Buddhista szövegek

Szung-dinasztia kori könyvoldal a Mahá-pradnyá-páramitá-szútrából, Nantojószó-gyűjtemény, Japán

A buddhista szövegeket sokféleképpen lehet csoportosítani. A nyugati tudósok a kézirat, kanonikus írás kifejezéseket nem egységes módon alkalmazzák a buddhizmus területén. Például egyesek[1] két csoportra osztják a szövegeket: kéziratokra és kanonikus szövegekre. Mások[2] a kéziratokat kanonikus, magyarázó és pszeudo-kanonikus szövegekre osztják. Egy másikfajta csoportosításban a "Buddha szavait" (buddha-vacsana) különböztetik meg az összes többi szövegtől.

Buddha-vacsana

Hagyományos kritériumok

Donald Lopez szerint már nagyon korán felállították azokat a kritériumokat, hogy mi számít buddha-vacsanába és a korai megfogalmazások nem utalnak arra, hogy a dharma csupán a történelmi Buddha által kiejtett szavakat jelentené.[3] A Mahászánghika és a Múlaszarvásztiváda korai buddhista iskolák a buddha-vacsana részének tekintették a Buddha párbeszédeit és a tanítványainak a szövegeit is egyaránt.[3] Sok lényt képesnek tartottak arra, hogy buddha-vacsana tudást adjanak át. Ilyenek a buddhák, a Buddha tanítványai, a risik és a dévák.[3] Az ilyen párbeszédeket ezután összeegyeztették a szútrákkal, összehasonlították a vinajával, majd a dharma természetével is összevetették.[4][5] Csak ezután nyilvánította igaz, Buddha általi buddha-vacsanának a szangha (buddhista közösség), idős mesterek egy kis csoportja, vagy egy idős, akit mindenki tisztelt.[4][5]

A hínajána buddhizmusban

A hínajána buddhizmusban a buddha-vacsana hagyományos értelemben vett gyűjteménye a páli kánon szövegeit jelentik.

Néhány tudós szerint a páli kánon és az ágamák egy része valóban tartalmazhatja a történelmi tanítás lényegét és akár a történelmi Buddha tényleges szavait is.[6][7]

A kelet-ázsiai buddhizmusban

A kelet-ázsiai buddhizmusban a kínai buddhista kánont tekintik a buddha-vacsanának. A legnépszerűbb kiadás a Taisó Tripitaka.

A kínai buddhizmus tiszteletre méltó tanítója, Hszüan Hua szerint öt fajta lény mondhatja el a buddhista szútrákat: egy buddha, egy buddha tanítványa, egy déva, egy risi vagy ezen lények egy emanációja. Azonban előbb egy buddha fel kell, hogy jogosítsa őket, hogy a tartalmak tényleg a dharma szerint valók legyenek.[8][8]

Néha a valaki által írt magyarázószövegeket is egyesek buddha-vacsanának tekintik.[9]

A singon buddhizmus kifejlesztett egy olyan rendszert, amelyben a korai szútrák szerzője Gautama Buddha fizikális manifesztációja, az Ekajana szútrákat Trikája formájában, a vadzsrajána szövegeket pedig Dharmakája alakjában szerezte a Buddha.

A tibeti buddhizmusban

A tibeti buddhizmusban a Kandzsúrt tekintik buddha-vacsanának. A kelet-ázsiai és a tibeti buddhista kánon mindig is ötvözte a buddha-vacsanát egyéb, saját gyűjtésű irodalmakkal. Azonban általános értelemben megegyezik a nézőpontjuk abban, hogy mi tartozik és mi nem tartozik a buddha-vacsanába. A tibeti Kandzsúr, amely a tibeti vadzsrajána buddhizmus vonalát képviseli, a szútrákon és vinaján kívül tantrákat is tartalmaz.

Különböző hagyományok

A mahájána szútrákat a mahájána buddhizmus követői a Buddha szavainak tekintik, amelyeket titokban adtak tovább, vagy természetfeletti lények születési vonalán keresztül (úgy mint a nágák), vagy közvetlenül érkeztek buddháktól vagy bódhiszattváktól. Mintegy 600 mahájána szútra maradt fent szanszkrit, kínai, vagy tibeti nyelven.

