PROFILBARU.COM

A buddhizmus iskolái a buddhizmus különböző intézményesített vagy filozófiai alapon történő felosztásokra utalnak, az ősi koroktól napjainkig. A buddhizmust különböző módon szokták filozófiai, kulturális vagy egyéb szempontból osztályozni szektákra, alszektákra, mozgalmakra stb, amelyek egésze alkotja a teljes buddhista hagyományt. A buddhista filozófia szektariánus és koncepcionális felosztása ma a buddhista tanulmányok, illetve Ázsiában az összehasonlító vallástudományok részét képezi.

Nyugati szempontból a buddhizmus két nagy csoportra osztható: théraváda, szó szerint az „idősek tanítása” vagy az „ősi tanítás”, és a mahájána, szó szerint a „nagy jármű”. A tudósok körében azonban gyakoribb a hármas felosztás, ugyanis a mahájánát felosztják a hagyományos mahájána tanításokra, valamint a vadzsrajána tanításokra, amely az ezoterikus vonalat képviseli.

Osztályozások

A Macmillan vallásenciklopédia háromféleképpen rendszerezi a buddhizmust: mozgalmak, nikáják és filozófiai iskolák:

Iskolák:
- Théraváda, alapvetően dél- és Délkelet-Ázsiában.
- Mahájána, főleg Kelet-Ázsiában.
- Vadzsrajána, főleg Tibetben, Bhutánban, Mongóliában és Kalmükföldön.
Nikáják, azaz egyházi testvériségek, amelyek közül ma már csak három létezik:
- Théraváda, dél- és Délkelet-Ázsiában
- Dharmaguptaka, Kínában, Koreában és Vietnámban
- Múlaszarvásztiváda, Tibetben
Filozófiai iskolák

Fogalmak

A buddhizmus legismertebb felosztásaiban használt fogalmak nem mindig azonosak, mivel azokat földrajzilag, történelmileg és filozófiájukban különböző tudósok és gyakorlók alkották. Bizonyos fogalmakat olykor egészen más szövegkörnyezetben is használnak. A legismertebb felosztásokban használt fogalmak a következők:

