irányt és a Saolin kolostorhoz utazott. Itt azonban megtagadták a belépését, ezért egy közeli barlangban telepedett le.[15]
Ezt alátámasztja az Anthology of the Patriarchal Hall szövege, miszerint Bódhidharma 527-ben elhagyta a Liang udvart és átvándorolt a Szungsan-hegyre, a Lojang és a Saolin kolostor közelébe. Itt egy barlangba húzódva kilenc éven keresztül meditált a falat nézve, szótlanul. A legnépszerűbb beszámolók alapján a kilenc év alatt tekintete lyukakat vájt a falba és a mai napig is látható a falon az árnéyka. A kilenc év után beengedték a Saolin kolostorba és egy ideig ott tanított.
Egyes történetek azt állítják, hogy a kilenc év alatt a hetedikben egyszer elaludt. Emiatt olyan dühös lett önmagára, hogy levágta szemhéjait, hogy azok ne akadályozzák meg a meditálásban.[16] A földre dobta azokat, amelyből teacserjék nőttek ki egy szempillantás alatt. A szerzetesek ettől az időtől kezdve isznak teát, hogy éberek maradjanak meditáció közben.[17] A mozdulatlansága azt eredményezte, hogy Bódhidharma mindkét lába és keze elszáradt és leesett. Ezt követően csak a harából (a köldök alatti rész és a meditációs összpontosítás helye) nyert energia révén tudta magát egyenesen tartani. Ebből a legendából származik a japán „keljfeljancsi” figura, a Daruma.[14]
Létezik olyan történet is, amely szerint a kolostorba érkezett Bódhidharma látta, hogy az ott tevékenykedő szerzetesek gyakran elalszanak meditáció közben, ezért megtanította őket néhány testgyakorlatra, hogy éberebbé váljanak. Tizennyolc Arhat Kéznek nevezett külső gyakorlatot és egy sor klasszikus izomzat átalakító belső gyakorlatot tanított meg.[18] Ezenkívül a templomból való távozást követően Bódhidharma két kézitatát fedezték fel a templomban: a Jicsin-csing-et („Az izmok változásának könyve”)[19] és Hsziszuj-csing-et („Velőtisztítás Gyakorlata”).[20] Ebből a Jicsin-csing másolatai és fordításai a mai napig fennmaradtak, de a Hsziszuj-csing elveszett.[21]
Egyéb legendák szerint a kilenc év után visszautasította a Saolin kolostorba való befogadását, helyette halála napjáig a barlangban meditált és Jicsin-csing gyakorlatokát végezte.
Ezen események miatt tartják hagyományosan Bódhidharmát a Saolin kolostor harcművészetének megalapítójának. A harcművészetek történészei azonban azt állítják, hogy ezek a legendák a 17. századi csikung-kézikönyvből származnak, amelyet Jicsin-csing néven ismertek.
Néhány történész, köztük Tang Hao, Hszü Csen és Matsuda Ryuchi, megkérdőjelezte a Jicsin-csing hitelességét. Lin Boyuan szerint: „Ez a kézirat tele van hibákkal, abszurd és rendkívüli állításokkal; nem tekinthető legitim forrásnak.”[15]
Huj-ko (487-593)
Bódhidharmának kezdetben nem voltak tanítványai, ám egy bizonyos tudós, aki egyarán járatos volt a kofucianizmusban, a taoizmzusba és a buddhizmusban, hallott róla és elment a Saolin kolostorba, hogy meghallgassa tanítását. Bódhidharma nem törődött vele, ám Huj-ko nem adta fel. Napokig toporgott a hóban a mester barlangja előtt, hogy bebizonyítsa elszántságát. A legenda szerint elkeseredésében még a bal karját is levágta és fölajánlotta azt Bódhidharmának (más forrás szerint banditák vágták le a karját).[3][14]
- A tudatom háborog. Könyörgöm csillapítsd le! – kérlelte.
- Hozd elébem a tudatodat, és én lecsillapítom – felelte Bódhidharma.
- Kerestem, de nem találom – mondta Huj-ko.
