Izland első indoeurópai lakosai a 8–9. században a mai Norvégia területéről útnak indult kalandozó vikingek voltak. A viszonylag szélsőséges éghajlat, valamint a földrajzi távolság elszigetelte a nyelvet, melyet így nem ért külső hatás a 20. századig, és sajátos változáson ment át, azonban nagy mértékben megőrizte az óészaki nyelv egykori állapotát.
A legrégibb fennmaradt izlandi nyelvű szövegeket a 12. században írták. Legtöbbjük valamilyen törvényről szól, de vannak közöttük versek, sagák is, melyeket a régi szájhagyomány őrzött meg. A leghíresebbek ezek közül a 13. században íródott izlandi sagák, Snorri Sturluson és az edda-költészet.
A sagák nyelve az óizlandi, annak az óészaki nyelvnek az egyik nyugati nyelvjárása, ami a viking korban Skandinávia közös nyelve volt. Az óizlandi ezen felül kelta elemekkel is keveredett, amely a szigeten a vikingekkel párhuzamosan megtelepedett ír és skót telepesek révén jutott a nyelvbe. Az 1380-tól 1918-ig tartó dán uralom kevés befolyással volt az izlandi nyelv fejlődésére, mindennapi nyelv volt, a dánt nem is használták Izlandon, még a hivatalos ügyintézésben sem. Ugyanez volt a helyzet az angollal is az amerikai fennhatóság idején a második világháborúban.
A nyelv
Az izlandi nyelvet kb. háromszázezren beszélik, Izland hivatalos nyelve.
Legközelebbi rokonságban a feröeri nyelvvel áll, azonban közel áll a norvéghoz is, és elszigeteltsége miatt sokat megőrzött az ónorvégból, melyből kifejlődött. Ez a jelenség lehetőséget nyújt a skandináv nyelvek nyelvtörténetének tanulmányozásához.
Az izlandi nyelv írásmódja latinbetűs írás, azonban az angol írásmódokhoz szokott szemnek talán érdekesnek tűnhetnek az izlandi által használt sajátos karakterek, mint például:
þ, ð, ý, í, á, ó, é, ú, ö
az utóbbiak a magyartól eltérő hangértékkel.
Az izlandi nyelvnek nincsenek valódi nyelvjárásai, a különböző területeken használt tájszólások között nagyon aprócska fonetikai eltérések vannak.[1]November 16-aJónas Hallgrímsson 19. századi költő születésnapja az 1995 óta minden évben megrendezett izlandi nyelv napja.
Nyelvi purizmus
A 18. század folyamán az izlandi hatóságok meghirdették a nyelvi purizmus politikáját. Ennek a politikának a következményeként számos író és terminologista egy új szókincset alkotott, hogy az izlandi nyelvet az élet minden területén alkalmazni lehessen, az új kihívásokkal szemben is. Nem engedtek az új szavak kölcsönzésének. Számos, régen elfeledett szót hoztak vissza a köztudatba, és az óészaki gyökerekből alkottak új szavakat.[2] Például a rafmagn szó („elektromosság”) szó szerint azt jelenti, hogy borostyánkő erő (a görögelektron „borostyánkő” mintájára). Hasonlóan a sími („telefon”) szó is azt jelentette eredetileg, hogy „kötél”, és a tölva („számítógép”) is eredetileg a tala („adat, szám”) és a völva („látás”) kombinációjából származik.
A hagyományőrzés jegyében az izlandi személynevek keresztnévből és apai – esetleg anyai – névből állnak, családi nevet általában nem használnak.
Névszóragozás
A névszók élő (hestur „ló”), élettelen (hús „ház”) és elvont (synd „bűn”) dolgokra utalnak. Az izlandi főneveket a határozott névelő végződése (-inn, -in, vagy -ið) szerint a legkönnyebb megkülönböztetni. Az izlandi nyelvben három nem van: hímnem, nőnem és semlegesnem, és négy eset: alanyeset (Nom.), tárgyeset (Akk.), részes eset (Dat.) és birtokos eset (Gen.), valamint két szám: egyes és többes szám. Ha az egyes számú ragozásban mind a négy esetnél mássalhangzóra végződik a ragozott alak, akkor gyenge ragozású főnevekről beszélünk, ha van benne magánhangzós végződés is, erős ragozású főnevekről.
