A 2013-as Eurovíziós Dalfesztivál (angolul és svédül: Eurovision Song Contest 2013, franciául:Concours Eurovision de la chanson 2013) volt az ötvennyolcadik Eurovíziós Dalfesztivál. Svédországban rendezték meg, mivel az előző évi dalfesztiváltLoreen svéd énekesnő Euphoria című dala nyerte. Két elődöntőt rendeztek, az elsőt 2013. május 14-én, a másodikat pedig május 16-án. A döntő dátuma 2013. május 18. volt.[1] A verseny helyszínét illetően a svédek a győzelmük után azt nyilatkozták, hogy Stockholm vagy Malmö fog otthont adni a fesztiválnak. 2012. július 8-án hivatalossá vált, hogy Malmőben lesz megrendezve a verseny.[2]
A dalfesztiválon 39 ország vett részt, beleértve Örményországot is, amely utoljára 2011-ben volt résztvevő. Bosznia-Hercegovina, Portugália, Szlovákia és Törökország még a verseny előtt visszalépett. A magyar induló ByeAlex volt, aki a Kedvesem (Zoohacker Remix) című számával nyerte meg A Dal című válogatót. ByeAlex az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjében 84 ponttal a tizedik helyet érte el, ami a harmadik legjobb helyezés, amit magyar versenyző el tudott érni a dalfesztiválok addigi történetében.
A verseny győztese a Dániát képviselő Emmelie de Forest lett, aki 281 pontot gyűjtve nyerte meg a döntőt. Az Only Teardrops című dal emellett nyolc országtól kapta meg a maximális 12 pontot. A 2013-as elődöntőket és a döntőt százhetvenmillió ember látta.[3]
A verseny helyszíne Stockholm és Malmö között dőlt el, végül 2012. július 8-án hivatalossá vált, hogy a malmői, 15 500 férőhelyes Malmö Aréna ad otthont a dalversenynek. Korábban még Göteborg is a lehetséges helyszínek között szerepelt.[4] Az 1992-es Eurovíziós Dalfesztiválnak is Malmö adott otthont, bár akkor az Isstadionban volt megrendezve, illetve később, 2024-ben ismét a Malmö Aréna lett a dalfesztivál helyszíne.
Az Eurovíziós Dalfesztivál emblémájának fő eleme egy pillangó, ami a pillangóeffektus szimbólumaként jelenik meg a logóban. Manapság már a tudomány tudja, hogy kis dolgok sok mindent meg tudnak mozgatni. Egy pillangószárny el tud indítani akár egy hurrikánt is – legalábbis elméletben. A pillangóknak egy nevük van, de mégis létezik ezer különböző formájú, fajtájú és színű, csakúgy, mint az Eurovíziós Dalfesztivál, melyet a gazdag nemzeti sokszínűség jellemez. Ezek mellett azt is jelképezi még, hogy májusban emberek milliói gyűlnek össze Malmőben, hogy megünnepeljék sokszínűségüket. Ha mindannyian együttműködünk, bármit el tudunk érni, mivel „Egyek vagyunk”. Így lett a verseny mottója „We are one!”[5]
A dalversenynek 1995 óta először nem kettő, három, vagy négy, hanem egy házigazdája volt, Petra Mede személyében.
