Az ISO 639-2:1998, Codes for the representation of names of languages — Part 2: Alpha-3 code (Kódok a nyelvek neveinek megjelenítéséhez – 2. rész: Alpha-3 kód), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization; ISO) által kiadott ISO 639 nemzetközi nyelvi szabványsorozat második része, mely 464 hárombetűs nyelvkódot tartalmaz.
A szabványt kifejlesztését az ISO két technikai bizottsága, az ISO Technical Committee 37, Subcommittee 2[1] és az ISO Technical Committee 46, Subcommittee 4 [2] végezte. Kidolgozása 1989-ben kezdődött el, mivel az addigi ISO 639-1 szabvány kétbetűs kódjai elégtelennek bizonyultak a szükséges számú kód képzéséhez. A szabványt 1998-ban bocsátották ki.
Az ISO 639-2 szabvány regisztrációszolgáltatója a washingtoni Kongresszusi Könyvtár (ISO 639-2/RA[3]), mely a javasolt változtatásokat fogadja és nyomonköveti.[4]
A szabvány tartalma
Az ISO 639-2 az ISO 639-1 (jelentős) kibővítésének tekinthető. Ezért minden olyan nyelvet tartalmaz, ami már a 639-1-ben is szerepelt, így az ISO 639-1 az ISO 639-2 részhalmazának tekinthető: a 639-1 valamennyi kétbetűs kódjának van tehát hárombetűs megfelelője a 639-2-ben (melyet a szabvány további részei is használnak), fordítva azonban ez nem érvényes.
Kizárólag gépi felhasználásra tervezett nyelvek, mint például programnyelvek, nem szerepelnek a kódtáblában, ahogy az ISO 639 szabvány egyik részében sem.
Az ISO 639-2 az egyes nyelveket bizonyos kategóriákba (területekbe (Scopes)) sorolja, az alábbiak szerint:
- Önálló nyelvek (Individual languages); ezen belül a következő típusokat (Types) különíti el :
- Élő nyelvek (Living languages)
- Kihalt nyelvek (napjainkban vagy az ókor után kihalt) (Extinct languages)
- Ókori nyelvek (az ókorban kihalt) (Ancient languages)
- Történelmi nyelvek (Historic languages)
- Mesterséges nyelvek (Constructed languages)
- Makronyelvek (Macrolanguages)
- Kollektív nyelvek, nyelvi gyűjtemények vagy gyűjtőnyelvek (Collections of languages, collective languages)
- Dialektusok, nyelvváltozatok (Dialects)
- Helyi használatra fenntartott kódok (Reserved for local use)
- Speciális helyzetekre fenntartott kódok (Special situations)
Terminológiai és bibliográfiai (B és T) kódok
Az ISO 639-2-ben bizonyos nyelvek jelölésére két kód szerepel: egy T-kód a terminológiai alkalmazásokra (ISO 639-2/T), egy B-kód pedig a bibliográfiai alkalmazásokra (ISO 639-2/B).[5] A szabvány valamennyi nyelvének van T-kódja, B-kódja azonban eredetileg csak 23-nak, amiből jelenleg már csak 20 van érvényben (a visszavontak a táblázatban dőlttel és mínusz jellel jelezve). A T-kódok a nyelvek saját elnevezéseiből származnak (és a 639-1 kétbetűs kódjainak bővítései), míg a B kódok a nyelvek angol neveiből erednek. Valamennyi B-kóddal rendelkező nyelv élő és önálló nyelv, és a 639-1 is tartalmazza.[6]
A T/B kettős kódokat az ISO 639 szabványcsaládban csak a 639-2 használja. A T-kódokat használja a továbbiakban 639-2-t kibővítő ISO 639-3 szabvány . A B-kódok az ISO 639-ben a továbbiakban már nem fordulnak elő, de ahol vannak, ott ezek képezik alapját az ISO 15924 írásrendszer-szabvány kódjainak.
[7]
Speciális helyzetek kódjai
Az ISO 639-2 külön kódokat rendel egyes speciális helyzetekhez:
- mis – kódolatlan nyelv (uncoded, korábban miscellaneous languages)
- mul – sok nyelv (multiple languages) Olyan helyzetekre, amelyekben sok nyelv használatos, de az összes egyedi nyelvkódot nem praktikus megadni.
- und – meghatározatlan nyelv (undetermined languages) Olyan helyzetekre, amelyekben fel kellene ugyan tüntetni egy vagy több nyelvet, a feltüntetendő nyelv azonban pontosan nem azonosítható.
- zxx – nyelvészeti tartalom nélküli kód (no linguistic content, not applicable) (hozzáadva: 2006. január 11.) Olyan helyzetekre, amelyekben a rendszer leírása miatt szükséges egy nyelvi azonosító, de a leírt elem ténylegesen nem tartalmaz nyelvészeti tartalmat.
- qaa-qtz – (local use) Helyi használatra fenntartott, a szabványban nem használt kódtartomány.
Kollektív nyelvkódok
Az ISO 639-2 66 úgynevezett kollektív nyelvkódot is tartalmaz. Ezek nem egyes önálló nyelveket, hanem egymással tágabb rokonságban álló nyelvek csoportjait határozzák meg (genetikai vagy területi alapú nyelvcsaládokat és -csoportokat). A makronyelvekkel szembeni jellemzőjük az, hogy az egyes csoportokon belüli nyelvek egymással semmilyen kontextusban sem cseréhetőek fel. Az ISO 639-3 a kollektív kódokat nem tartalmazza, az ISO 639-5 azonban, kettő kivételével igen. A két szabvány e közös metszetét ISO 639-2/639-5 jelzéssel is szokás szerepeltetni.
- Az ISO 639-2-ben még szereplő, de az ISO 639-5-ből már hiányzó kollektív kódok (2):
- A mind az ISO 639-2-ben, mind az ISO 639-5-ben szereplő kollektív kódok (64). A g (teljes nyelvcsoport; 29) és az r (részleges vagy maradék nyelvcsoport; 35) jelzetek[8] az ISO 639-5 szerint vannak[9].
Nyelvi kódlista:
A szabvány kódváltozásai
Az ISO 639-2 kódtáblában bekövetekezett valamennyi változás az ISO 639-2 Registration Authority alapján ("Additions/Changes to ISO 639 Codes as published in ISO 639-1:1988 and ISO 639-2:1998.", 2010. október 18-ig).[10]
A táblázathoz: A változások típusai: K+ = új kód (és egyben új nyelv) hozzáadása, K- = kód visszavonása (a visszavont kód []-ben, előtte "-" jellel, pl. [-mo]), K± = kódcsere (régi kód visszavonása, új kód hozzáadása); N+ = névváltozat hozzáadása, N- = névváltozat eltávolítása, N± = névcsere (régi név helyett új).[11]
Az ISO 639-2 kód- és névváltozásai
|
ISO kód |
Nyelv neve |
Változtatás
|
639-1 |
639-2 |
magyar |
angol |
dátuma |
típusa
|
|
ady |
|
Adyghe; Adygei |
2003. 05. 05. |
K+
|
|
afa |
|
Afro-Asiatic languages |
2009. 03. 03. |
N±[a1]
|
|
ain |
|
Ainu |
2005. 08. 16 |