- Nos, akkor tökéletesen sikerült lecsillapítanom a számodra – szögezte le Bódhidharma.[14]
Ezt követően hat éven keresztül szüntelenül meditált Bódhidharma követőjeként. Ő lett a második kínai csan pártiárka.
Bőr, hús, csont, csontvelő
A Tao-Jüen által írt The Jingde Record of the Transmission of the Lamp életrajzok között rögzítik, hogy Bódhidharma vissza akart térni Indiába, ezért összehívta tanítványait:
Bódhidharma így szólt: „Az idő elérkezett. Képesek vagytok-e kifejezni a megértést?”
Tao Fu előre lépett és azt mondta: „Az én meglátásom az, egyikőnk sem lehet a szövegek velejárója, de nem is válhatunk el tőle, és így az Út így szabadon működik.”
Bódhidharma: „Elérted a bőröm.”
Ekkor Cung Cse szerzetesnő lépett fel és azt mondta: „Ez olyan, akár egy dicsőséges pillantás az Akshobhya Buddha birodalmába. Ez az egyszerlátás öröme”
Bódhidharma; „Elérted a testem.”
Tao Jü azt mondta: „A négy elem mind üres, és az öt skandha tényleges létezés nélkül létezik. A dharma ezért nem megérhető.”
Bódhidharma: „Elérted a csontjaimat.”
Végül Huj-ko kijött, mélyen meghajolt, felállt csendben és visszatért oda, ahol volt.
Bódhidharma azt mondta: „Elérted a csontvelőmet.”
Bódhidharma átadta a köpenyt és a tálat, amelyek a dharmát szimbolizálták Ta-cu Huj-konak, és egyes szövegek szerint a Laṅkāvatāra Sūtra egy példányát. Bódhidharma ezután vagy visszatért Indiába, vagy meghalt.
Halála
Tao-hszüan információi szerint Bódhidharma a Lo folyó partján halt meg, ahol Huj-ko tanítványa temette el,[3] valószínűleg egy barlangban. Tao-hszüan Bódhidharma halálát az északi Vej-dinasztia bukásának időpontja előtti időkre teszi (534),[3] mivel ezt követően Huj-ko elhagyta Lojang városát. Tao-hszüan leírása alapján a Dharma Mester 180 évesen hunyt el.[8]
Ezen kívül a Lo folyó partja, mint halál helyszíne, utalhat az 528-as Hojinban (河陰) tartott tömeges kivégzésekre is. Ezt az eshetőséget alátámasztja a Kínai buddhista kánonban jelentés is, miszerint egy buddhista szerzetes is volt a Hojinban kivégzett áldozatok között.[3]
Tao-Jüan úgy ír Bódhidharmáról a The Jingde Record of the Transmission of the Lamp[22] című művében, hogy 528-ban hunyt el a tizedik hónap ötödik napján, mert egy féltékeny szerzetes megmérgezte.[10]
Halála utáni megjelenése
Egy legenda szerint három évvel a Dharma Mester halála után egy Szung Jün nevű hivatalnok (a későbbi Vej királyság hivatalnoka) a Pamír-hegységben sétálva találkozott Bódhidharmával, aki csak egyetlen szandált hordott. A hivatalnok megkérdezte, hogy hová megy, amire Bódhidharma így válaszolt: „Hazamegyek” (Indiába). Ekkor megkérdezte, hogy miért csak egy cipő van nála. Bódhidharma erre azt válaszolta: „Meg fogod tudni, ha felkeresed a Saolin kolostort. De ne említsd meg, hogy láttál és találkoztál velem.” A felszólítás mellett megjósolta a Vej-dinasztia bukását is. Miután Szung Jün az uralkodó elé ért, elmondta, hogy találkozott Bódhidharmával, de az uralkodó nem hitt neki mondván, hogy a mester meghalt és elégették, ezért a hivatalnokot letartóztatta hazugság vádjával. A Saolin kolostorban elő szerzeteseket értesítették Bódhidharma haláláról és arról, hogy a templom mögötti hegyben temették el. Ezt követően a sírt felnyitották, de csak egyetlen szandált találtak benne. A szerzetesek azt mondták: „A mester hazament” és földre borultak háromszor: „Kilenc évig maradt és mégsem ismerte őt senki; a szandáljával a kezében ment haza, csendesen, ceremónia nélkül”.[10]
Az Anthology of the Patriarchal Hall azt állítja, 527-ben foglalta el helyét a meditáláshoz a Dharma Mester, ezért halála nem következhetett be korábban, mint 536. Ezt a legenda alátámasztja, mivel a találkozásra így 554-ben kerülhetett sor, három évvel a nyugati Vej bukása előtt. Továbbá a gyűjteményben azt állítják, hogy Bódhidharma 150 éves korában hunyt el és ezt követően a Hsziung (熊耳山 Xiong Shan) hegyen temették el, Lojangtól nyugatra.[15]
Gyakorlat és tanítás
A buddhizmus egyik fő ága a mahájána buddhizmus. A mahájána legfőbb irányzataihoz tartozik a csan, más néven zen buddhizmus. A csan a szanszkrit dhjána kifejezésből ered, melynek jelentése „meditáció” vagy „meditatív állapot”. A kínai hagyomány szerint Bódhidharma vezette be ezeket a dhjána-gyakorlatokat Kínában.