Az első ragozási formába a következő főnevek tartoznak:
az összes hímnemű (hesturinn, síminn)
erős ragozású nőnemű (syndin)
Erős ragozású főnevek
hestur („ló”), hn.
sími („telefon”), hn.
synd („bűn”), nn.
szám
eset
határozatlan
határozott
határozatlan
határozott
határozatlan
határozott
egyes
nom.
hestur
hesturinn
sími
síminn
synd
syndin
akk.
hest
hestinn
síma
símann
synd
syndina
dat.
hesti
hestinum
síma
símanum
synd
syndinni
gen.
hests
hestsins
síma
símans
syndar
sindarinnar
többes
nom.
hestar
hestarnir
símar
símarnir
syndir
syndirnar
akk.
hesta
hestana
síma
símana
syndir
syndirnar
dat.
hestum
hestunum
símum
símunum
syndum
syndunum
gen.
hesta
hestanna
síma
símanna
synda
syndanna
A második ragozás formába a következő főnevek tartoznak:
gyenge ragozású nőmemű (tungan);
az összes semlegesnemű (húsið, auga).
Gyenge ragozású főnevek
tunga („nyelv”), nn.
hús („ház”), sn.
auga („szem”), sn.
szám
eset
határozatlan
határozott
határozatlan
határozott
határozatlan
határozott
egyes
nom.
tunga
tungan
hús
húsið
auga
augað
akk.
tungu
tunguna
hús
húsið
auga
augað
dat.
tungu
tungunni
húsi
húsinu
auga
auganu
gen.
tungu
tungunnar
húss
hússins
auga
augans
többes
nom.
tungur
tungurnar
hús
húsin
augu
augun
akk.
tungur
tungurnar
hús
húsin
augu
augun
dat.
tungum
tungunum
húsum
húsunum
augum
augunum
gen.
tunga
tunganna
húsa
húsanna
auga
auganna
Melléknévragozás
Melléknevek esetében is van erős és gyenge ragozás, mint a főneveknél. Mint más nyelveknél, az izlandiban is a jelző és a jelzett szó együtt ragozódik:
Hann á ríka konu „Gazdag felesége van”
Ég þekki ríku konuna „Ismerem a gazdag nőt”
Az alábbi táblázatban az első két oszlop a hímnemű (erős, valamint gyenge ragozású), a harmadik-negyedik a nőnemű (erős és gyenge), az utolsó kettő pedig a semlegesnemű (erős és gyenge ragozású) melléknevek ragozását mutatja be:
Melléknév
hímnem
nőnem
semlegesnem
szám
eset
erős
gyenge
erős
gyenge
erős
gyenge
egyes
nom.
ríkur
ríki
rík
ríka
ríkt
ríka
akk.
ríkan
ríka
ríka
ríku
ríkt
ríka
dat.
ríkum
ríka
ríkri
ríku
ríku
ríka
gen.
ríks
ríka
ríkrar
ríku
ríks
ríka
többes
nom.
ríkir
ríku
ríkar
ríku
rík
ríku
akk.
ríka
ríku
ríkar
ríku
rík
ríku
dat.
ríkum
ríku
ríkum
ríku
ríkum
ríku
gen.
ríkra
ríku
ríkra
ríku
ríkra
ríku
A melléknevek fokozása a következő:
nem
rag
alapfok
középfok
felsőfok
hím
-ari / -ast
ríkur
ríkari
ríkast
nő
-ari / -ust
rík
ríkari
ríkust
semleges
-ara / -ast
ríkt
ríkara
ríkast
Igeragozás
Az izlandiban három igeidő (jelen, múlt és jövő), két szám (egyes és többes), három személy (első, második és harmadik), három mód (kijelentő, kötő és felszólító), két igenem (cselekvő és „mediopassive”) van. Két melléknévi igenév (folyamatos és befejezett) is van. A múltidő esetében van régmúlt, folyamatos és befejezett múlt, amelyek a hafa birtoklást kifejező ige megfelelő alakjaival vannak képezve.