Csehországban ismételten felvetődött a kérdése egy lehetséges visszatérésnek, de a Česká Televize döntése alapján 2010 után ez volt sorozatban a negyedik verseny, amelytől távol maradnak. Nem küldött versenyzőt Monaco sem, amely eddig utoljára 2006-ban szerepelt, de a 2010 óta távol maradó Andorra, az 1993-ban utoljára részt vevő Luxemburg és a verseny eddigi egyetlen afrikai résztvevője, Marokkó sem. A tavalyi évet politikai okokból kihagyni kényszerülő Örményország[6] visszatért, ellentétben a 2012-ben financiális hiányokra hivatkozó Lengyelországgal, akik az előzetes találgatásokkal és bejelentésekkel szemben sem indultak el a versenyen.[7] Legutóbb mindkét ország a 2011-es Eurovíziós Dalfesztiválon képviseltette magát. Portugália negyvenhatszor vett részt eddig az Eurovíziós Dalversenyen, ám majdhogy fél évszázadnyi versenyzés után, pénzügyi okok miatt visszaléptek. Eddigi legjobb helyezésük egy hatodik hely 1996-ból.[8] A portugálokhoz hasonlóan Szlovákia sem delegált versenyzőt Malmőbe; négy év folyamatos részvétel után először nem volt szlovák indulója a versenynek.[9] Ezentúl még a bosnyák közmédiát ért megszorításoknak köszönhetően Bosznia-Hercegovina sem delegált versenyzőt Malmőbe, bár egy másik műsorsugárzó bejelentette, hogy szívesen neveznének indulót, de ez nem járt sikerrel.[10] Bosznia-Hercegovinával egy napon jelentette be a török műsorsugárzó, hogy visszalép a versenytől, mivel nem értenek egyet a versenyszabályokkal, többek között az 50–50%-os szavazással, és az „Öt Nagy” státusszal.[11] Így végül 39 állam vett részt a 2013-as Eurovíziós Dalversenyen, s ez megegyezik a 2005-ös és a 2010-es létszámmal.
A 2012-es verseny után sorozatban másodszor indult a san marinóiValentina Monetta, ám csakúgy mint az előző évben, ezúttal sem sikerült kivívnia a döntőbe jutást. A moldovaiAliona Moon 2012-ben még Pasha Parfeni egyik háttérénekese volt, ebben az évben viszont szólóénekesként indult, Parfeny pedig ebben az évben zongoristaként vett részt az előadásban. Az albánBledar Sejko2011-ben Aurela Gaçe előadásában vett részt gitárosként, az örményGor Szudzsján pedig 2010-ben Eva Rivas egyik háttérénekese volt. Másodszor vett részt a bolgárElitsa és Stoyan is, akik 2007-ben az ország eddigi legjobb eredményét elérve a döntőben ötödik helyen zártak, ebben az évben viszont döntőbe sem jutottak.
2012. október 25-én reggel Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese és Rákay Philip, a Magyar Televízió intendánsa jelentette be, hogy a televízió részt kíván venni a soron következő dalversenyen, és nyílt pályázatot ír ki. A dalok leadásának határideje 2012. december 31-e volt. A 244 jelentkező közül egy zsűri választotta ki a magyar válogató résztvevőit. A nemzeti döntő zsűrije ötfős volt, tagjai Rákay Philip, az MTVA intendánsa, Csiszár Jenő televíziós-rádiós személyiség, Walkó Csaba, a 2012-es Eurovíziós DalfesztiválonMagyarországot képviselő Compact Disco frontembere, Rakonczai Viktor zeneszerző és Rúzsa Magdi, a 2007-es Eurovíziós Dalfesztivál magyar résztvevője lett. A hazai elődöntőkre külföldi előadók ezúttal nem pályázhattak, mivel egy szabályváltozás szerint a hazai fordulóban elhangzó dalok mindegyikének magyarul kellett elhangoznia. Februárban és márciusban hat show-műsort adtak le. A három elődöntőben összesen harminc dal versenyzett a két középdöntőbe, majd a döntőbe jutásért. A műsorok során a szakmai zsűri, illetve a közönség szavazata döntött arról, hogy ki képviselje Magyarországot a svédországiMalmőben. A műsor házigazdái Gundel Takács Gábor és Novodomszky Éva voltak. A győztes ByeAlex lett, aki a Kedvesem című számával nyerte meg a magyar válogatót.