"konzervatív buddhizmus": ilyen néven is nevezik a korai buddhista iskolákat.
"korai buddhista iskolák": ezekre az iskolákra tagozódott a buddhizmus az első néhány évszázad során; ezek közül egyedül a Théraváda maradt fent önálló iskolaként.
"kelet-ázsiai buddhizmus": a kifejezést^[1] tudósok használták a japán, koreai, szingapúri buddhizmusok összefoglaló neveként, valamint ide sorolták a kínai és vietnámi buddhizmus nagy részét is.
"keleti buddhizmus": a kifejezést Harvey Penguin használta a kelet-ázsiai buddhizmusra; gyakran használják azonban a buddhizmus összes hagyományos formájára, hogy megkülönböztessék a nyugati, nyugatiasított formáktól.
"ezoterikus buddhizmus": általában a "vadzsrajána" szinonímiájaként szokták használni.^[2] Egyes tudósok bizonyos théraváda gyakorlatokra használták, főleg Kambodzsában.^[3]
"hínajána": gyakran pejoratívnak ítélik, mert a mahájána írásokban használják, mintegy az ellentétes iskolák befeketítésére.^[4] Néha a korai buddhista iskolákra is használják, köztük a ma is létező théraváda iskolára, ám ennek jogossága vitatott.^[5] Akadémiai használata vita tárgyát képezi.^[6] A kínai, koreai, tibeti és japán mahájána iskoláknál a kifejezés alig vagy egyáltalán nem pejoratív.^[7]
"lámaizmus": régi kifejezés, amit néha még használnak a tibeti buddhizmusra, ám sokan lealacsonyítónak találják a kifejezést.
"mahájána": a korai buddhista iskolákból kiinduló vonal. Fő használata a kelet-ázsiai és tibeti hagyományban a spirituális szintre utal,^[8] iskolától függetlenül.
"mainstream buddhizmus": a tudósok a korai buddhista iskolára használják a kifejezést.
"mantrajána": általában ugyanazt jelenti, mint a "vadzsrajána".^[9] A japán tendai iskolára hatással volt a mantrajána.^[8]
"nevar buddhizmus": egy nem szerzetesi, fiúról fiúra szálló, kaszt alapú buddhista vonal, szanszkrit szövegekkel.
"nikája buddhizmus" vagy "iskolák": kifejezés a korai buddhista iskolákra.
"északi buddhizmus": néhány tudós által használt kifejezés a tibeti buddhizmusra. Korábban vonatkozott a kelet-ázsiai vonalakra is, sőt még a tibeti vonal nélkül is használták.
"titkos mantra": a Mantrajána egyik elnevezése, amelyet a tibeti buddhizmusban használtak.^[10]
"szektáns buddhizmus": ilyen néven is nevezik a korai buddhista iskolákat.
"délkelet-ázsiai buddhizmus": a théraváda buddhizmusra használatos kifejezés.^[11]
"déli buddhizmus": a théraváda buddhizmusra használatos kifejezés.
"srávakajána": ilyen néven is nevezik a korai buddhista iskolákat.
"tantrajána" vagy "tantrikus buddhizmus": általában a "vadzsrajána" megfelelőjeként szokták használni.^[9] Néhány tudós,^[12] elsősorban François Bizot,^[13] használta a "tantrikus Théraváda" kifejezést egyes kambodzsai buddhista gyakorlatra.
"théraváda": Srí Lanka, Burma, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa és Vietnám, Kína, India, Banglades és Malajzia egyes területeinek hagyományos buddhizmusa. Ez a történelmi, korai buddhista iskolák egyetlen ma is létező vonala. A "théraváda" kifejezést néha az összes korai buddhista iskolára is használják.^[14]
"tibeti buddhizmus": általában a Tibetben, Mongóliában, Bhutánban és Kína, India és Oroszország egyes területein található buddhizmusra használják. Ezeken a területeken a tibeti hagyományokat követik.
"vadzsrajána": az indiai Mahájána vonalból alakult ki. Vitatott, hogy pontosan mely vonalak tartoznak ebbe a csoportba. A tibeti buddhizmust általánosan mindenki elfogadja, hogy ide tartozik, a japán singon iskolával együtt. Akadnak tudósok,^[15] akik a koreai milgyo vonalra is használják, amely azonban nem egy önálló iskola.

Korai iskolák

Számos kísérlet létezett az iskolák felsorolására. A következő csak egy a létezők közül:

Szthaviraváda
- Pudgalaváda (kb. i. e. 280)
- Szarvásztiváda
  - Vibhadzsjaváda (i. e. 240 előtt; Asóka király idején)
    - Théraváda (kb. i. e. 240)
      - Théraváda aliskolák
    - Mahísászaka (i. e. 232 után)
      - Dharmaguptaka (i. e. 232 után)
    - Kásjapíja (i. e. 232 után)
    - Vatszíputríja (Asóka király idején, később: Szammitíja
  - Múlaszarvásztiváda (3. és 4. század)
  - Szautrántika (i. e. 50 és kb. 100 között)
Mahászánghika (kb. i. e. 380)
- Ekavjávahárika (Asóka király idején)
  - Lokottaraváda
- Golulaka (Asóka király idején)
  - Bahusrutíja (i. e. késő 3. század)
  - Pradzsnaptiváda (i. e. késő 3. század)
    - Csaitjaváda
- Csaitika (i. e. első század közepe)
  - Apara Saila
  - Uttara Saila

Húsz szekta

A következő listán a mahájána szövegeken szereplő Hínajánaként jellemzett húsz szekta található:

Szthaviraváda (上座部) 11 szektára oszlott szét:

說一切有部(Szarvásztiváda)
雪山部(Haimavata)
犢子部(Vatszíputríja)
法上部 (Dharmottara)
賢冑部(Bhadrajáníja)
正量部(Szammitíja)
密林山部(Csannagirika)
化地部 (Mahísászaka)
法藏部(Dharmaguptaka)
飲光部(Kásjapíja)
經量部(Szautrántika)

Mahászánghika (大眾部) 9 szektára oszlott szét:

一說部(Ekavjávahárika)
說出世部(Lokottaraváda)
雞胤部 (Kukkutika)
多聞部(Bahussrutíja)
說假部(Pradzsnaptiváda)
制多山部(Csaitika)
西山住部 (Apara Saila)
北山住部(Uttara Saila).