Szavakon túli tanítást
Az egyik alapvető csan szöveg, amelyet Bódhidharmának tulajdonítanak, egy négysoros strófa, amelynek első két versszakja a Laṅkāvatāra Sūtraban megfogalmazott megvetést fejezi ki a szavak iránt és a második két versszakja hangsúlyozza a fontosságát a valóságba való bepillantásnak, amely az „önmegvalósításon” keresztül érhető el:
Valójában e négy sor származása Bódhidharmától nem teljesen bizonyítható, mert a vers az 1108-as években került elő.[8]
„Falra néző” technika
Tanlin és Tao-hszüan is megemlítik a Bódhidharma "falra néző" (壁 觀 bìguān) gyakorlatát. Mind Tanlin, mind a Tao-hszüan ezt a „falra néző” gyakorlatot azonosítják a „tudat elcsendesítésének” gyakorlatával.[3] A Két Út és a Négy Gyakorlatban, amelyeket hagyományosan a Bódhidharmának tulajdonítanak, a "falra néző" technikáról a következőt tartja:
„Akik elfordulnak a káprázattól a valósághoz, akik a falon elmélkednek, (ami) az én és mások hiánya, a halandó és a bölcs egysége, s kiket nem mozdítanak az írások sem, azok teljes és kimondatlan egységben vannak az értelemmel. Mozdulat nélkül, erőfeszítés nélkül, rálépnek (az Útra), azt mondjuk, az értelemmel.”[24]
Tao-hszüan azt állítja: „A Mahāyāna falra néző képességei a legmagasabbak”.[8]
Ezek az első említések a történeti nyilvántartások közül, amelyek írnak a Bódhidharmának tulajdonított meditációs technikákról, bár a mai napig sem lehet tudni, hogy hogyan is nézett ki pontosan a gyakorlat. A legtöbb beszámoló, akár csak Tao-hszüan és Dumoulin olyan képet ír le a technikáról, amely különböző, meghatározatlan meditációs gyakorlatok sorozata. Más feljegyzések szerint különféle ülésekből álló meditációs technika, hasonlóan a zazenhez (坐禪 zuòchán), amely később a csan meghatározó sajátosságává vált, ezért ez az elmélet a csan hagyományokkal foglalkozók körében elterjedt. Akadnak azonban olyan értelmezések is, amelyek szerint a „falra néző” gyakorlat nem meditációs technika.