ByeAlex a malmői döntőben 84 ponttal a 10. helyet érte el, ami a harmadik legjobb helyezés, amit magyar versenyző el tudott érni a dalfesztivál addigi történetében, csak Bayer Friderika1994-es negyedik, illetve Rúzsa Magdi2007-es kilencedik helye előkelőbb.[63] Az elődöntőt Magyarországon többen kísérték figyelemmel, mint 2012-ben a Compact Disco szereplését.[64]
A Dal 2013 – Döntő
A döntőt március 2-án tartotta az MTV a két középdöntőből továbbjutott nyolc előadó részvételével. A végeredmény a telefonos szavazás, illetve szakmai zsűri szavazatai alapján alakult ki. Első körben a továbbjuttatott nyolc versenyzőből kizárólag a zsűri szavaztok alapján jelölték ki azt a négy dalt, amelyek közül a telefonos szavazatok döntötték el, hogy szerintük melyik dal képviselje Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon. A zsűri a megszokottól eltérően az összes produkció elhangzása után pontozott. Az első helyezett 10 pontot kapott, a második 8-at, a harmadik 6-ot, míg a negyedik 4 pontot. A műsort élőben közvetítette az M1 és a Duna World, illetve interneten az adal2013.hu és a eurovision.tv.[65] Meghívott előadóként lépett fel az előző évi nemzeti döntő egyik résztvevője, az Anti Fitness Club, akik a 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál győztes dalának, a Euphoriának egy sajátos feldolgozását adták elő. Fellépett a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválmagyar indulója, a Compact Disco is, akik a Sound of Our Hearts című dalukat adták elő, a Magyar Rádió szimfonikus zenekarának közreműködésével.
Az Eurovíziós Dalfesztivál svéd szervezői az EBU egyik novemberi referencia ülésén döntöttek arról, hogy a malmői versenyen részt vevő országok rajtsorrendjét a korábbi sorsolásos rendszerrel szemben a műsor producerei fogják meghatározni. Egyedül a rendező Svédország helyzetét bízzák a véletlenre a döntőben. A hagyományok közül többet megtartottak, így januárban a korábbiakhoz hasonló módon zajlott le az országok elődöntőkbe való szétválasztása. Az államokat partnerkapcsolataik szerint csoportosítva sorolták be egy-egy kalapba, összesen hatba, és ezekből húzva eldőlt, hogy kiknek, kik ellen, melyik napon kell először fellépniük. A rendezők csak ezt követően, a március közepén tartandó delegációvezetők találkozóján tettek eleget a rajtsorrend végleges meghatározásának.[67] Mivel a legtöbb látogatót a két közeli szomszédos országból várták, ezért néhány kisebb problémára is megoldást találtak a versenyszervezők. A jegyeladások arányossága miatt a szomszédos Dánia képviselője megállapodás szerint az első, Norvégiáé pedig a második elődöntőben állt a közönség elé.
Az elődöntők beosztása
A harminchárom elődöntős országot – Dánia, Izrael és Norvégia kivételével – öt kalapba osztották földrajzi elhelyezkedésük és szavazási szokásaik alapján, a 2008-ban bevezetett módon. Január 17-én tartották a sorsolást, ahol a kalapok egyik fele az első elődöntőbe, a másik a második elődöntőbe került. Ennek célja a szavazás igazságosabbá tétele volt. A sorsolás során azt is eldöntötték, hogy az egyes országok az adott elődöntő első vagy második felében fognak fellépni, így a delegációk előre tudták, mikor kell megérkezniük a próbákra.[68] A végleges fellépési sorrendet 2013. március 28-án tette közzé a házigazda SVT produkciós csoportja.[69]
A döntő nyitánya, zászlós bevonulás az arénába. A képen a házigazda svéd Robin Stjernberg (jobbra), előtte Bonnie Tyler (balra)
A három adásból álló műsorfolyamot élőben, HD minőségben közvetítette az M1, Gundel Takács Gábor helyszíni kommentálásában. Az adásokat megelőzően Novodomszky Éva műsorvezetésével, az Elővízió című műsorban tudhattunk meg kulisszatitkokat, érdekességeket a versenyről.
1995 után először fordult elő, hogy egy műsorvezetője volt a versenynek: Petra Mede.
