A buddhizmus Malajziában főleg a maláj kínai etnikum és kisebb számban a maláj szingaléz kisebbség gyakorolja. Az iszlám után az ország második legjelentősebb vallása a buddhizmus. A maláj lakosság 19,2%-a vallja magát buddhistának.[1]
Története
Malajzia területén i.e. 200 körül jelent meg a buddhizmus. Kínai források alapján a maláj szigetvilágban mintegy harminc kis indanizálódott állam keletkezett majd bukott el. A buddhizmus az indiai kereskedőkkel és az utazó szerzetesekkel jutott el az óceánon át a maláj szigetvilágba. Ez hatással volt a helyi vallásra, kormányzásra és a művészetekre. Évszázadokon át a helyi emberek, főleg a királyi udvarokban, ötvözték az indiai és a helyi világnézeteket, köztük a hinduizmust és a mahájána buddhizmust, amely nagy hatással volt a politikai és a kulturális életre.[2] Azonban a maláj Kedah királyság elítélte az indiai vallást, miután a tamilnáduiCsola-dinasztia egyik királya megtámadta őket a 11. században. Kedah királya, Phra Ong Mahawangsa volt az első uralkodó végül betiltotta az indiai vallásokat és áttért az iszlámra. A 15. században a Melaka szultánság aranykorában a malájok többsége az iszlám vallásra tért át.
Malajzia alkotmánya szerint a malájok etnikai csoportjának többsége törvény szerint muszlim. Ez a lakosság 60%-át jelenti. A fennmaradó főleg kínai nemzetiségű lakosság általában buddhista vagy keresztény, illetve a kis számú india lakosság pedig hindu vallású. Az egyéb bennszülött és bevándorló kisebbségek közé tartoznak a szingaléz, thai és egyéb eurázsiai emberek. A malajziai buddhisták zöme városi ember.
Az országban működő Buddhista Misszionárius Társaság és egyéb kisebb csoportok arra törekszenek, hogy a buddhista családok gyermekeihez eljuttassák azt az üzenetet, hogy a buddhizmus elsősorban nem a szertartásokról és a szimbólumokról szól. Igyekeznek elmagyarázni, hogy miért kántálnak a buddhizmusban szútrákat, miért gyújtanak lámpásokat, miért tesznek felajánlásokat stb.
Központi irányítás hiányában az ország területén a buddhizmus különféle formáit gyakorolják, amely esetenként kavarodást okoz a buddhisták körében. Emiatt ökumenikus mozgalmak indultak a különböző buddhista irányzatokban. Egy példa erre a Kuala Lumpur és a Selangor városok templomaiban működő Egyesített Vészák Ünnepi Bizottságok, amelyek a vészák buddhista ünnepségeket szervezik. Ezek az ünnepségek Buddha születésének, megvilágosodásának és parinirvánájának napjára emlékeznek. Kezdeményezték egy maláj buddhista tanács létrehozását, amely képviselné a buddhizmus különböző szektáit és elősegítené a buddhizmus fejlődését az ország területén.
2013-ban egy Facebookon megosztott videó keltett nagy visszhangot, amelyben egy buddhista gyakorlócsoport meditációs szertartást végzett egy hotel muszlim imateremében (szurau), ami miatt a rendőrség letartóztatta a hotel tulajdonosát.[3] Az eset forró hangulatot váltott ki a közösségi média oldalakon és a helyi lakosság körében egyaránt. Az eseményt követő 21 napon a hotel igazgatósága végül lebontotta az imatermet.[4][5] A szálloda muszlim igazgatója, Syed Ahmad Salim, magyarázata szerint azért engedte meg a buddhista csoportnak, hogy meditációt végezzenek a teremben, mert nem tudta, hogy ez sértésnek számít az iszlám vallásban.[6] A maláj buddhista csoportok úgy reagáltak az incidensre, hogy tanulni kell az esetből és a jövőben jobban tiszteletben kell tartani más vallások szokásait és törvényeit.[3]
A 2010-es malajziai népszámláláskor 5 620 483 fő vallotta magát buddhistának, amely a lakosság 19,8%-a.[8] Ez alapján a maláj kínaiak 83,6%-a buddhista.
[Inebnetwork - Buddhism in a Muslim State: Theravada Practices and Religious Life in Kelantan Inebnetwork - Buddhism in a Muslim State: Theravada Practices and Religious Life in Kelantan]
,_Sentul,_Kuala_Lumpur.jpg)