Kelet-ázsiai iskolákra gyakorolt hatásai

A következő későbbi iskolák a dharmaguptaka vinaját használták:

Kínai buddhizmus, főleg a vinaja iskola
Koreai buddhizmus, főleg a gyejul
Vietnámi buddhizmus
Japán ricu-sú

A következők filozófiájára volt nagy hatással:

sokan a japán dzsodzsicut a szautrántika elágazásának tartják; mások szerint a bahusrutíjából ered.
a kínai/japán kusa-sú iskolát a szarvásztiváda elágazásának tartják, melyre hatással volt a Vaszubandhu.

Théraváda iskolák

A Théraváda különböző iskolái a páli kánon és a későbbi magyarázó szövegek más aspektusait hangsúlyozzák, vagy másra összpontosítanak és más gyakorlatokat végeznek. Nagyban különböznek a vinaja követésének szigorúságában, magyarázásában is.

Banglades:
- Szangharádzsa-nikája
- Mahászthabir-nikája
Burma:
- Thudhamma-nikája
  - Vipasszaná vonal (Mahászi Szajádav és tanítványai)
- Svegjin-nikája
- Dvaja-nikája vagy Dvara-nikája
Srí Lanka:
- Sziámi-nikája
  - Vaturavila (vagy Mahavihara Vamsika Sjamopali Vanavasza nikája)
- Amarapura-nikája
  - Kanduboda (vagy Svedzsin nikája)
  - Tapovana (vagy Kaljanavamsza)
- Ramanna-nikája
  - Srí Kaldzsani Jógaszrama Szamsztha (vagy ‘Galduva vonal’)
  - Delduva
- erdő nikája
Thaiföld
- Mahá-nikája
  - Dhammakaja mozgalom
- Thammajut nikája
  - Thai erdei hagyomány
    - Ácsán Cshá hagyománya

Mahájána iskolák

Indiai buddhizmus
- Madhjamaka
  - Prászangika
  - Szvátantrika
- Jógácsára
Kínai buddhizmus
- Vinaja iskola
- Csingtu (Tiszta Föld buddhizmus)
- Szatjasziddhi (megszűnt)
- Abhidharmakósa (megszűnt)
- Dasabhúmika (beolvadt a hua-jenbe)
- Tientaj
- Hua-jen
- Csan (zen)
- Tangmi (ezoterikus)
- Szanlun (Három tanulmány iskola)
- Vei-Sí vagy Fa-hsziang
Koreai buddhizmus
- Tongbulgyo
- Gyeyul (vinaja iskola)
- Cshonthe (tientaj)
- Hvaom (avatamszaka)
- Szon (zen)
- Dzsingak (ezoterikus)
- Szamnon (mádhjamaka)
- Bopszang (jógácsára)
- Jolban (nirvána iskola)
- Vonbulgyo (koreai református buddhizmus)
Vietnámi buddhizmus
- Tịnh Độ (Tiszta Föld)
- Thiền (zen)
  - Trúc Lâm (szinkretikus)
  - Egyesített Buddhista Egyház (elkötelezett buddhizmus)
- Hòa Hảo (református)
Japán buddhizmus
- Tiszta Föld buddhizmus (Amidizmus)
  - Dzsódo Sú
  - Dzsódo Sinsu
  - Ippen (dzsi-su)
  - Juzu nembucu
- Rissú (vinaja iskola)
- Dzsodzsicu (Tattvasiddhi - megszűnt)
- Kusa-su (abhidharmakósa - megszűnt)
- Szanron (madhjamaka - megszűnt)
- Hosszó (jógácsára)
- Kegon
- Japán ezoterikus buddhizmus
  - Tendai (tientaj)
  - Singon
  - Sinnjo-en
  - Sugendó (szinkretikus)
- Zen
  - Rinzai iskola
  - Szótó vonal
  - Óbaku
  - Fuke iskola (megszűnt)
- Nicsiren buddhizmus