Tao-hszüan például Bódhidharma utódjának, Huj-konak az életrajzának megismétlésében, kiemeli, hogy a szútra a Bódhidharma által átadott tanítások alapvető és fontos eleme:
„A kezdetekkor Bódhidharma, a Dhyana Mester vette a négy tekercsből álló Laṅkā Sūtra-t, átadta Huj-konak és azt mondta: Amikor Kína földjén vizsgálódtam, egyértelművé vált, hogy csak ez a szútra létezik. Ha megbízol-e gyakorlatokban, képes leszel átjutni a világon.„[3]
Más korai szöveg, a Csing-csüe által írt Lankávatára szútra mestereinek és tanítványainak nyilvántartása[25] (楞伽 師資 記 Lencsie Sici Csi) megemlíti ezzel kapcsolatban Bódhidharmát. A beszámolója kifejezetten megemlíti a „ülő meditációt” vagy a zazent:
„A meditációban ülők számára a Bodhi[dharma] Mester megmagyarázza a Lankávatára szútra fő részeit, amelyek tizenkét vagy tizenhárom oldalban voltak összegyűjtve […], és a „[Bodhi-]Dharma tanítása” címet viselték.”[8]
Egyéb szövegekben az iskolát, amely később csan buddhizmusként lett ismert, „Lankávatára iskolának” (楞伽 宗 Lencsie cong) nevezik.[8]
A Lankávatára szútra, a Mahájána szútrák egyike, nagyon "nehéz és homályos" szöveg,[26] amelynek alapvető célja, hogy hangsúlyozza a belső megvilágosodást, amely eltünteti a kettősséget és amely mindenek fölé emel.[27] Ez az első és legfontosabb szöveg a kelet-ázsiai Yogācāra számára.[28]
Az egyik visszatérő pont a Lankávatára szútrában a szavak iránti igény hiánya a valóság pontos kifejezéséhez:
„Ha Mahamati, azt mondod, hogy a szavak valósága miatt vannak a tárgyak, akkor ennek a beszélgetésnek nincs értelme. A szavak nem ismernek minden Buddha-világot; A szavak, Mahamati, mesterséges alkotások. Egyes Buddha-világokban az eszmék megmutatkoznak a szilárd tekintet által, mások a gesztusok által, mások az elmélyedt arckifejezés által, a szemmozgás által, a nevetés által, az ásítás által vagy a torok megköszörülése által, vagy az emlékezés által vagy reszketés által.”[29]
A szavak hatékonyságával ellentétben a szútra hangsúlyt fektet az „önmegvalósítás” fontosságára, amelyet „a nemes bölcsesség által érhető el”,[29] és akkor történik meg, amikor „bepillantást nyer a valóságba, úgy, ahogy az van”.[29] Az igazság az önmegvalósítás állapota, és meghaladja a megkülönböztetés kategóriáit.[29] A szútra emellett még rámutat az önmegvalósítás megtapasztalásának végső hatásaira:
„[A bodhiszattva] alaposan meg fogja ismerni az önmegvalósítás nemes igazságát, saját elméjének tökéletes mesterévé válhat, igazgatja önmagát erőfeszítés nélkül, olyan lesz, mint egy drágakő, amely különböző színekben pompázik, képes lesz testének átalakulásának elfogadására, képes lesz minden lény elméjébe belépni és csak az Elmébe vetett szilárd hittel lesz képes a fokozatos felemelkedés által megalapozottá válni a buddhizmusban.”[29]
Leszármazás
A csan-vonal
A pátriárkák leszármazási vonalának a gondolata a csanban Faru (法如) sírfeliratáig nyúlik vissza, aki az ötödik pátriárka, Hongren (弘忍) tanítványa volt. Az Értekezés a hosszú tekercsben: A Két Út és Négy Gyakorlat és A kiemelkedő szerzetesek további életrajzai című művekben Tao-hszüan és Ta-cu Huj-ko voltak az egyetlen megemlített személyek, akiket Bódhidharma tanítványaiként azonosítottak. A sírfelirat leírást ad egy vonalról, amelyben Bódhidharmát az első kínai pátriárkaként tartják számon.
A 6. században összegyűjtötték a híres szerzetesek életrajzait. Ebből a műfajból alakult ki a tipikus csan-vonal:
Ezek a híres életrajzok nem szektariánus személyekről szóltak. A csan életrajzi alkotások célja az, hogy megalapozzák a csant, mint jogszerű iskolát a buddhizmusban, amelynek eredete visszavezethető az indiai gyökerekig és ezzel egyidejűleg támogassa a csan sajátos jegyeit. A történelem hitelessége kevés gondot fordított az életrajzok összeállítóira, a régi legendák megismétlődnek, új történeteket fedeztek fel és ismételték meg addig, amíg azok legendákká nem váltak.[30]
Csan mesterek
A megvilágosodás éneke (證道歌 Zhèngdào gē), amelyet Jung-csia Hszüan-jüe írt, Mahákásjapa vonalát követve elér a 28. pátriárkáig, Bódhidharmáig. Mahákásjapa (Gautama Buddha egyik legfőbb tanítványa) kapott elsőként mesterétől dharma tanításokat. Őt tartják számon az első csan pátriárkaként.