Néhány buddhista szöveg önálló virtuális kánonná fejlődött. Ezeket kiterjesztett szútráknak (vaipulja) neveznek. Például, a tudósok úgy tartják, hogy a kínai buddhizmushoz tartozó Aranyfény szútra (Golden Light Sutra) a népszerű harmadik fejezete köré épült. Az Avatamszaka-szútra egy másik példa arra, hogy egy szútra sok szútrából épül fel, amelyek közül több is (főleg a Gandavjuha-szútra), a mai napig önálló szövegként kering a gyakorlók között. Az Avatamszaka-szútra és a Fehér lótusz szútra (White Lotus Sutra) az ekajána avagy egy szekér alapját képezik. Ezek a szövegek egyesítik a tanítást, amely korábban már egy nagyobb egységet alkotott.

Nemrégen történt egy jelentős régészeti felfedezés, amely során ráleltek a legkorábbi ismert buddhista kéziratokra. Az egykori ősi királyság Gandhára területe, észak-közép Pakisztánban, Takszila város közelében, a fővárostól, Iszlámábádtól délnyugatra van. Ezek nyírfakéregre írt szövegek az első századból. Jelentőségét a Holt-tengeri tekercsekhez hasonlítják. Az 1994-ben a British Library-nak adományozott szövegeket egy egyesült projekt keretében tanulmányozzák a Washingtoni Egyetemen.[10]

A korai buddhizmusból más szövegek is fontosak. Hatalmas mennyiségű magyarázószöveget találni páli, tibeti, kínai, koreai és egyéb kelet-ázsiai nyelveken.

A legjelentősebb nem-kanonikus szövegek közé tartozik a Viszuddhimagga, avagy a tisztulás ösvénye, amelyet Buddhagósza írt. Ez a hínajána tanítások rövid összefoglalója, amely idézeteket tartalmaz a páli kánonból. A Milinda-panyha-t, avagy a Milinda kérdéseit néha a páli kánonba sorolják. Vannak, akik buddha-vacsanának tekintik, ezt a dharmát bemutató párbeszéd a buddhista bölcs, Nágaszéna és az indo-görög király, I. Menandrosz között.

Egy koreai szútra egyik oldala a Korjo időszakból.

A mahájána hit felébredése (Awakening of Faith in the Mahayana) című értekezést a hívők Asvaghsa, indiai költő és filozófusnak tulajdonítanak. Ez a mű jelentős hatással volt az ázsiai mahájána tanokra és a történelemben számos koreai és kínai magyarázó szöveg inspirációjává vált.[11] Santidéva, indiai szerzetes, Nálanda tanítványa, Bodhicsarjávatára című műve hatással volt a mahájána és a hínajána irányzatokra egyaránt. Siksaszamucsajá című írásában olyan referenciák vannak más szövegekre, amelyek más formában már nem léteznek.

A csán buddhizmusba tartozó Pódium szuttát Hujneng, kínai szerzetesnek tulajdonítják. Ezt a szöveget nem tekintik buddha-vacsanának, mégis szútraként kezelik. Ennek ellenére érdemes megjegyezni, hogy ez a megkülönböztetés eredhet esetleg fordításból is. Az eredeti kínai Pódium szútra egy king (經), amelyet úgy lehet fordítani, hogy "szútra". Azonban ugyanezt a kifejezést más ősi szövegekre is használják, mint például a Tao-tö-king és a Si king. A Pódium szútrában Hui Neng saját életéről ír, miképp lett belőle Zen pátriárka, valamint tartalmaz tanításokat a zen elméletéről és gyakorlatáról. A zen és a csán iskola kiváltképpen hagyatkozik zen mesterek nem-kanonikus elbeszéléseire.

