A görög nyelv (újgörögül ελληνική γλώσσα elinikí glósza) az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsaládhellén ágába tartozó nyelv. Közvetlen rokona nincsen. Görögországban 10 millióan beszélnek görögül, amely a világ görögségének fele. A világon 20 millióan beszélik a görögöt.
Története
Európa egyik legrégebbi írásos emlékekkel rendelkező nyelve; 3000 év távlatában lehet nyomon követni fejlődését. Rokona volt a makedón nyelv, amely tulajdonképpen az ógöröggel áll közvetlen rokonságban.
Az újgörög két változatban létezett, egyrészről a népi görög (δημοτική dimotikí), másrészről a mesterségesen létrehozott (καθαρέυουσα katharévusza, azaz tisztított) hivatalos nyelv, amely a klasszikus görög felújításaként a hivatalos nyelv volt a 19. századtól. A katharévusza folyamatosan vesztett a jelentőségéből, és végül 1976-ban a dimothikí változatot tették meg az ország hivatalos nyelvének. A katharévusza öröksége azonban még ma is jelen van.
A görögnek van néhány változata, így a Krétán, Rodoszon és Cipruson beszélt változatok. Ezenkívül Görögország területén kívül beszélt dialektusok az olaszországi griko és a pontoszi görög nyelv. A ciprusi görög(Kypriaka) az, ami jobban különbözik a görögországi nyelvtől; ez sok elemet kölcsönzött a törökből és annak – Cipruson beszélt – másik nyelvváltozatából, a ciprusi törökből.
A jelenlegi újgörög nyelv és az előbb felsorolt dialektusok az ógörög nyelv attikai nyelvjárásából fejlődtek ki. Kivételt képez a cakóni nyelv, ami a dór dialektusból alakult ki.
Hím-, nő- és semlegesnemű főnevek vannak, melyek ragozása különböző. Ismeri az alany-, tárgy-, birtokos és megszólító (vokatívusz) esetet. A többes szám jele nemenként változik. A hangsúly változhat a különböző esetekben.
Példa néhány főnév ragozására (ο άνθρωπως – o ánthroposz, az ember; η γυναίκα – i jinéka, a nő; το νερό – to neró, a víz):
Minden szám és személy különböző, ezért általában nem teszi ki a névmást („írok”, nem pedig „én írok”). Van múlt, jelen, jövő ideje, elbeszélő formája („azt mondta, hogy ír”), aktív („beírtam”) és passzív („engem beírtak”) alakja. Nem ismeri (elvesztette) a főnévi igenévi formát. A hangsúly a ragozáskor változik.
Példa igeragozásra (μένω ’lakom, élek’). Érdekessége, hogy múlt időben a hangsúly mindig hátulról a harmadik szótagra kerül: ha nincs, a szótő kiegészül egy plusz szótaggal.
Fölveszik a főnév ragozását, tehát például „szépek virágok”.
Példaszöveg
Όλοι οι άνθρωποι γεννιούνται ελεύθεροι και ίσοι στην αξιοπρέπεια και τα δικαιώματα. Είναι προικισμένοι με λογική και συνείδηση, και οφείλουν να συμπεριφέρονται μεταξύ τους με πνεύμα αδελφοσύνης. (Újgörög köznyelv, 1976-tól)
Betűkövető latin betűs átírásban: Óloi oi ánthrōpoi gennioúntai eleútheroi kai ísoi stēn axioprépeia kai ta dikaiṓmata. Eínai proikisménoi me logikḗ kai syneídēsē, kai ofeíloun na symperiférontai metaxý tous me pneúma adelfosýnēs.
Hivatalos, az újgörög kiejtést követő átírásban: Óli i ánthropi jeniúnte eléftheri ke íszi sztin axioprépia ke ta dikeómata. Íne prikizméni me lojikí ke szinídiszi, ke ofílun na szimberiféronte metaxí tusz me pnévma adelfoszínisz.
Magyar fordításban: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát.
Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
Ez a sablon az európaikontinensen (szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Donazovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak.
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx.