„Mahákásjapa volt az első, aki elkezdte átadni tanításai;
Huszonnyolc Mester követte őt nyugaton;
A Világosság ezután a tengeren keresztül került ebbe az országba;
És Bódhidharma lett az első mester itt
Az Ő köpenye, mint tudjuk, Hat Mesteren keresztül haladt át,
És ezek által sok elme jött el, hogy lássa a Világosságot.”[29]
A legkorábbi leírások alapján a Bódhidharma után következő mesterek vonala az 5. és 7. generációs pátriárkákig terjedtek. A szerzők különféle feljegyzései ismertek, így eltérőek lehetnek a mesterek felsorolásai:
A kiemelkedő szerzetesek további életrajzai
Xù gāosēng zhuàn 續高僧傳
Tao-hszüan 道宣
(596–667)
The Record of the Transmission of the Dharma-Jewel
Chuán fǎbǎo jì 傳法寶記
Dù Fěi 杜胐
Laṅkāvatāra Sūtra mestereinek és tanítványainak nyilvántartása
Léngqié shīzī jì 楞伽師資紀記
Csing-csüe 淨覺
(650–683)
Xiǎnzōngjì 显宗记 of Shénhuì 神会
1
Bodhidharma
Bodhidharma
Bodhidharma
Bodhidharma
2
Huìkě 慧可 (487? – 593)
Dàoyù 道育
Dàoyù 道育
Dàoyù 道育
Huìkě 慧可 (487? – 593)
Huìkě 慧可 (487? – 593)
Huìkě 慧可 (487? – 593)
3
Sēngcàn 僧璨 (d.606)
Sēngcàn 僧璨 (d.606)
Sēngcàn 僧璨 (d.606)
Sēngcàn 僧璨 (d.606)
4
Dàoxìn 道信 (580–651)
Dàoxìn 道信 (580–651)
Dàoxìn 道信 (580–651)
Dàoxìn 道信 (580–651)
5
Hóngrěn 弘忍 (601–674)
Hóngrěn 弘忍 (601–674)
Hóngrěn 弘忍 (601–674)
Hóngrěn 弘忍 (601–674)
6
-
Fǎrú 法如 (638–689)
Shénxiù 神秀 (606? – 706)
Huìnéng 慧能 (638–713)
Shénxiù 神秀 (606? – 706) 神秀 (606? – 706)
Xuánzé 玄賾
7
–
–
–
Xuánjué 玄覺 (665–713)
Bódhidharma hagiográfiája
John McRae szerint Bódhidharma egy olyan hagiográfiai folyamat tárgyát képezte, amely a csan buddhizmus igényeit szolgálta. Szerinte Bódhidharma pontos életrajzát nem lehet leírni:
„Végül lehetetlen rekonstruálni annak az embernek az eredeti vagy pontos életrajzát, akinek az élete a hagiográfia eredeti nyomaként szolgál – ahol a „nyom” kifejezés Jacques Derrida értelmezésében egy jelenség kezdet nélküli kezdetét jelenti, elképzelt, de intellektuálisan mindig elérhetetlen eredetű. Ennélfogva a modern életrajzírók ilyen kísérlete a Bódhidharma életének végleges rekonstruálására egyaránt kudarcra van ítélve, és szándékában valószínűleg nem különbözik a premodern írók hagiográfiai erőfeszítéseitől.”[31]
McRae álláspontja megegyezik Janagida álláspontjával:
„Janagida nagy történelmi értéket tulajdonít Tanlin tanítvány tanúságának, ugyanakkor elismeri „a sok kirakósdarabka szerű részlet jelenlétét Bódhidharma életrajzával kapcsolatban”. A források jelenlegi helyzetét tekintve lehetetlennek tartja, hogy megbízható beszámolót készítsenek a Bódhidharma életéről.”[8]
Több tudós azt állította, hogy a Bódhidharmáról alkotott kép több évszázadon át a különféle történelmi személyek állítólagos történelmi információinak kombinációjától függött.[31] Bódhidharma, mint történelmi személy valószínűleg sohasem létezett.[32]
Magyarul
