Beszélőinek száma mintegy 2000 fő. Legnagyobb részük Svédországban lakik, a többiek Norvégiában. Svédországban Jokkmokkban található a Számi oktatási központ, ahol a kézművesség mellett luleszámiul is lehet tanulni, ugyanitt Számi múzeum is van. A norvég területen a Bodői Főiskolán van lehetőség luleszámi nyelv tanulására, itt tanárokat is képeznek.
A személyes névmások a lulei és az északi számi nyelvben
A következő táblázatban a két nagyon közel álló rokon nyelv személyes névmásai láthatók:
Magyar
Lulei
Északi
1.személy (egyes)
én
mån
mon, mun
2.személy (egyes)
te
dån
don
3.személy (egyes)
ő
sån
son
1.személy (kettes)
mi ketten
måj
moai
2.személy (kettes)
ti ketten
dåj
doai
3.személy (kettes)
ők ketten
såj
soai
1.személy (többes)
mi
mij
mii
2.személy (többes)
ti
dij
dii
3.személy (többes)
ők
sij
sii
Igeragozás
Az alábbiakban nem a teljes ragozás látható, csakis a páros szótagszámú -at, -et, -ot és -åt végű igék jelen idejű ragozása. A lulei számi nyelvben van ugyanis páros és páratlan szótagszám szerinti igeragozás. Ezenkívül, és ezt a névszóragozásnál is meg kell említeni, a számi nyelvek egyik sajátossága a fokváltakozás. Ez látható az igeragozásban is, amikor a tővégi mássalhangzó-kapcsolat megváltozik. Erős foknak hívják azt, amikor a ragozott alakban a mássalhangzó-kapcsolat ugyanolyan marad, mint a főnévi igenévben volt.
viedtjat
boahtet
doalvvot
bårråt
mån
viettjav
boadáv
doalvov
båråv
dån
viettja
boadá
doalvo
bårå
sån
viedtjá
boahtá
doalvvu
bårrå
måj
viedtjin
båhtin
doalvvun
bårrin
dåj
viedjabihtte
boahtebihtte
doalvvubihtte
bårråbihtte
såj
viedtjaba
boahteba
doalvvoba
bårråba
mij
viedtjap
boahtep
doalvvop
bårråp
dij
viedtjabihtit
boahtebihtit
doalvvobihtit
bårråbihtit
sij
viedtji
båhti
doalvvu
bårri
Közelebb a magyar nyelvhez
A lulei számi nyelv, az északi számival szemben, úgy tűnik, néha közelebbi rokonságban áll. Vannak olyan rokonszavak, amelyek a lulei számiban megmaradtak (vannak jelen), míg az északi számiban nem találni őket. Ilyen szó például az öv, ami luleiül avve, míg északiulboagán.
Példaszövegek
A fentebb hallható nő a következő - rokon - szavakat sorolja fel:
bealle - fél (db)
beallje - fél
balvva - felhő
tjálmme - szem
tjoarve - szarv
tjuohte - száz
giehta - kéz
goahte - ház
guolle - hal
gullat - hall
galgat - kell
dálvve - tél
diehtet - tud
mij - mi
dij - ti
avve - öv
njuolla - nyíl
varra - vér
njoallot - nyal
njiellat - nyel
akta - egy
guokta - kettő
gålmmå - három
niellja - négy
vihtta - öt
guhtta - hat
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Luulajansaame című finn Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a sablon az európaikontinensen (szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Donazovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak.
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx.