Bhadantácsarija Buddhagósa (szingaléz: බුද්ධඝෝෂ හිමි, thai: พระพุทธโฆษาจารย์, kínai: 覺音/佛音) vagy Buddhagósza 5. századi indiaithéravádabuddhista tudós és író.[1][2] Legismertebb műve a Viszuddhimagga (A megtisztulás ösvénye[3]), amely Buddha megszabaduláshoz vezető ösvényének théraváda értelmezését foglalja össze és elemzi. Buddhagósza értelmezése a théraváda ortodox értelmezésévé vált a 12. század után.[4] A théraváda irányzatban tett munkásságát elismerik mind a nyugati tudósok, mind a théraváda iskola.[2][5]
Élete
Buddhagósza életével kapcsolatban igen kevés megbízható információ áll rendelkezésre. Az elsődleges források a műveihez kapcsolt rövid prológusok és epilógusok, a szingaléz Mahávamsza krónikákban található, róla szóló történet, illetve a későbbi életrajzi művek (a Buddhagószuppatti).[6] Más művek is említik Buddhagósza életét, de úgy tűnik, hogy semmilyen megbízható tényt nem közölnek.[5]
Nevének jelentése: "Tisztelendő Tanár" (Bhadanta+ácsarija) és "Buddha hangja" (Buddha+gósza) páli nyelven.[7]
A Buddhagószának tulajdonított művekhez kapcsolt életrajzi szemelvények kevés részletet közölnek az életéről, ezek viszont feltételezhetően tényleg a művek keletkezésekor kerültek bele.[5][8] Ezek a javarészt hasonló stílusú szemelvények leírják, hogy Buddhagósza Indiából érkezett Srí Lankába és Anuradhapura városban telepedett le.[9] Ezen felül szerepelnek benne Buddhagósza tanítóinak, támogatóinak és társainak nevei, amelyeket általában azonban semmilyen más forrás nem igazol vissza.[9]
A Mahávamsza alapján Buddhagósza egy brahmin családban született, a Magadhi Királyságban (az ősi Nepál),[2]Bodh-Gaja közelében. A Védák mesterévé vált és India szerte filozófiai vitákat folytatott.[10] Egy alkalommal maradt csak alul a vitákban, amikor egy Revata nevű buddhista szerzetessel került össze. Először a védikus tanok jelentésével kapcsolatban, majd az Abhidharma egyik tanításával kapcsolatban kavarodott össze.[10] Annyira lenyűgözte Buddhagószát a buddhista szerzetes, hogy a Tipitaka (a páli kánon három hatalmas szöveggyűjteménye) és az ahhoz készített szövegmagyarázatok tanulmányozásába kezdett. Az egyik szútrához tartozó szövegmagyarázat eltűnt Indiában, ezért elhatározta, hogy Srí Lankába utazik és megvizsgálja a szingaléz nyelven megőrzött szövegmagyarázatokat.[10]
Úgy tűnik, hogy srí lankán hatalmas mennyiségű szöveget talált, amelyet a Mahávihara szerzetesei gyűjtöttek és őriztek meg.[11] Buddhagósza engedélyért folyamodott, hogy a szingaléz nyelvű szövegeket átültethesse páli nyelvre.[12] Buddhagósza tudását legelőször azzal tesztelték le az idősebb szerzetesek, hogy ki kellett dolgoznia a szútrában található két vers tanításait. Ekkor írta meg Buddhagósza a Viszuddhimaggát.[13] Pedig közben még istenségek is tesztelték Buddhagószát, ugyanis többször eldugták előle a jegyzeteit és teljesen elölről kellett kezdenie az írást.[12] Buddhagósza sikeresen átment a teszteken, ugyanis az idősebb szerzetesek úgy találták, hogy minden szempontból helyesen foglalta össze a Tipitaka három kötetgyűjteményét. Ezután Buddhagósza rendelkezésére bocsátották a szövegmagyarázatok teljes egészét.[12] Buddhagósza elkészítette a páli kánon további legfontosabb könyveinek magyarázatait is. Ezek ma a théraváda értelmezések legfontosabb alapját képezik.[2]
A Mahávamsza beszámolója nehezen ellenőrizhető. A nyugati tudósok véleménye szerint a történeteket ugyan kiegészítették legendás eseményekkel (például, amikor istenek elrejtik Buddhagósza jegyzeteit), ellentmondásos tények hiányában a művet általánosságban mégis hitelesnek tartják.[10] A Mahávamsza szerint Buddhagósza észak Indiában született Bodh-Gaja közelében, a szövegmagyarázatai utószavában Buddhagósza csak egy indiai helyszínt említ ideiglenes lakóhelyeként India déli részén: Káncsi.[5] Emiatt egyes kutatók szerint (például Oskar von Hinüber és A. P. Buddhadatta) Buddhagósza valójában Dél-Indiában született, majd később költözhetett a történelmi Buddha életrajzi helyszíneihez közelebb.[5]
A Buddhagószuppattit és a későbbi életrajzi elbeszéléseket a nyugati tudósok általánosságban inkább legendáknak tartják.[14]
Írásai és fordításai
Buddhagósza állítólag a páli kánonhoz készült szingaléz szövegmagyarázatok hatalmas terjedelmű szövegeinek fordítását és egységbe foglalását hajtotta végre. A Viszuddhimagga (páli: A megtisztulás ösvénye) a théraváda buddhizmus egységbe foglalt kézikönyve, amelyet a mai napig fontos műként tartanak számon az irányzat gyakorlói.[15][16][17] A Mahávamsza nagy mennyiségű könyvet tulajdonít Buddhagószának, amelyeket valószínűleg nem ő készített, csupán későbbi művek, amelyeket hozzá kapcsoltak.[18]
Az alábbi listán az a tizennégy páli kánonnal kapcsolatos mű szerepel, amelyet hagyományosan Buddhagószának tulajdonítanak:[19]
↑(v. Hinüber 1996, p. 103) pontosabban meghatározza Buddhagósza életének főbb dátumait (370–450) CE a Mahávamsza és egyéb források alapján. A Mahávamsza alapján (Bhikkhu Ñāṇamoli 1999, p. xxvi) Buddhagósza érkezését Mahánama király uralkodásának idejére helyezi, 412 és 434 közé.
↑Stede, W. (1951. október 1.). „The Visuddhimagga of Buddhaghosācariya - Henry Clarke Warren; Dharmananda Kosambi”. The Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland (3/4), 210–211. o. JSTOR25222520.
↑Stede, D. A. L. (1953. december 16.). „Visuddhimagga of Buddhaghosācariya - Henry Clarke Warren; Dharmananda Kosambi”. Bulletin of the School of Oriental and African Studies, University of London15 (2), 415. o. DOI:10.1017/s0041977x00111346. JSTOR608574.