A tibeti buddhizmusban egyedülálló és különleges osztályt kaptak az ún. terma szövegek (tibeti gTer-ma). Ezekről a szövegekről (vagy rituális tárgyakról stb.) úgy tartják, hogy tantrikus mesterektől származnak, vagy eleve kódolva vannak titkosan a természetben megtalálható elemekben, amelyeket bizonyos mesterek képesek megfejteni a megfelelő pillanatban. A termákra a tertönök (tibeti gTer-szton) találnak rá, akiknek valójában ez a különleges feladata. Egyes trémák barlangokban vagy ehhez hasonló helyeken vannak elrejtve, de akadnak tudati termák is, amelyeket a terön agyában fedeznek fel. A nyingma iskola (és a bön hagyomány) hatalmas terma irodalommal rendelkezik. Sok terma szöveget állítólag Padmaszambhava írt, aki a nyingmapához tartozók számára rendkívül fontos. Valószínűleg a legismertebb terma szöveg az ún. "A tibeti halottaskönyv", a Bardo tödol.

A korai iskolák szövegei

Annak ellenére, hogy a korai buddhista iskolákból sok szöveg fennmaradt, a legteljesebb létező kánon a théraváda iskola páli kánonja. Ezek a szövegek páli nyelven maradtak fenn. A szarvásztiváda és a dharmaguptaka nagy része is létezik.

Egy tudós a páli irodalmat durván három részre osztotta. A korai, vagy klasszikus időszak magával a páli kánonnal kezdődik és tart egészen a Milinda-panyháig, ami nagyjából a keresztény kornak felel meg. Ezután a páli nyelv használaton kívülre került, illetve hanyatlott, majd a 4-5. században Buddhaghósza segítségével újbóli virágzásnak indult. Ez az időszak eltartott egészen a 12. századig. A harmadik időszak egybeesik a burmai politikai változásokkal, amik révén egy időre felszínre került Srí Lankán, illetve hosszabb ideig Burmában.

A korai iskolákból fennmaradt szövegek közé lehet még sorolni az ágamákat, amely tartalmazza a szarvásztiváda és a dharmaguptaka szövegeit. Ez utóbbi egy része valószínűleg megtalálható a gandhárai buddhista szövegekben. Néhány korai vinaja-pitaka szöveget (számos iskolából) őriz a kínai (mahájána) kánon.

Vinaja

A vinaja irodalom főleg a szerzetesi magaviselettel foglalkozik. Annak ellenére, hogy a vinaja kifejezés magaviseletet jelent a dharma-vinaja párosításban (tan és fegyelem), a vinaja tannal kapcsolatos leírásokat, rituálékat, szertartásokat, önéletrajzokat és egyéb életrajzi történeteket is tartalmaz.

Hat vinaja maradt fent teljes egészében:

  • Théraváda, páli nyelven íródott
  • Mula-Szarvásztiváda, szanszkrit nyelven íródott, azonban csupán tibeti nyelvű fordításban maradt csak fenn
  • Mahászánghika, Szarvásztiváda, Mahisászika és Dharmagupta - eredetileg indiai nyelveken, azonban csupán kínai nyelvű fordításban maradt csak fenn

Ezeken kívül számos vinaja részlet maradt fenn különböző nyelveken.

Szútra

A szútrák (szanszkrit: páli Szutta) javarészt olyan párbeszédek, amelyek a történelmi Buddha és tanítványai között folytak. Ezeket tekintik buddha-vacsanának, a Buddha szavainak, ahogyan a legtöbb kanonikus irodalomban. A Buddha párbeszédeit eredetileg az elhangzott beszédek stílusai szerint csoportosították először kilenc, majd tizenkét részre. A szanszkrit részek a következők:

  • Szútra: prózai párbeszédek, főleg rövid kijelentő formában.
  • Geja: vegyes prózai és verses párbeszédek.
  • Vjákarana: magyarázatok, elemzések - párbeszédek kérdés és felelet formában.
  • Gáthá: versek
  • Udána: beszédek
  • Itjukta: úgy kezdődnek, hogy 'így mondta a Bhagavan'
  • Dzsátaka: előző élet története
  • Abhutadharma: csodák és csodálatos történetek
  • Vaipulja: kibővített párbeszédek vagy olyanok, amelyek élvezetet nyújtanak (mahájána szövegek)
  • Nidána: amelyben a tanítások az eredetük körülményeitől függően vannak elhelyezve
  • Avadána: hőscselekedetek meséi
  • Upadesa: meghatározott és alapos instrukciók