Yang Jwing-Ming: Qigong. Az örök fiatalság forrása. Da Mo (Bodhidharma) híres tanításai az izmok és inak átalakításáról, valamint a velőtisztításról. Válogatott Qigong-gyakorlatok haladóknak / Qigong. Chang sheng zhi; ford. Szabados Levente; Lunarimpex, Bp., 2005 (Mesterek és harci művészetek)
Diana & Richard St Ruth:. Vallások világa – A zen buddhizmus. Budapest: Kossuth Kiadó (2000). ISBN 963-09-4183-X
↑Tikhvinskiĭ, Sergeĭ Leonidovich and Leonard Sergeevich Perelomov. China and her neighbours, from ancient times to the Middle Ages: a collection of essays, 124. o. (1981)
↑Wayback Machine. web.archive.org, 2015. november 6. [2015. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
↑Kohn, Michael H.. The Shambhala Dictionary of Buddhism and Zen. Boston: Shambhala (1991)
↑Sutton, Florin Giripescu. Existence and Enlightenment in the Laṅkāvatāra Sūtra – A Study in the Ontology and Epistemology of the Yogācāra School of Mahāyāna Buddhism. Albany: State University of New York Press (1991). ISBN ISBN 0-7914-0172-3
↑ abMcRae, John. Seeing Through Zen – Encounter, Transformation, and Genealogy in Chinese Chan Buddhism. The University Press Group Ltd (2003). ISBN 978-0-520-23798-8
Broughton, Jeffrey L.: The Bodhidharma Anthology: The Earliest Records of Zen. Berkeley, University of California Press, 1999. ISBN 0-520-21972-4
Tikhvinskiĭ, Sergeĭ Leonidovich and Leonard Sergeevich Perelomov. China and her neighbours, from ancient times to the Middle Ages: a collection of essays, (1981)
Sudhakar, Chattopadhyaya. Some Early Dynasties of South India, ISBN 81-208-2941-7
Anti-Soviet and Anti-Nazi organisation in Estonia in 1944 National Committee of the Republic of EstoniaEesti Vabariigi RahvuskomiteeThe September 18, 1944, appointed Government of Estonia in Riigi TeatajaAbbreviationEVRKSuccessorEstonian Government in ExileFormationMarch 1944Dissolved1 December 1953; 69 years ago (1953-12-01)TypeLiberation committee / Provisional governmentPurpose Withdrawal of the Nazi and Soviet occupation regimes Restore the Republic of Estonia PresidentO...
Artikel atau sebagian dari artikel ini mungkin diterjemahkan dari Golden Gate Bridge di en.wikipedia.org. Isinya masih belum akurat, karena bagian yang diterjemahkan masih perlu diperhalus dan disempurnakan. Jika Anda menguasai bahasa aslinya, harap pertimbangkan untuk menelusuri referensinya dan menyempurnakan terjemahan ini. Anda juga dapat ikut bergotong royong pada ProyekWiki Perbaikan Terjemahan. (Pesan ini dapat dihapus jika terjemahan dirasa sudah cukup tepat. Lihat pula: panduan pener...
Untuk keuskupan di Argentina, lihat Keuskupan San Isidro. Keuskupan San Isidro de El GeneralDioecesis Sancti IsidoriKatolik Catedral de San Isidro LabradorLokasiNegara Kosta RikaProvinsi gerejawiProvinsi San José de Costa RicaStatistikLuas10.346 km2 (3.995 sq mi)Populasi- Total- Katolik(per 2010)369.000359,000 (97.3%)Paroki26InformasiDenominasiKatolik RomaRitusRitus LatinPendirian19 Agustus 1954 (69 tahun lalu)KatedralKatedral Santo IsidorusKepemimpina...
