A szimbolikus felajánlás a buddhizmusban a három drágaság felé történik, melynek célja az elmélkedő hála és az inspiráció felébresztése.[1] Jellemzően egyszerű dolgokat szoktak felajánlani, például gyertyát vagy olajlámpát gyújtanak,[2][3][4][5] tömjént égetnek,[6] flowers,[7][8] vagy ételt, gyümölcsöt, vizet vagy italt ajánlak fel.[9][10][11]
A kortárs nyugati gyakorlók számára a felajánlások lehetőséget nyújtanak a szívélyes tudatosság gyakorlására.[* 1] A karma és az újjászületés tekintetében a hagyományos buddhista nézetek szerint a felajánlások a következőkhöz vezetnek:
Az anyagi jellegű felajánlás a nagylelkűséget (páli:dána) és az erényt (páli: síla) fejleszti.[17] A három drágaság (the Buddha, dhamma és szangha) előtti hódolat cselekedete tovább mélyíti a gyakorló elkötelezettségét Buddha ösvénye mellett. A hagyományos páli tömjéngyújtó vers Buddha „illatozó testéről, arcáról és végtelen tudásáról” szól.[18] A felajánláson való elmélyedéssel a gyakorló a valóság állandótlan természetébe (páli: aniccsa) nyer bepillantást. Ez Buddha létezéssel kapcsolatos három jellemzőről szóló tanításainak egyike.
Mahájána gyakorlatok
A mahájána felajánlásoknak a következő szimbolikus jelentéseik lehetnek:
a gyertya- vagy olajlámpa-gyújtás a nem-tudást megvilágosító bölcsesség fényét jelképezi.
↑Nyanoponika Thera: Nyanaponika Thera. The Vision of Dhamma: Buddhist Writings of Nyanaponika Thera. Seattle: BPS Pariyatti Editions (2000). ISBN 1-928706-03-7