Styron leginkább regényeiről volt ismert, többek között: Feküdj le a sötétben (1951), az első munkája, amely 26 évesen jelent meg. Nat Turner vallomásai (1967), Nat Turner, az 1831-es virginiai rabszolgalázadás vezetője.[1]Sophie választ (1979), történet egy lengyel katolikus auschwitzi túlélőről, szeretőjéről a háború utáni Brooklynban. (1982-ben Alan J. Pakulamegfilmesítette.) 1985-ben szenvedte el első komoly depressziós rohamát. Miután felépült betegségéből, Styron megírhatta a Darkness Visible (1990) című emlékiratot, amelyről élete utolsó két évtizedében vált a legismertebbé.[2][3]
Élete
Styron a Virginia állambeli Newport News Hilton Village történelmi kerületében született Pauline Margaret (Abraham) és William Clark Styron fiaként. Délen nőtt fel, és belemerült annak történelmébe. Szülőhelye kevesebb mint száz mérföldre volt Nat Turner rabszolgalázadásának helyszínétől, amely később Styron leghíresebb és legvitatottabb regényének a forrása.
Styron északi anyja és liberálisdéli apja széles perspektívát adott neki a faji kapcsolatokról. Gyermekkora nehéz volt. Apja, egy hajógyári mérnök, klinikai depresszióban szenvedett, amelyet később maga Styron is átélt. Édesanyja mellrákban halt meg 1939-ben.
Styron Warwick megyében járt állami iskolába, először a Hilton Schoolba, majd a Morrison High School-ba (jelenleg Warwick High School néven ismert) két évig, mígnem apja a Christchurch Schoolba, egy episzkopális főiskolai előkészítő iskolába küldte a Tidewater régióban.(wd)[4][5]
Érettségi után Styron beiratkozott a Davidson College-ba(wd)[6], és csatlakozott a Phi Delta Thetához(wd).[7] Tizennyolc éves korára olyan írókat olvasott, akik maradandóan befolyásolták regényírói és írói hivatását, különösen Thomas Wolfe-ot.[8] Styron 1943-ban igazolt át a Duke Egyetemre. Ott publikálta első novelláját, amelyre William Faulkner nagy hatással volt. 1944 és 1946 között számos novellát publikált az Egyetem irodalmi folyóiratában. Bár Styron hadnagy lett az amerikai tengerészgyalogságnál, a japánok megadták magukat, mielőtt hajója elhagyta San Franciscót. A háború után visszatért nappali tagozatos tanulmányaihoz és 1947-ben szerzett diplomát.[9]
Miután rövid ideig dolgozott a McGraw-Hill szerkesztőségén New Yorkban, sokáig Európában, különösen Párizsban és Rómában tartózkodott, majd a koreai háborúban töltött rövidebb tartalékos tiszti részvétele után a connecticuti Roxburyben telepedett le 1954-ben, ahol kizárólag írói tevékenységének szentelte magát.
1953-ban kihasználva római díját(wd),[12]Olaszországba utazott, ahol barátságot kötött Truman Capote-vel. Styron ebben az időszakban szerzett tapasztalatai ihlették harmadik kiadott könyvét, a Set This House on Fire (1960) című regényét, amely az olaszországi Amalfi-parton élő értelmiségi amerikai emigránsokról szól. A regény vegyes kritikákat kapott az Egyesült Államokban, bár kiadója sikeresnek ítélte az eladásokat.
A fiatal baltimore-i költővel, Rose Burgunderrel[13] 1953 tavaszán összeházasodtak Rómában. Négy gyermekük született: lányuk, Susanna Styron nemzetközileg elismert modern táncos;[14] filmrendező; lánya, Paola[15] lánya, Alexandra(wd) író, aki a 2001-es All The Finest Girls című regényéből és a Reading My Father: A Memoir című 2011-es visszaemlékezésből ismert;[16] fia Thomas a klinikai pszichológia professzora a Yale Egyetemen.[17]
Az alábbi lista Styron könyveinek első amerikai kiadásait tartalmazza:
Lie Down in Darkness Indianapolis: Bobbs-Merrill, 1951
The Long March New York: Random House, 1956
Set This House on Fire New York: Random House, 1960
The Confessions of Nat Turner New York: Random House, 1967
In the Clap Shack New York: Random House, 1973
Sophie's Choice New York: Random House, 1979
Shadrach Los Angeles: Sylvester & Orphanos, 1979
This Quiet Dust and Other Writings New York: Random House, 1982. Expanded edition, New York: Vintage, 1993
Darkness Visible: A Memoir of Madness New York: Random House, 1990
A Tidewater Morning: Three Tales from Youth New York: Random House, 1993
Inheritance of Night: Early Drafts of Lie Down in Darkness Preface by William Styron. Ed. James L. W. West III. Durham and London: Duke University Press, 1993
Havanas in Camelot: Personal Essays New York: Random House, 2008
The Suicide Run: Fives Tales of the Marine Corps New York: Random House, 2009
Selected Letters of William Styron Edited by Rose Styron, with R. Blakeslee Gilpin. New York: Random House, 2012
My Generation: Collected Nonfiction Edited by James L.W. I West III. New York: Random House, 2015
Magyarul
Nat Turner vallomásai. Történelmi regény; ford. Göncz Árpád; Európa, Budapest, 1969
Franz Link: William Styron, in: Franz Link: Amerikanische Erzähler seit 1950 – Themen · Inhalte · Formen. Schöningh Verlag, Paderborn u. a. 1993, ISBN 3-506-70822-8, 41–59 o. (németül)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a William Styron című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.