American journalist For other people named John Mitchell, see John Mitchell (disambiguation). John Mitchell Jr.Born(1863-07-11)July 11, 1863Richmond, Virginia, U.S.DiedDecember 3, 1929(1929-12-03) (aged 66)Richmond, Virginia, U.S.Occupation(s)journalist, politicianPolitical partyRepublican John Mitchell Jr. (July 11, 1863 – December 3, 1929) was an American businessman, newspaper editor, African American civil rights activist, and politician in Richmond, Virginia, particularly in Richm...
Este artigo ou secção necessita de referências de fontes secundárias fiáveis e independentes. Fontes primárias, ou com conflitos de interesse, não são adequadas para verbetes enciclopédicos. Ajude a incluir referências.—Encontre fontes: ABW • CAPES • Google (N • L • A) (Março de 2016) Alfredo Conde Nascimento 3 de junho de 1934 Ocupação toureiro, cavaleiro tauromáquico [edite no Wikidata] Alfredo da Silva Cond...
For other ships with the same name, see Spanish Ship Santisima Trinidad. Santísima Trinidad History Spain NameNuestra Señora de la Santísima Trinidad NamesakeHoly Trinity Ordered23 October 1767 BuilderHavana, Cuba Laid downOctober 1767 Launched20 March 1769 CompletedAugust 1769 Commissioned1 December 1769 HomeportCádiz, Spain FateCaptured at Trafalgar, 21 October 1805; scuttled 22 October. General characteristics Class and type140-gun first-rate Displacement4,950 tons Length61.3 m (2...
Australian historian Anthony Milner Anthony Crothers Milner[1] AM, FASSA, FAIIA, FRHistS is an Australian historian of Southeast Asia – concerned primarily with the history of ideas – and a commentator on Australia-Asia relationships. His writings on Malay history and society – and the history of Islam in Southeast Asia – include Kerajaan: Malay Political Culture on the Eve of Colonial Rule (1982), an interdisciplinary (history/anthropology) study, published in a new edition i...
ألعاب البحر الأبيض المتوسط 1971مدينة مضيفة تركيا أزميررياضيون مشاركون1362 [1]أحداث18 رياضةمراسم إفتتاحية6 أكتوبرمراسم إغلاق17 أكتوبرستاد أتاتورك ألعاب البحر الأبيض المتوسط 1971 هي ألعاب البحر الأبيض المتوسط السادسة التي نظمت في أزمير في تركيا في الفترة من 6 إلى 17 تشرين ال...
Frente de Lucha Popular PalestinaOperacional 1967 [1] - presenteLiderado por Samir GhawshahObjetivos Creación de un estado palestino en los Territorios PalestinosRegiones activas Cisjordania, Franja de Gaza (Territorios Palestinos)Ideología Nacionalismo palestinoSocialismoSecularismoAliados FatahNotas 1 Escisión del Frente Popular para la Liberación de Palestina [editar datos en Wikidata] El Frente de Lucha Popular Palestina (en árabe: yabjat al-shabilla al-nidal al-filas...
NZ rugby union club, based in Hamilton This article is about the Super Rugby team. For the English team, see Exeter Chiefs. Rugby teamChiefsUnionNew Zealand Rugby UnionFounded1996LocationHamilton, New ZealandRegionBay of PlentyCounties ManukauKing CountryThames ValleyWaikatoTaranakiGround(s)FMG Stadium Waikato (Capacity: 26,000)Coach(es)Clayton McMillanCaptain(s)TBAMost capsLiam Messam (182)Top scorerDamian McKenzie (1062)League(s)Super Rugby Pacific2023Playoffs: Runners-up 1st overall Team k...
Free TV series tracking service TV TimeType of siteTV tracker, social networkAvailable inMultilingualRegistrationFreeLaunched2011; 12 years ago (2011)Current statusActive TV TimeStable release8.40 Operating systemiOS, AndroidWebsitewww.tvtime.com TV Time (formerly TVShow Time) is a tracking platform and social television network for TV and movies, available in app and desktop forms. Using TheTVDB as a data source, it allows users to store information about th...