Ige változhatásának szempontjából, csaknem minden ige Erős Igékbe vagy Gyenge Igékbe tartozhoz. Az erős ige olyan, mint szőtöve múlt igeidőben változtat. Az gyenge ige szőtöve nem változtat.
Erős ige példájuk:
kjósa („választani”), cselekvő igenem
kijelentő mód
kötő mód
felszólító mód
szám
személy
jelen idő
múlt idő
jelen idő
múlt idő
jelen idő
egyes
1.
kýs
kaus
kjósi
kysi
2.
kýsur
kaust
kjósir
kysir
kjós(tu)
3.
kýsur
kaus
kjósi
kysi
többes
1.
kjósum
kusum
kjósum
kysum
2.
kjósið
kusuð
kjósið
kysuð
kjósið
3.
kjósa
kusu
kjósi
kysu
folyamatos melléknévi igenév
kjósandi
befejezett melléknévi igenév
kosinn
þrífast („gyarapodni”), „mediopassive” igenem
kijelentő mód
kötő mód
felszólító mód
szám
személy
jelen idő
múlt idő
jelen idő
múlt idő
jelen idő
egyes
1.
þrífst
þreifst
þrífist
þrifist
2.
þrífst
þreifst
þrífist
þrifist
þrífst(u)
3.
þrífst
þreifst
þrífist
þrifist
többes
1.
þrífumst
þrifumst
þrífumst
þrifumst
2.
þrífist
þrifust
þrífist
þrifust
þrífist
3.
þrífast
þrifust
þrífist
þrifust
vinna („dolgozni; győzni”), cselekvő igenem
kijelentő mód
kötő mód
felszólító mód
szám
személy
jelen idő
múlt idő
jelen idő
múlt idő
jelen idő
egyes
1.
vinn
vann
vinni
ynni
2.
vinnur
vannst
vinnir
ynnir
vinn(du)
3.
vinnur
vann
vinni
ynni
többes
1.
vinnum
unnum
vinnum
ynnum
2.
vinnið
unnuð
vinnið
ynnuð
vinnið
3.
vinna
unnu
vinni
ynnu
folyamatos melléknévi igenév
vinnandi
befejezett melléknévi igenév
unninn
fara („menni”), cselekvő igenem
kijelentő mód
kötő mód
felszólító mód
szám
személy
jelen idő
múlt idő
jelen idő
múlt idő
jelen idő
egyes
1.
fer
fór
fari
færi
2.
ferur
fórst
farir
færir
far(ðu)
3.
ferur
fór
fari
færi
többes
1.
förum
fórum
förum
færum
2.
farið
fóruð
farið
færuð
farið
3.
fara
fóru
fari
færu
folyamatos melléknévi igenév
farandi
befejezett melléknévi igenév
farinn
Gyenge ige példájuk:
borða („enni”), cselekvő igenem
kijelentő mód
kötő mód
felszólító mód
szám
személy
jelen idő
múlt idő
jelen idő
múlt idő
jelen idő
egyes
1.
borða
borðaði
borði
borðaði
2.
borðar
borðaðir
borðir
borðaðir
borða(ðu)
3.
borðar
borðaði
borði
borðaði
többes
1.
borðum
borðuðum
borðum
borðuðum
2.
borðið
borðuðuð
borðið
borðuðuð
borðið
3.
borða
borðuðu
borði
borðuðu
folyamatos melléknévi igenév
borðandi
befejezett melléknévi igenév
borðaður
vaka („ébren lenni”), cselekvő igenem
kijelentő mód
kötő mód
felszólító mód
szám
személy
jelen idő
múlt idő
jelen idő
múlt idő
jelen idő
egyes
1.
vaki
vakti
vaki
vekti
2.
vakir
vaktir
vakir
vektir
vak(tu)
3.
vakir
vakti
vaki
vekti
többes
1.
vökum
vöktum
vökum
vektum
2.
vakið
vöktuð
vakið
vektuð
vakið
3.
vaka
vöktu
vaki
vektu
folyamatos melléknévi igenév
vakandi
befejezett melléknévi igenév
vakaður
A létige (vera) és a birtoklást kifejező ige (hafa) ragozása rendhagyó:
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát.
Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
Ez a sablon az európaikontinensen (szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Donazovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak.
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx.