Apja, Tony Tarantino olasz származású amerikai színész és amatőr zenész volt, anyja Connie McHugh félig ír, félig cseroki indián. Quentin (aki ezt a nevet Burt ReynoldsGunsmoke című tévésorozata után kapta) apját sohasem ismerte, mivel az születése után elhagyta anyját. Gyermekéveit Los Angelesben töltötte, iskoláit nem fejezte be. 1987-ben megírta a Tiszta románc forgatókönyvét és a Született gyilkosokat. Az előbbit Tony Scott rendezte meg 1993-ban, az utóbbit pedig Oliver Stone1994-ben. Tarantino később maximálisan elhatárolódott Stone verziójától, mert szerinte a film irányvonala nem az ő forgatókönyvét tükrözte, és egyenesen förtelmesnek nevezte azt, amit Stone „összefércelt” az írásából. A Tiszta románc forgatókönyve végül ötvenezer dollárért kelt el, és az addig évi 8000 dollárt kereső filmes megírhatta a Kutyaszorítóbant.
Kutyaszorítóban
Elszerződött segédírónak egy kis hollywoodi produkciós társasághoz, a CineTelhez, Lawrence Benderhez. 1992-ben készítette első nagyjátékfilmjét Harvey Keitel támogatásával. Tarantino 28 évesen írta a Kutyaszorítóban forgatókönyvét.
A film egy balul sikerült gyémántrablás következményeit meséli el. Tele van később sokat idézett aranyköpésekkel és kiváló színészi alakításokkal. A videotékában ismerkedett meg későbbi társával, Roger Avaryvel, aki íróként besegített neki forgatókönyvei megírásába. Quentin a Kutyaszorítóban-t ekkor még csak alacsony költségvetésű, fekete-fehér filmként képzelte el. Bender látott fantáziát a dologban: a forgatókönyvet Harvey Keitelhez juttatta el, aki a remek szkripten felbuzdulva a szereplők összeszedése mellett saját 400 000 dollárjával szállt be a finanszírozásba. Miközben a szereplők toborzása folyt, Tarantino és Bender közösen megalapították A Band Apart Productionst (Tarantino ezt a nevet Jean-Luc GodardA Bande á Part (1964) című filmje után adta cégének). Tarantino karrierje innentől szárnyra kap: Tony Scott rendezésében a mozikba kerül a Tiszta románc (1993). A rendező Oliver Stone-nal ellentétben nem formálja saját ízlésének megfelelően Tarantino írását. Az üdítően stílusos párbeszédek megragadnak a nézőben; Dennis Hopper és Christopher Walken zseniális dialógusát a mórokról az év öt legjobb jelenete közé választották. A film érdekessége még néhány óriási sztár minimális szerepe, így Samuel L. Jackson vagy Brad Pitt kétsoros szerepe is.
Mások filmjeiben
A csúcsra jutott Tarantino a legnagyobb stúdióktól kapott felkérést többek között a Men in Black – Sötét zsaruk megrendezésére, valamint a Féktelenülre. Ezeket az ajánlatokat visszautasította, és inkább egy tévésorozat epizódját rendezte (Vészhelyzet: Anyaság című epizód) a Warner Brothers megbízásából, valamint szabadidejében kissé csorba forgatókönyvek éleit csiszolhatta élesre (A szikla).
1995-ben elvállalt egy kisebb cameo szerepet Robert RodríguezDesperadójában, majd részt vállalt másik három független filmes, nevezetesen Alexandre Rockwell, Allison Anders és Robert Rodriguez projektjében, a Négy szobában. Ebben a négyesben az utolsó szobáért, a Hollywoodi ember című kis szkeccsért felelt. Quentin jó szokásához híven megint a régmúlt nagyjait hívta segítségül, amikor megírta ezt az epizódot: a hírhedt fogadás nem titkoltan a Man from the South-ból jött, amely az „Alfred Hitchcock bemutatja” című sorozatban ment le 1960-ban Peter Lorre és Steve McQueen főszereplésével.
Alkonyattól pirkadatig
Miután elutasította a Directors Guild of America tagsági ajánlatát Rodriguezzel közösen elkészített egy több műfaji elemből – western, road movie, vámpírfilmek – táplálkozó filmet, az Alkonyattól pirkadatigot.
Jackie Brown
Tarantino rendezői visszatéréséhez egy gyerekkorában bálványozott író, Elmore LeonardRum Punch című könyvét vette alapul. A Jackie Brown ismét a hetvenes évek hangulatában tobzódik, és Quentin megint a régmúlt sztárjait vonultatja fel. A szereposztás most sem hagy kívánnivalót maga után, hisz a kisebb szerepekben is a rendező gyermekkorának olyan bálványai szerepelnek, mint Robert De Niro, Robert Forster, és Pam Grier.
Tarantino itt sem hazudtolja meg önmagát filmes utalásaival: Ms. Brown a táskacserét követően abban a ruhában rohangál, amit a Mrs. Mia Wallace a Ponyvaregényből viselt a túladagolásának estéjén, vagy említésre érdemes még a film kezdőjelenete, melyet a Diploma előtt c. film ihletett. A film egyaránt megosztotta a kritikusokat és a nézőket. Mindenki újra a Ponyvaregényt várta. A Jackie Brown filmesztétikai szempontból azonban sokkal érettebb alkotás.
Filmjei
Filmjeinek stílusa
A hangsúlyt általában a karakterek közötti frappáns dialógusokra helyezi, ezenkívül gyakori és durva erőszak, valamint trágár beszéd jellemzi filmjeit. Filmjeiben mindig licencelt zeneszámokat használ a filmhez írt zene helyett. Ez alól kivétel a rendező 8. filmje (a Kill Bill 1. és 2. részét Tarantino egy alkotásként tartja számon), az Aljas nyolcas, amelynek zenéjét a legendás zeneszerző, Ennio Morricone komponálta. Saját védjegyei: szívesen mutat női lábfejeket, és majdnem minden filmjében szerepel egy jelenet, melyben a kamera egy autó csomagtartójából (vagy motorházából) néz ki. Előszeretettel utal műveiben más filmekre, akár sajátjaira is. Előfordul filmjeiben, hogy a kép átvált színesből fekete-fehérbe, majd vissza. Főleg két ember szereplésekor használ szívesen békaperspektívát. Jellemzőek filmjeiben még az igen hosszú (akár 5-10 perces) snittek is (pl. a Ponyvaregény éttermi jelenete nappal).