Sela SelilauDesaNegara IndonesiaProvinsiKalimantan SelatanKabupatenTanah BumbuKecamatanKarang BintangKode pos72211Kode Kemendagri63.10.07.2004 Luas... km²Jumlah penduduk... jiwaKepadatan... jiwa/km² Sela Selilau adalah salah satu desa di wilayah kecamatan Karang Bintang, Kabupaten Tanah Bumbu, Provinsi Kalimantan Selatan, Indonesia. Pranala luar (Indonesia) Keputusan Menteri Dalam Negeri Nomor 050-145 Tahun 2022 tentang Pemberian dan Pemutakhiran Kode, Data Wilayah Administrasi Pemerin...
Building in Hawaii, near KalaoaFour Seasons Resort Hualālai at Historic KaʻūpūlehuSunset by the pool.General informationLocationKona District, Hawaii, near KalaoaAddress72-100 Ka'upulehu Drive,Kailua-Kona, Hawaii 96740-5610OpeningSeptember 27, 1996Technical detailsFloor area1,393,920 square feet (130,000 m2)Design and constructionArchitect(s)Hill Glazier ArchitectsOther informationNumber of rooms243Number of suites51Number of restaurants3Websitehttp://www.fourseasons.com/hualala...
Pour les articles homonymes, voir Commission de régulation de l'électricité et du gaz. Commission de régulation de l'électricité et du gaz(CREG)HistoireFondation 5 février 2002CadreType autorité administrative indépendante algérienneDomaine d'activité Électricité, gaz, régulationSiège AlgerPays AlgérieOrganisationPrésident Rachedi MenadiSite web www.creg.gov.dzmodifier - modifier le code - modifier Wikidata La commission de régulation de l'électricité et du gaz (CREG...
Street in Beirut, Lebanon Streetlife in Hamra street, Beirut Tattoo and body piercing shop in Hamra Entrance to René Moawad Garden on Rue Spears, walking distance from Hamra Street Street performers in the Hamra festival Neon lights decorate Hamra Street Hamra Street or Rue Hamra (Arabic: شارع الحمراء) is one of the main streets of the city of Beirut, Lebanon, and one of the main economic and diplomatic hubs of Beirut. It is located in the neighborhood of the same name, Hamra. Its...
Suite of software including Final Cut Pro This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Final Cut Studio – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (January 2016) (Learn how and when to remove this template message) Final Cut StudioDeveloper(s)Apple Inc.Operating systemMac OS XTypeNon-linear editing sys...
Nasal retrofleja ɳCodificaciónN.º de orden en el AFI 117Unicode (hex) U+0273X-SAMPA n`Kirshenbaum n.Braille Sonido Pronunciación Véase también: Alfabeto Fonético Internacional[editar datos en Wikidata] La nasal retrofleja es un tipo de consonante usada en algunos idiomas. El símbolo en el Alfabeto Fonético Internacional que representa este sonido es ɳ, y el símbolo equivalente en X-SAMPA es n`. Como todas las consonantes retroflejas, su símbolo del AFI está formad...
2nd-century Greek bishop and Doctor of the Church For other uses, see Irenaeus (disambiguation). SaintIrenaeus of SmyrnaDoctor Unitatis20th-century Greek icon depicting Saint IrenaeusDioceseLyonSeeLyonPredecessorPothinusSuccessorZechariahOrdersOrdinationby PolycarpPersonal detailsBornc. 130 ADSmyrna in Asia Minor (modern-day İzmir, Turkey)Diedc. 202 ADLugdunum in Gaul (modern-day Lyon, France)Theology careerNotable workAgainst HeresiesTheological workEraPatristic AgeLanguage...
British politician Sir Joshua Reynolds: George Clive and his family with an Indian maid, painted 1765. George Clive (born 1720, died 23 March 1779) was a British politician. Background Clive was the son of Reverend Benjamin Clive, Vicar of Duffield, Derbyshire, and Susannah (née Floyer). His father was the uncle of Robert Clive, 1st Baron Clive (Clive of India). Political career Clive was elected Member of Parliament for Bishop's Castle in 1763, a seat he held until his death 16 years later....