Tantrikus iskolák

Tibeti buddhizmus
- Nyingmapa
- Új Bön (a jungdrung bön és a Nyingmapa szintéziséből)
- Kadam
  - Gelugpa
    - Új Kadampa Hagyomány
- Szakjapa
  - Ngor iskola (Ngor-pa)
  - Char iskola (Tsar-pa)
- Dzsonang
- Kagyüpa:
  - Sangpa kagyü
  - Marpa kagyü:
    - Recsung kagyü
    - Dagpo kagyü:
      - Karma kagyü (vagy Kamcsang kagyü)
      - Calpa kagyü
      - Barom kagyü
      - Phagdru kagyü (vagy Phagmo Drugpa kagyü):
        Taklung kagyü
        
        Trophu kagyü
        
        Drukpa kagyü
        
        Marcang kagyü
        
        Jelpa kagyü
        
        Jaszang kagyü
        
        Sugszeb kagyü
        
        Drikung kagyü
  - Rimé mozgalom (ökumenikus mozgalom)
Nevar buddhizmus
Tangmi
- japán Mikkjó
  - Singon
  - Tendai
  - Sinnjo-en
  - Sugendó

Új buddhista mozgalmak

Dalit buddhista mozgalom
Dhammakaja mozgalom
Elkötelezett buddhizmus
Kensókai
Aum Shinrikjo (mostanság Aleph néven ismert)
Gyémánt út
Nyugati Buddhista Rend Barátai
Új Kadampa Hagyomány
Igaz Buddha iskola
Vipasszaná mozgalom
Sambhala buddhizmus

Kapcsolódó szócikkek

Hivatkozások

↑ B & G, Gethin, R & J, P & K
↑ Encyclopedia of Religion, Macmillan, New York, volume 2, page 440
↑ Indian Insights, Luzac, London, 1997
↑ "Hinayana (literally, 'inferior way') is a polemical term, which self-described Mahāyāna (literally, 'great way') Buddhist literature uses to denigrate its opponents." - p. 840, MacMillan Library Reference Encyclopedia of Buddhism, 2004
↑ "Hinayana is a designation that has no clearly identifiable external referent" - p. 840, MacMillan Library Reference Encyclopedia of Buddhism, 2004
↑ "The supposed Mahayana-Hinayana dichotomy is so prevalent in Buddhist literature that it has yet fully to loosen its hold over scholarly representations of the religion." - p. 840, MacMillan Library Reference Encyclopedia of Buddhism, 2004
↑ "It is also certain that Buddhist groups and individuals in China, Korea, Tibet, and Japan have in the past, as in the very recent present, identified themselves as Mahayana Buddhists, even if the polemical or value claim embedded in that term was only dimly felt, if at all.": Macmillan Encyclopedia of Buddhism, 2004, page 492
↑ ^a ^b '
↑ ^a ^b Harvey, pages 153ff
↑ Hopkins, Jeffrey (1985) The Ultimate Deity in Action Tantra and Jung's Warning against Identifying with the Deity Buddhist-Christian Studies, Vol. 5, (1985), pp. 159-172
↑ R & J, P & K
↑ Indian Insights, loc. cit.
↑ Crosby, Kate( 2000)Tantric Theravada: A bibliographic essay on the writings of François Bizot and others on the yogvacara Tradition. In Contemporary Buddhism, 1:2, 141—198^[1]
↑ Encyclopedia of Religion, volume 2, Macmillan, New York, 1987, pages 440f; Cambridge Dictionary of Philosophy, sv Buddhism
↑ Harvey

Coleman, Graham, ed. (1993). A Handbook of Tibetan Culture. Boston: Shambhala Publications, Inc.. ISBN 1-57062-002-4.
Warder, A.K. (1970). Indian Buddhism. Delhi: Motilal Banarsidass.