Az első kilenc minden létező ágamában megtalálható, az utolsó hármat későbbi forrásokból származnak. A hínajánában ezek nem csupán szutták, hanem a szentírás egészének jellemzései. Ez a rendszer megjelenik a mahájána szövegekben is. Később azonban új rendszert vezettek be a kánonba, amely már emlékeztet a ma megszokottra. Ez a felfogás a szuttákat a következőképpen rendszerezi:

  • Hosszú párbeszédek - Változó hosszúságú párbeszédek (a leghosszabb 95 oldalas). A páli Dígha-nikája 34, a Dirghágama (a Dharmagupta része) 30 szútrát tartalmaz.
  • Közepes hosszúságú párbeszédek - A maradék szútrákat tartalmazza, amelyek változó hosszúságúak. A páli Maddzshima-nikája 152 szútrából, a Madhjamágama 222 szútrából áll.
  • Kapcsolódó párbeszédek - Ebbe a csoportba sok rövid történet van, amelyeket összeköt a témájuk, környezetük, vagy hallgatóságuk. A páli Szamjutta-nikájában 2 800 szútra, a Samjuktágamában 1 300 szútra maradt fenn.
  • Megszámozott párbeszédek

Vegyes szövegek

Nincs minden iskolában ez a kategória, azonban a páli Khuddaka-nikája részét képezi néhány közismert és közkedvelt szöveg:

  • a Dhammapada: mondások és aforizmák gyűjteménye.
  • az Udana : mondások verses formában, amelyeket általában egy prózai szöveg vezet be.
  • a Szutta-nipata: a Szutta-nipata egyes részei egyes tudósok szerint a legkorábbi leírt kánon.
  • Theragáthá és Therigáthá: két életrajzi versgyűjtemény a Buddha tanítványairól.
  • Dzsátaka: 'születési történetek' vers formában a Buddha korábbi életeiről.

Abhidharma

Az Abhidharma (páli nyelven Abhidhamma - jelentése 'további dharma') a jelenségek elemzésével foglalkozik. Kezdetben különböző tanítások listáját tartalmazta - mint például a 37 Bodhipakszika-dharmát avagy a megvilágosodáshoz vezető 37 tényezőt. Az Abhidharma irodalom főleg a jelenségek elemzésével és a jelenségek közötti kapcsolatokkal foglalkozik.

A hínajána Abhidhamma a páli kánon részét képezi. A hínajána kolostorokon kívül a páli abhidhamma szövegei nem túl ismertek.

A szanszkrit nyelven íródott Szarvásztiváda Abhidharma fennmaradt a kínai és a tibeti hagyományokban is. Annak ellenére, hogy a hínajána Abhihamma a legismertebb és legépebben megőrzött Bhidhamma, érdemes megjegyezni, hogy a 18 korai buddhista iskola mindegyikének is megvolt a saját Abhidharma gyűjteménye. A módszereik ugyan megegyeztek, a szövegek anyaga eltérő volt.

Nem minden iskola tekintette az Abhidharmát kanonikusnak. A szautrántika, például úgy tartotta, hogy a kánonba csak a vinaja és a szútrák tartoznak. A hínajána féle Abhidhamma a mahájána eredeténél fontos tényezőjének tartja, hogy a jelenségek valóban léteznek - amit viszont egyes iskolák elvetnek.

Mahájána szövegek

Vannak szútrák, amelyek a bennük megtalálható sorok számáról ismertek.

A Bölcsesség tökéletessége szútrák a pradnyával (bölcsesség vagy belső látás) foglalkozik. A bölcsesség ebben a szövegkörnyezetben azt jelenti, hogy úgy látni a valóságot, ahogy az ténylegesen van. Nem tartalmaz kidolgozott filozófiai magyarázatot, egyszerűen rámutat a valóság természetére, főleg paradoxonok segítségével. A legfőbb premissza egy olyan radikális non-dualizmus, amelyben minden és bármely dualista nézet tagadásra kerül. Így aztán a jelenségek se nem léteznek, se nem nem-léteznek, de jellemzi vonásuk a súnjata (üresség), azaz a lényegében változatlan természet hiánya.