A szombati döntőben a részt vevő versenyzőkkel Eric Saade, a 2011-es Eurovíziós Dalfesztivál svéd résztvevője beszélgetett a Green Roomban, ami az elmúlt évektől eltérően teljesen külön volt a nézőtértől és a színpadtól, és jelen volt 800 néző is.[70]
A dalok közötti képeslapok az adott versenyzővel készült kisfilmek, amiket a szervező SVT forgatott márciusban a részt vevő 39 országban.
Az első elődöntő kezdetén Loreen énekelte el előző évi győztes dalát egy gyermekkar kíséretében. A döntő nyitásaként egy kórus adta elő a We Write the Story című dalt, melyet Björn Ulvaeus, Benny Andersson és Avicii szerzett. Ezalatt a részt vevő huszonhat ország versenyzői az olimpiai játékok megnyitójához hasonlóan vonultak be az arénába. A szavazás közben Loreen előadott egy remixet, amely tartalmazta a We Got the Power, a My Heart Is Refusing Me és a Euphoria című dalt. A szavazatok számlálása alatti szünetben a műsorvezető, Petra Mede szórakoztatta a közönséget. Több mint nyolc perces produkciójában feltűnt pár másodpercre a svéd popipar egyik legismertebb alakja, Carola is. Ezt követően Sarah Dawn Finer adta elő a The Winner Takes It All című ABBA-dal átdolgozását.
Az 1985-ös Eurovíziós Dalfesztivál óta először fordult elő, hogy Jugoszlávia, vagy a volt Jugoszlávia utódállamai közül senki sem vett részt a dalverseny döntőjében, miután az első elődöntőben sorra kiesett Szlovénia, Horvátország, Montenegró és Szerbia, a második elődöntőből pedig Macedónia. Bosznia-Hercegovina nem nevezett indulót a versenyre, míg Koszovó még sosem vett részt, mivel nem tagja az EBU-nak.
Nagy meglepetést okozott a bolgár folkduó, Elitsa és Stoyan kiesése a második elődöntőből, hiszen 2007-ben a döntő ötödik helyén végeztek. Ugyancsak meglepő volt a San Marinó-iValentina Monetta kiesése, akinek a dalát sokan a döntőbe várták, és a rajongói klubok előzetes szavazásán összesítésben a második helyen végzett.
Ebben az évben fordult elő először, hogy Magyarország pontot adott a vele konfliktusban álló Örményországnak.
A szavazás
A verseny előtt a legesélyesebbnek Dániát tartották, és végül daluk győzni is tudott.
A szavazás az elődöntőkben és a döntőben is azonos módon történt: mindegyik ország rendelkezett egy ötfős szakmai zsűrivel, és az ő pontjaik, valamint a nézők telefonos szavazatai közösen alakították ki az országonkénti eredményeket. Az elődöntők eredményeit a döntő után hozták nyilvánosságra. Az első elődöntőben Szlovénia végzett az utolsó helyen, történetük során először, míg a második elődöntőben Lettország zárt a tabella legalján, immáron harmadszor.
A döntőben a szavazás során összesen négy ország váltotta egymást az élen. Az elsőként szavazó San Marino Görögországot helyezte az élre. Svédország pontjai után Norvégia vezetett, ezt követően még Görögország és Belgium is visszaállt az élre, de nem sokkal ezután átvette a vezetést Dánia, amely előnyét végig őrizve harmadik győzelmét aratta. Az elődöntők 2004-es bevezetése, ezáltal a résztvevők számának megemelkedése óta a 281 pont a negyedik legmagasabb, amivel nyerni lehetett. Ez éppen egy ponttal több, mint amennyit a 2004-es ukrán győztes, Ruslana összegyűjtött. Emellett a győztes dal nyolc országtól gyűjtötte be a maximális tizenkét pontot. Mindössze egy ország, San Marino nem adott pontot a győztesnek. A verseny történetében először, már a harmincötödik szavazó ország után kihirdették a győztest, miután matematikailag eldőlt, hogy megnyerte a döntőt Dánia, és csak utána adták meg a lehetőséget, hogy kihirdesse a pontjait a még fennmaradó négy ország. A legtöbb tizenkét pontot a második helyen végző Azerbajdzsán kapta, aki a második elődöntő győztese is volt egyben. A harmadik helyen az első elődöntő harmadik helyezettje, Ukrajna végzett. A döntőben az utolsó helyet Írország szerezte meg, akik az első elődöntőből a nyolcadik helyen jutottak tovább.
A házigazda Svédország a tizennegyedik helyen végzett. A 2012-es év után ismét előfordult, hogy a hazai közönség örülhetett a maximális 12 pontnak, bár csak egyszer. A döntőben mindössze tizenhárom olyan dal volt, amely nem kapott legalább egyszer tizenkét pontot; ugyanennyi kapott legalább egyszer, akárcsak a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválon. Magyarország pontjait Novodomszky Éva hirdette ki, a tizenkét pontot Azerbajdzsán dala kapta, a későbbi győztes Dánia tíz pontot kapott. Magyarország Németországtól kapott tizenkét pontot, továbbá tíz pontot adott Finnország és Svájc, nyolcat Albánia, hetet Hollandia, hatot Bulgária és San Marino, ötöt Litvánia, négyet Észtország és Horvátország, hármat Olaszország és Svédország, míg kettőt köszönhettünk Görögországnak, Norvégiának és Szerbiának.
Az első elődöntőt május 14-én rendezték meg tizenhat ország részvételével. Az egyes országok által kiosztott pontok telefonos szavazás, illetve szakmai zsűrik szavazatai alapján alakultak ki, mely alapján az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. A részt vevő országokon kívül az Egyesült Királyság, Olaszország és Svédország is az első elődöntőben szavazott.
A sorok és az oszlopok a fellépés sorrendjében vannak rendezve. Az utolsó három oszlopban az itt szavazó automatikus döntősök az angol ábécé szerinti sorrendben találhatók meg.
Zsűri és telefonos szavazás külön
A teljes zsűri és nézői szavazatok átlagát külön, 2013. május 28-án hozta nyilvánosságra az EBU.
A második elődöntőt május 16-án rendezték meg tizenhét ország részvételével. Az egyes országok által kiosztott pontok telefonos szavazás, illetve szakmai zsűrik szavazatai alapján alakultak ki, ami alapján az első tíz helyezett jutott tovább a döntőbe. A részt vevő országokon kívül Franciaország, Németország és Spanyolország is a második elődöntőben szavazott.
A sorok és az oszlopok a fellépés sorrendjében vannak rendezve. Az utolsó három oszlopban az itt szavazó automatikus döntősök ábécésorrendben találhatók meg.
Zsűri és telefonos szavazás külön
A teljes zsűri és nézői szavazatok átlagát külön, 2013. május 28-án hozta nyilvánosságra az EBU.
Az előző évekkel ellentétben a szavazás sorrendjét nem sorsolással döntötték el, hanem a főpróba alapján szavazó szakmai zsűrik pontjai alapján mesterségesen állították össze, hogy lehetőség szerint minél izgalmasabb legyen. A szóvivők között ezúttal is több, korábban részt vevő énekes volt: a norvégTooji (2012), az örmény André (2006), a lettAnmary (2012), a bolgár Joanna Dragneva (a Deep Zone tagjaként, 2008), az orosz Alsou (2000) és a németLena (2010 győztes, 2011). A magyar pontok kihirdetője Novodomszky Éva volt. A szavazás sorrendje a következőképpen alakult:
Ofer Nachshon és Kobi Oshrat (első elődöntő) Amit Kotler, Kobi Oshrat és Yuval Caspin (második elődöntő) Ron Levinthal, Kobi Oshrat és Yhaloma Bat Porat (döntő)
Megjegyzés: Az egyes országok televíziócsatornái illetve rádiói alapesetben élőben közvetítették a dalfesztivált. Ez néhány esetben elérhet, mely a fenti táblázatban is fel van tüntetve.
Nézettség
A 4+-os adatok a teljes lakosságra, a 18–49-es adatok a célközönségre vonatkoznak.
.jpg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.jpg)
.jpg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