K+
|
|
alt |
|
Southern Altai |
2005. 05. 05 |
K+
|
|
anp |
|
Angika |
2005. 11. 08 |
K+
|
|
apa |
|
Apache languages |
2009. 03. 03. |
N±[f1]
|
|
arc |
|
Official Aramaic (700-300 BCE); Imperial Aramaic (700-300 BCE) |
2007. 05. 29 |
N±[c1]
|
|
arn |
|
Mapudungun; Mapuche |
2006. 10. 26 |
N±[c2]
|
|
art |
|
Artificial languages |
2009. 03. 03. |
N±[a2]
|
|
ast |
|
Asturian; Bable; Leonese; Asturleonese |
2001. 09. 24. |
K+
|
|
ast |
|
Asturian; Bable; Leonese; Asturleonese |
2007. 10. 29 |
N+
|
|
bad |
|
Banda languages |
2006. 10. 31. |
N±[b]
|
|
bai |
|
Bamileke languages |
2009. 03. 03. |
N±[f2]
|
|
bat |
|
Baltic languages |
2009. 03. 03. |
N±[a3]
|
|
bej |
|
Beja; Bedawiyet |
2007. 10. 18 |
N+
|
|
ber |
|
Berber languages |
2009. 03. 03. |
N±[a4]
|
|
bin |
|
Bini; Edo |
2006. 11. 22 |
N-[c3]
|
|
bnt |
|
Bantu languages |
2009. 03. 03. |
N±[a5]
|
|
btk |
|
Batak languages |
2006. 10. 31. |
N±[b]
|
|
byn |
|
Blin; Bilin |
2003. 10. 27 |
K+
|
|
cai |
|
Central American Indian languages |
2009. 03. 03. |
N±[a6]
|
|
car |
|
Galibi Carib |
2006. 11. 22 |
N±[c4]
|
|
cau |
|
Caucasian languages |
2009. 03. 03. |
N±[a7]
|
|
cel |
|
Celtic languages |
2009. 03. 03. |
N±[a8]
|
|
chp |
|
Chipewyan; Dene Suline |
2007. 10. 18 |
N+
|
|
cpe |
|
Creoles and pidgins, English based |
2009. 03. 03. |
N±[a9]
|
|
cpf |
|
Creoles and pidgins, French-based |
2009. 03. 03. |
N±[a10]
|
|
cpp |
|
Creoles and pidgins, Portuguese-based |
2009. 03. 03. |
N±[a11]
|
|
crh |
|
Crimean Tatar; Crimean Turkish |
2003. 05. 14. |
K+
|
|
crp |
|
Creoles and pidgins |
2009. 03. 03. |
N±[a12]
|
|
csb |
|
Kashubian |
2003. 05. 19. |
K+
|
|
cus |
|
Cushitic languages |
2009. 03. 03. |
N±[a13]
|
|
dar |
|
Dargwa |
2003. 03. 24. |
K+
|
|
day |
|
Land Dayak languages |
2006. 10. 31. |
N±[b]
|
|
dra |
|
Dravidian languages |
2009. 03. 03. |
N±[a14]
|
|
dsb |
|
Lower Sorbian |
2003. 09. 01. |
K+
|
|
fil |
|
Filipino; Pilipino |
2004. 09. 21 |
K+
|
|
fiu |
|
Finno-Ugrian languages |
2009. 03. 03. |
N±[a15]
|
|
frr |
|
Northern Frisian |
2005. 11. 08 |
K+
|
|
frs |
|
Eastern Frisian |
2005. 11. 16. |
K+
|
|
gem |
|
Germanic languages |
2009. 03. 03. |
N±[a16]
|
|
gsw |
|
Swiss German; Alemannic; Alsatian |
2005. 11. 04. |
K+
|
|
gsw |
|
Swiss German; Alemannic; Alsatian |
2006. 12. 08. |
N±[d]
|
|
gsw |
|
Swiss German; Alemannic; Alsatian |
2008. 03. 05. |
N+[c5]
|
|
him |
|
Himachali languages; Western Pahari languages |
2009. 09. 01. |
N±[c6]
|
|
hmn |
|
Hmong; Mong |
2010. 03. 29. |
N+
|
hr |
hrv [-scr] |
|
Croatian |
2008. 06. 28. |
K-[k1]
|
|
hsb |
|
Upper Sorbian |
2003. 09. 01. |
K+
|
|
ijo |
|
Ijo languages |
2006. 10. 31. |
N±[b]
|
|
inc |
|
Indic languages |
2009. 03. 03. |
N±[a17]
|
|
ine |
|
Indo-European languages |
2009. 03. 03. |
N±[a18]
|
|
inh |
|
Ingush |
2003. 03. 24. |
K+
|
|
ira |
|
Iranian languages |
2009. 03. 03. |
N±[a19]
|
|
iro |
|
Iroquoian languages |
2009. 03. 03. |
N±[f3]
|
|
jbo |
|
Lojban |
2003. 09. 02. |
K+
|
jv [-jw] |
jav [-jaw] |
|
Javanese |
2001. 08. 13. |
K±[k2]
|
|
kac |
|
Kachin; Jingpho |
2006. 10. 27. |
N+[c7]
|
|
kar |
|
Karen languages |
2006. 10. 31. |
N±[b]
|
|
kbd |
|
Kabardian |
2003. 01. 29. |
K+
|
|
khi |
|
Khoisan languages |
2009. 03. 03. |
N±[a20]
|
|
kho |
|
Khotanese; Sakan |
2008. 10. 21. |
N+[c8]
|
|
krc |
|
Karachay-Balkar |
2003. 05. 05. |
K+
|
|
krl |
|
Karelian |
2005. 11. 21. |
K+
|
|
kro |
|
Kru languages |
2006. 10. 31. |
N±[b]
|
|
map |
|
Austronesian languages |
2009. 03. 03. |
N±[a21]
|
|
mdf |
|
Moksha |
2003. 05. 05. |
K+
|
|
mic |
|
Mi'kmaq; Micmac |
2004. 11. 10. |
N+[c9]
|
|
mis |
|
Uncoded languages |
2007. 06. 13. |
N±[s1]
|
|
mkh |
|
Mon-Khmer languages |
2009. 03. 03. |
N±[a22]
|
|
mnc |
|
Manchu |
2000. 02. 18. |
K+
|
mo[-mo] |
mol[-mol] |
moldáv |
Moldavian |
2008. 11. 03. |
K-[k3]
|
|
mwl |
|
Mirandese |
2004. 09. 21. |
K+
|
|
myv |
|
Erzya |
2003. 05. 05. |
K+
|
|
nah |
|
Nahuatl languages |
2006. 10. 31. |
N±[b]
|
|
nai |
|
North American Indian languages |
2009. 03. 03. |
N±[c10]
|
|
nap |
|
Neapolitan |
2002. 08. 02. |
K+
|
|
nds |
|
Low German; Low Saxon; German, Low; Saxon, Low |
2000. 05. 31. |
K+
|
|
nic |
|
Niger-Kordofanian languages |
2009. 03. 03. |
N±[a23]
|
|
mog |
|
Nogai |
2003. 03. 04. |
K+
|
|
nqo |
|
N'Ko |
2006. 05. 21. |
K+
|
|
nso |
|
Pedi; Sepedi; Northern Sotho |
2004. 10. 28. |
N+[c11]
|
|
nwc |
|
Classical Newari; Old Newari; Classical Nepal Bhasa |
2004. 03. 05. |
K+
|
|
oto |
|
Otomian languages |
2009. 03. 03. |
N±[f4]
|
|
paa |
|
Papuan languages |
2009. 03. 03. |
N±[a24]
|
|
pam |
|
Pampanga; Kapampangan |
2007. 10. 18. |
N+
|
|
phi |
|
Philippine languages |
2009. 03. 03. |
N±[a25]
|
|
pra |
|
Prakrit languages |
2009. 03. 03. |
N±[f5]
|
|
pro |
|
Provençal, Old (to 1500); Occitan, Old (to 1500) |
2008. 07. 08. |
N+[c12]
|
|
rar |
|
Rarotongan; Cook Islands Maori |
2006. 10. 25. |
N+[c13]
|
|
roa |
|
Romance languages |
2009. 03. 03. |
N±[a26]
|
|
rup |
|
Aromanian; Arumanian; Macedo-Romanian |
2005. 09. 20. |
K+
|
|
sai |
|
South American Indian languages |
2009. 03. 03. |
N±[a27]
|
|
sal |
|
Salishan languages |
2009. 03. 03. |
N±[f6]
|
|
scn |
|
Sicilian |
2004. 09. 21. |
K+
|
|
sem |
|
Semitic languages |
2009. 03. 03. |
N±[a28]
|
|
sgn |
|
Sign Languages |
2000. 02. 18. |
K+
|
|
sit |
|
Sino-Tibetan languages |
2009. 03. 03. |
N±[a29]
|
|
sla |
|
Slavic languages |
2009. 03. 03. |
N±[a30]
|
|
sma |
|
Southern Sami |
2002. 02. 07. |
K+
|
|
smi |
|
Sami languages |
2000. 02. 18. |
NC
|
|
smi |
|
Sami languages |
2009. 03. 03. |
N±[a31]
|
|
smj |
|
Lule Sami |
2002. 02. 07. |
K+
|
|
smn |
|
Inari Sami |
2002. 02. 07. |
K+
|
|
sms |
|
Skolt Sami |
2002. 02. 07. |
K+
|
|
son |
|
Songhai languages |
2006. 10. 31. |
N±[b]
|
|
srn |
|
Sranan Tongo |
2005. 12. 12. |
K+[e]
|
|
srn |
|
Sranan Tongo |
2006. 10. 31. |
N±[d]
|
sr |
srp [-scc] |
|
Serbian |
2008. 06. 28. |
K-[v1]
|
|
ssa |
|
Nilo-Saharan languages |
2009. 03. 03. |
N±[a32]
|
|
syc |
|
Classical Syriac |
2007. 04. 02. |
K+
|
|
tai |
|
Tai languages |
2009. 03. 03. |
N±[a33]
|
|
tlh |
|
Klingon; tlhIngan-Hol |
2004. 02. 24. |
K+
|
|
tup |
|
Tupi languages |
2002. 01. 11. |
K+
|
|
tut |
|
Altaic languages |
2009. 03. 03. |
N±[a34]
|
|
udm |
|
Udmurt |
2003. 05. 05. |
K+
|
|
wak |
|
Wakashan languages |
2009. 03. 03. |
N±[f7]
|
|
wal |
|
Wolaitta; Wolaytta |
2008. 07. 08. |
N-[c14]
|
|
xal |
|
Kalmyk; Oirat |
2005. 03. 23 |
NC
|
|
zbl |
|
Blissymbols; Blissymbolics; Bliss |
2007. 08. 08. |
K+[g]
|
|
znd |
|
Zande languages |
2006. 10. 31. |
N±[b]
|
|
zxx |
nincs nyelvészeti tartalom |
No linguistic content; Not applicable |
2006. 01. 11 |
K+[s]
|
|
zxx |
nincs nyelvészeti tartalom |
No linguistic content; Not applicable |
2008. 04. 04 |
N+[s]
|
|
zza |
|
Zaza; Dimili; Dimli; Kirdki; Kirmanjki; Zazaki |
2006. 08. 23 |
K+
|
Megjegyzések a táblázathoz
|
Névváltozások (N3, N-, N±): a korábban (Other) végződésűek helyett ↑ a1: Afro-Asiatic (Other) helyett ↑ a2: Artificial (Other) ↑ a3: Baltic (Other) ↑ a4: Berber (Other) ↑ a5: Bantu (Other) ↑ a6: Central American Indian (Other) ↑ a7: Caucasian (Other) ↑ a8: Celtic (Other) ↑ a9: Creoles and pidgins, English-based (Other) ↑ a10: Creoles and pidgins, French-based (Other) ↑ a11: Creoles and pidgins, Portuguese-based (Other) ↑ a12: Creoles and pidgins (Other) ↑ a13: Cushitic (Other) ↑ a14: Dravidian (Other) ↑ a15: Finno-Ugrian (Other) ↑ a16: Germanic (Other) ↑ a17: Indic (Other) ↑ a18: Indo-European (Other) ↑ a19: Iranian (Other) ↑ a20: Khoisan (Other) ↑ a21: Austronesian (Other) ↑ a22: Mon-Khmer (Other) ↑ a23: Niger-Kordofanian (Other) ↑ a24: Papuan (Other) ↑ a25: Philippine (Other) ↑ a26: Romance (Other) ↑ a27: South American Indian (Other) ↑ a28: Semitic (Other) ↑ a29: Sino-Tibetan (Other) ↑ a30: Slavic (Other) ↑ a31: Sami languages (Other) ↑ a32: Nilo-Saharan (Other) ↑ a33: Tai (Other) ↑ a34: Altaic (Other) ↑ b: Névcsere kollektív nyelv jelzésére. "(Name change to denote collection.)" ↑ c1: az i.e. 700-300 időszak hozzáadása ↑ c2: Araucanian helyett ↑ c3: +Bini ↑ c4: Carib helyett ↑ c5: +Alsatian (fr: +alsacien, +suisse alémanique) ↑ c6: Himachali helyett ↑ c7: +Jingpho ↑ c8: +Sakan (A Sakan korábban a 639-3-ban önálló kóddal szerepelt (xsk), de mint duplikátum visszavonásra került.) ↑ c9: +Mi'kmaq ↑ c10: North American Indian helyett ↑ c11: +Pedi, +Sepedi ↑ c12: +Old Occitan (to 1500) ↑ c13: +Cook Islands Maori ↑ c14: -Walamo
francia névváltozások: ↑ f1: apaches, langues ↑ f2: "bamilékés, langues" helyett "bamiléké, langues" ↑ f3: "iroquoises, langues (famille)" helyett "iroquoises, langues" ↑ f4: "otomangue, langues" helyett "otomi, langues" ↑ f5: "prâkrit" helyett "prâkrit, langues" ↑ f6: "salish, langues" helyett "salishennes, langues" ↑ f7: "wakashennes, langues" helyett "wakashanes, langues"
Kódváltozások (K+, K-, K±): ↑ k1: a 639-2/B kód visszavonva ↑ k2: a jw nyomtatási hiba volt, a jaw ezen alapuló hibás kód ↑ k3: Mindkét azonosító visszavonva, az angolban Moldavian és Moldovan, a franciában pedig moldave néven is ismert román nyelv variációira a ro és ron / rum (639-2/T és B) kódok maradtak használatban. A mo és mol nem rendelhetőek más nyelvekhez, így az ezeket használó dokumentumok továbbra is érvényesek.
Egyéb: ↑ d: tipográfiai hiba javítása ; ↑ e: 2004. 11. 30-tól bejelentve ; ↑ g: mesterséges nyelv, csak írott formával ; ↑ s: speciális célú kód, nyelvészeti tartalom hiányának jelzésére ↑ s1: speciális célú kód; "miscellaneous languages" helyett
|
Jegyzetek
- ↑ ISO-TC37/S2: Technical Committee ISO/TC 37, Terminology (principles and coordination), Subcommittee SC 2, Layout of vocabularies
- ↑ ISO-TC46/S4: Technical CommitteeISO/TC 46, Information and documentation, Subcommittee SC 4, Computer applications in information and documentation
- ↑ RA = Registration Authority
- ↑ ISO 639-2 Registration Authority Homepage
- ↑ bibliographic code; terminological code
- ↑ Introduction and Scope
- ↑ ISO 639-2 Code
- ↑ language group / groupe de langues; remainder group; group of remaining languages / groupe de langues restantes
- ↑ ISO 639-5/RA groups
- ↑ Code Changes
- ↑ Az eredeti jelölések: "Add: Newly added; Dep: Deprecated; CC: Code change; NC: Name change; NA: Variant name(s) added."
Források
Kapcsolódó szócikkek
Az ISO 639 nyelvi szabványcsoport |
---|
Szabványok | |
---|
Nyelvkódlisták | |
---|
Kapcsolódó szabványok | |
---|