A Szaddharma-pundarika, más néven a Lótusz szútra (Fehér Lótusz szútra, Fehér Lótusz szútrája stb.) valószínűleg az i.e. 100-tól az i.sz. 100-ig terjedő időszakban született. A fehér lótusz azt sugallja, hogy a három jána (Sravakajana, Pratyekabuddhajana és Bódhiszattvajana) valójában nem három különböző ösvény, amely ugyanahhoz a célhoz vezet, hanem egy ösvény egy céllal.

A Tiszta Föld szútrák három csoportja ismert: a Végtelen élet szútrája, az Amitabha-szútra és az Elmélkedés-szútra. Ezek a szövegek leírják a Tiszta Föld birodalom eredetét és természetét, amelyben az Amitábha Buddha lakik. Felsorolják Amitábha 48 fogadalmát, amit bódhiszattvaként tett, mielőtt elkezdte volna megépíteni a Tiszta Földet, ahol az élőlények képesek lesznek majd gyakorolni a dharmát nehézség és akadályok nélkül. A szútrák állítása szerint az élőlények újraszülethetnek oda helyes magaviselet és gyakorlás által.

A Vimalakirti Nirdesa szútra, amelynek a legkoraibb formája a 2. századból ismert. Viamalakirti bódhiszattva világi ember formájában jelenik meg, hogy a dharmát tanítsa. Ezt sokan a világi gyakorlatok erényeinek megerősítéseként látják. A benne szereplő tanok emlékeztetnek a Bölcsesség tökéletessége szútrára. Az egyik fő témája a buddhamező (Buddha-ksetra), amely nagy hatással volt a Tiszta Föld iskolákra. A Vimalakirti Nirdesa szútra nagyon népszerű Kínában, Koreában és Japánban, ahol ezt kompatibilisnek ítélték a Konfuciusz-féle értékekkel.

A szamadhi szútrák a legkorábbi mahájána szövegek közé tartoznak. Ezek a szövegek a tudat legalapvetőbb állapotainak meditáció által történő elérésére összpontosítanak. Ez utalás arra, hogy a korai mahájánában a meditáció fontos szerepet játszott. Ebben található a Pratjutpanna-szútra és a Surangama Szamadhi-szútra.

Léteznek gyónási célzatú szútrák is. A Triszkandha-szútra és a Szuvarnaprabhasza-szútra (Aranyfény szútra) a hibák meggyónásának gyakorlatára fókuszálnak. Az Aranyfény szútra Japánban főleg nagyon jelentőssé vált, ahol az 'Egyetemes szuverenitás' (szanszkrit: Csakravartin) című fejezetet használta fel a japán császár, hogy törvényesítse uralmát és jól működő modellt hozzon létre.

Az Avatamszaka-szútra egy hatalmas terjedelmű, összetett szöveg, amelynek több része van. Ezek közül a legismertebb a Daszabhumika-szútra és a Gandavjuha-szútra. Három egymást követő verziója létezik - kettő kínaiul és egy tibetiül. A gyűjteményhez újabb szútrákat adtak az új verziók megjelenései között. A Gandavjuha-szútráról úgy tartják, hogy egy szekta forrása, amely elsősorban Vairócsana (Buddha boldogság testeként is tekintenek rá) előtt hódol, és amely később létrehozta a Mahavairocsana-abhiszambodhi tantrát. Ez a tantra vált a Singon buddhizmus egyik legfőbb szövegévé és a tibeti buddhista kánon egyik tantrájává. Az Avatamszaka-szútra lett a Hua-jen (japánul Kegon) buddhista iskola legfőbb szövege, amelyből a jelenségek magyarázata lett a legfontosabb tan.

Léteznek ún. "három fordulat szútrák" is (a dharma kerekének három fordulatára utalva). Az első fordulat az Ágamák, a második az alacsonyabb mahájána szútrák, a harmadik a szútra maga. A Tathágata-garbha-szútra, a Szrimálá-szútra, az Angulimálíja-szútra, az Anunatva-Apurnatva-Nirdesza szútra és a Mahájána Maháparinirvána-szútra azt tanítja, hogy minden lénynek buddha természete van. Ez teszi lehetővé, hogy bárki megvilágosodjon.

Vadzsrajána szövegek

A tibeti Kandzsúrban szerepelnek Nikája eredetű szövegek és mahájána szútrák. Persze legnagyobb karakterét a vadzsrajána szövegek jelentik. Buddha szavainak tekintik ezeket, tehát buddha-vacsanák. A tibeti Kandzsúrban mintegy 500 tantra fordítása szerepel. Ezek a szövegek főleg a kidolgozott rituálékról és meditációkról szólnak.

A késő-tibeti hagyomány négy osztályba sorolja ezeket a tantrákat: Krijá tantrák (rituálék), csarja tantrák (Vairócsana Buddha imádata), jóga tantrák (szintén Vairócsana tisztelete), anuttara tantrák (részben a mentális átalakulásra koncentrál és kevésbé rituális). Az anuttara tantrák közé tartoznak a jogottara, a pradzsnyá, a kálacsakra tantra.

Az anuttara tantrát a nyingma iskolában mahajógának nevezik. Ennek az iskolának is vannak olyan tantrái, ami más tibeti iskolában nem találhatóak.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Macmillan Encyclopedia of Buddhism (Volume One), page 142
  2. Bechert & Gombrich, World of Buddhism, Thames & Hudson, London, 1984, page 79
  3. a b c Lopez, Donald. Elaborations on Emptiness: Uses of the Heart Sutra. 1998. p. 28
  4. a b Lopez, Donald. Elaborations on Emptiness: Uses of the Heart Sutra. 1998. p. 29
  5. a b Skilton, Andrew. A Concise History of Buddhism. 2004. p. 83
  6. [Emiatt lehetséges, hogy a Szutta-pitakában található szövegek nagy része i.e. 250-nél korábbi - akár száz évvel is. Amennyiben az anyagok egy része tényleg ilyen régi, akkor lehetséges lenne megállapítani, hogy mely szövegek származnak a buddhizmus legelejétől, és mely szövegek származhatnak ténylegesen a Buddhától. Milyen régi a Szutta-pitaka? Alexander Wynne, St John's College, 2003, p.22 (Ez a cikk megtalálható az Oxford Centre for Buddhist Studies hivatalos oldalán angol nyelven: how old is the Suttapitaka?
  7. [Képmutatás volna kijelenteni, hogy semmit sem tudunk a legkorábbi buddhizmus tanairól ... a kanonikus írásokban található alap tanokat bátran tulajdoníthatjuk magának a Buddhának, amelyeket később a tanítványai fejlesztettek és adtak tovább... J.W. De Jong, 1993: The Beginnings of Buddhism, in The Eastern Buddhist, vol. 26, no. 2, p. 25]
  8. a b Hsuan Hua. The Buddha speaks of Amitabha Sutra: A General Explanation. 2003. p. 2
  9. Például, Honen, a japán Tiszta Föld alapítója szerint a San-tao írásai Amitabha buddhától származnak és ugyanolyan az értékük, mint a szútráknak. in: Eliot, Japanese Buddhism, Edward Arnold, London, 1935, page 6
  10. The University of Washington Early Buddhist Manuscripts Project. www.ebmp.org. (Hozzáférés: 2008. április 13.)
  11. Edward Craig: Routledge encyclopedia of philosophy. Awakening of Faith in the Mahayana Korean. (Hozzáférés: 2011. július 6.)

Bibliográfia

  • The Rider encyclopedia of eastern philosophy and religion. London, Rider, 1989
  • Nakamura, Hajime. 1980. Indian Buddhism: A Survey with Bibliographical Notes. 1st edition: Japan, 1980. 1st Indian Edition: Delhi, 1987. ISBN 81-208-0272-1
  • Skilton, Andrew. A concise history of Buddhism. Birmingham, Windhorse Publications, 1994
  • A. K. Warder 1970. Indian Buddhism. Motilal Banarsidass, Delhi. 2nd revised edition: 1980
  • Williams, Paul. Mahayana Buddhism : the doctrinal foundations. London, Routledge, 1989
  • Zürcher, E. 1959. The Buddhist Conquest of China: The Spread and Adaptation of Buddhism in early Medieval China. 2nd edition. Reprint, with additions and corrections: Leiden, E. J. Brill, 1972
  • Susan Murcott. The First Buddhist Women Translations and Commentary on the Therigatha, 1991

Külső hivatkozások

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!