Meänkieli nyelv

A meänkieli nyelv finnugor nyelv, mely az uráli nyelvcsaládba, a finnségi nyelvek közé tartozik. Svédország egyik hivatalos kisebbségi nyelve (svéd neve „tornedalsfinska”). Más vélemények szerint viszont nincsen szó önálló nyelvről, csupán egy finn dialektusról.

A „meänkieli” szó szerinti jelentése: „a nyelvünk” (vö. ~ finn: „meidän kieli”). A meänkielit elsősorban Észak-Svédországban (Kiruna, Gällivare/Jellivaara, Pajala, Övertorneå és Haparanda/Haaparanta) vagyis a Tornio-völgyben (Tornedalen/Tornionlaakso) beszélik, emellett Északnyugat-Finnországban, valamint elvétve Svédország más városaiban.

A meänkieli eredete elsősorban az 1809-es haminai békére vezethető vissza, amikor a svéd királyság felbomlott és a későbbi Finnország részét képező területek Oroszországhoz kerültek, míg a Tornio-völgy Svédország kezén maradt, ezáltal politikailag és közigazgatásilag elszakadt a többi finnajkú területtől és az irodalmi-közéleti finn nyelv befolyása nem érte. (Ez a jelenség leginkább a csángó és a magyarországi magyar nyelv kapcsolatához viszonyítható, mivel a csángó-magyar is évszázadok óta külön úton fejlődik és a magyarországi nyelvújítás sem éreztette hatását a csángóknál.) Az idióma másik sajátossága, hogy nagyszámú svéd jövevényszót tartalmaz, bár a finn beszélt nyelv is szívesen vesz át és vett át szavakat a svédből, az irodalmi nyelv azonban ezek mellőzésére, finnesítésére törekszik.

A tornio-völgyi finn beszélőinek számát 40-70 000-re becsülik, emellett azonban sokan passzívan értik, sőt nemcsak a tornio-völgyi finnek, hanem sok svédországi lapp is beszéli második nyelvként. A meänkieli beszélői szinte kivétel nélkül legalább kétnyelvűek, elsősorban a svédet beszélik. A fiatalabb nemzedékek egyre kevésbé használják, illetve inkább csak passzívan értik meg.

A meänkieli amellett lett Svédország egyik hivatalos kisebbségi nyelve, hogy a standard finn nyelv is ilyen státust kapott. A két nyelv beszélői közötti alapvető történelmi különbség, hogy míg a finn köznyelvet beszélő svédországi finnek (ruotsinsuomalaiset) elsősorban a 20. század második felében munkavállalás céljából vándoroltak be Svédországba, addig a Tornio-völgyben élők az említett 1809-es történelmi eseménynek köszönhetően kerültek a határ túlsó oldalára.

Ezen a nyelven van iskolai oktatás, könyvkiadás. A meänkielit oktatják Stockholm és Umeå egyetemén is. A svéd rádiónak (Sveriges Radio) van meänkieli nyelvű adása. Az egyik legszorgalmasabb író, nyelvújító, "nyelvteremtő" a Pajalában élő Bengt Pohjanen.

A meänkielit és a nyelvi emancipáció támogatóit sok kritika éri, elsősorban azért, mert az ellenzők szerint a standard finn nyelv oktatása sokkal nagyobb lehetőségeket nyújtana a tornio-völgyieknek az irodalom, írásbeliség és a felsőfokú tanulmányok területén. Sokan nem is tekintik önálló nyelvnek, mivel a két idióma beszélői kölcsönösen megértik egymást, a különbségek kisebbek, mint a finn és az észt között, melyek ugyancsak mindkét nyelvű beszélők számára kölcsönösen érthetők.

Néhány példa a meänkieli és a finn nyelv köréből:

meänkieli	finn	(magyar)
Ruotti	Ruotsi	(Svédország)
Ryssä	Venäjä	(Oroszország)
täälä	täällä	(itt)
kielelä	kielellä	(nyelven)
mie	minä, mä	(én)
met	me	(mi)
oon	on	(van)
mukhaan	mukaan	(szerint)
föörskuula (~ sv. förskola)	esikoulu	(~általános iskola)
kramatiikka	kielioppi	(nyelvtan)
yniversiteeti (~ sv. universitet)	yliopisto	(egyetem)

Névszóragozás

eset	szék		kéz	ló
Nom.	tooli	loova	käsi	hevonen
Gen.	toolin	loovan	käen	hevosen
Part.	toolia	loovaa	kättä	hevosta
Ess.	toolina	loovana	kätenä	hevosenna
Akk. 1.	toolin	loovan	käen	hevosen
Akk. 2.	tooli	loova	käsi	hevonen
Transl.	tooliksi	loovaksi	käeksi	hevoseksi
Iness.	toolissa	loovassa	käessä	hevosessa
Elat.	toolista	loovasta	käestä	hevosesta
Illat.	toohliin	loohvaan	kätheen	hevosheen
Adess.	toolila	loovala	käelä	hevosella
Ablat.	toolilta	loovalta	käeltä	hevoselta
Allat.	toolile	loovale	käele	hevoselle
Abess.	toolitta	loovatta	käettä	hevosetta
Kom.	toolinheen	loovinheen	käsihneen	hevosinheen
Instr.	(omin) toolin	(omin) loovin	(kaksin) käsin	(omin) hevosin

Igeragozás

Jelen időben néhány meänkieli ige ragozása. (tulla jön, nukkua alszik, hypätä ugrik, olla van)

	tulla	nukkua	hypätä	olla
mie	tulen	nukun	hyppään	olen
sie	tulet	nukut	hyppäät	olet
se / hään	tullee	nukkuu	hyppää	oon
met	tulema	nukuma	hyppäämä	olema
tet	tuletta	nukutta	hyppäättä	oletta
net / het	tuleva	nukkuva	hyppäävä	oon

Források

• Pohjanen, Bengt - Muli, Eeva: Meänkieli rätt och lätt. Grammatik i meänkieli. Barents 2005