PROFILBARU.COM

A 16. század az 1501–1600 közötti éveket foglalja magába. Ez az európai reneszánsz és humanizmus, a tudomány és művészetek támogatásának korszaka, a földrajzi felfedezéseknek, valamint a reformáció megindulásának kora, ugyanakkor a pusztító vallásháborúk és az amerikai népirtás időszaka is. Ebben az időszakban éri el a hódító Oszmán Birodalom a legnagyobb kiterjedését.

Események

Európa

1508 - 1510: A cambrai-i liga I. háborúja
1509: VIII. Henrik az angol trónra lép (1547-ig uralkodik)
1516: Habsburg Károly spanyol király lesz (I. Károly néven), majd 1519-ben német király, 1530-ban V. Károly néven német-római császár (1556/1558-ig uralkodik)
1524 - 1525: Nagy kiterjedésű német parasztháború, melyhez részben vallási okok is vezettek.
1525: A század legnagyobb európai ütközetében, a paviai csatában I. Ferenc francia király serege döntő vereséget szenved a Habsburg császári szövetség spanyol–német–milánói erőitől. A francia király fogságba esik és a madridi békében (1526) szabadsága fejében kénytelen lemondani Lombardiáról. Milánóban előbb a Sforza-család, majd 1535-től a spanyolok uralkodnak. Véget ér az Itália birtokaiért vívott harc, a félszigeten a 17. század végéig spanyol hegemónia érvényesül. Ferenc a továbbiakban még három háborút visel a császár ellen (→ Itáliai háborúk), de a kialakult helyzeten nem képes változtatni.
1525: Brandenburgi Albert nagymester a Német Lovagrend poroszországi birtokait szekularizálja és hercegséggé változtatja, amely lengyel hűbérként családjában öröklődik és 1618-ban egyesül Brandenburggal.
1527: Sacco di Roma: Miután VII. Kelemen pápa a francia király oldalára állt, V. Károly serege rohammal elfoglalja Róma városát; a pápa a nocerai püspökkel az Angyalvárba menekül. A pápa kénytelen alávetni magát V. Károlynak, és a pápaság mint világi hatalom a továbbiakban csak alárendelt szerepet játszik.
1529: A török hadak Bécset ostromolják.
1533: IV. (Rettegett) Iván lép az orosz trónra, aki megerősíti a központi hatalmat (1584-ig uralkodik). A kazanyi (1552), és az asztrahányi (1556) tatár kánság meghódításával kiterjeszti uralmát a Kaszpi-tengerig.
1540–1547: Első Habsburg–török háború
A 16. század derekára a reformáció és ellenreformáció nyomán kialakult vallásháborúk miatt Európa jelentős része lángba borul.
1553: Angol kereskedők megbízásából Richard Chancellor felfedezi az Észak-Európa megkerülésével Oroszországba vezető tengeri utat, és kiaknázására 1554-ben megalakul az első angol kereskedőtársaság, a Muscovy Company.
1556: V. Károly német-római császár lemond. A császári címet öccse, Ferdinánd kapja.
- II. Fülöp lép a spanyol trónra (uralkodik 1598-ig). Az elődei által lerakott alapokon megteremti a korlátlan monarchiát. Székhelyévé Madridot, ill. a közelében épült Escorialt teszi (Toledo helyett). A katolikus egyház védelmezője, országában óriási hatalmat ad az inkvizíció kezébe.
1559: A cateau-cambrésis-i béke lezárja a Habsburgok és Franciaország háborúinak (1551–1559) sorozatát.
1552–1582 között Oroszország több hadjárat során uralma alá vonja a volgai és szibériai tatár államokat (Asztrahány, Kazany és Szimbir) területét, és ezzel Európa és Ázsia között kialakul a soknemzetiségű Orosz Birodalom.
1558–1583: A livóniai háború. IV. (Rettegett) Iván megtámadja a Német Lovagrend birtokait, Észtországot és Livóniát, hogy kijáratot szerezzen a Balti-tengerre. A lovagrend állama felbomlik, a harcba beavatkoznak a lengyelek, svédek és a dánok is. Livóniát Lengyelország, Észtországot a svédek kapják meg.
1567: Stuart Mária lemond a skót trónról. A lázadó főurak az egyesztendős Jakabot ültetik Skócia trónjára.
- 1587: Stuart Mária kivégzése
1568: Kezdetét veszi a több évtizedig tartó németalföldi szabadságharc a spanyol uralom ellen.
1569: Lublini unió - A Lengyel Királyság és Litván Fejedelemség létrehozza a lengyel–litván nemzetközösséget (fennáll 1795-ig). Az ország ezzel a legnagyobb állam Európában, ez Lengyelország aranykora.
1570: II. Szelim oszmán szultán feladja a kelet-európai terjeszkedés tervét, ezzel véget ér az orosz-oszmán háború. A török hajóhadat a vihar szétszórja a Fekete-tengeren.
1571: Az oszmánok elfoglalják Ciprust Velencétől, de a görög partok mellett a lepantói csatában az egyesült keresztény hajóhad megveri a török flottát.
1572: Lengyelországban kihal a Jagelló-dinasztia férfi ága. A bekövetkező trónviszályok során 1574-ben a lengyel nemesség törvényben biztosítja magának a szabad királyválasztás és fegyveres ellenállás jogát. Ezóta Lengyelország lényegében nemesi köztársaság, élén a királlyal. Nagyhatalmi pozícióját egyelőre sikerül megőriznie.
1572–1573: Horvát parasztháború
1580: A portugál királyi Avis-ház kihal. Az országot II. Fülöp perszonálunióban egyesíti Spanyolországgal. Az unió Portugáliát is bevonja a spanyol-németalföldi háborúba, így a 17. század első felében a hollandok ráteszik a kezüket a portugál gyarmatbirodalom legnagyobb részére.
1582: A Gergely-naptár bevezetése a katolikus országokban
1584: Az oroszok megalapítják Arhangelszk kikötőjét. Sikertelenül próbálják megtalálni az Amerika megkerülésével Ázsiába vezető északnyugati átjárót.
1585–1590: V. Szixtusz pápa megfékezi a banditizmust az egyházi államban és átfogó tervek alapján hozzáfog Róma átépítéséhez.
1588: Anglia legyőzi a partjainál a spanyol II. Fülöp híres „Legyőzhetetlen armadáját”
1596: Az angolok a Cádiz-i öbölben megsemmisítik a spanyol flottát.
1596: W. Barents felfedezi Novaja Zemlját és a Spitzbergákat
1598: Oroszországban I. Fjodor cárral kihal a 9. század óta uralkodó Rurik-dinasztia moszkvai ágának utolsó tagja, ami súlyos zavarok forrása lesz.

Reformáció, vallásháborúk

1517: Luther Márton meghirdeti 95 tézisét Wittenbergben, ezzel a Német Birodalomból elindul a reformáció vallási mozgalma.
- 1521: Luther a wormsi birodalmi gyűlésen megtagadja tanainak visszavonását.
1523: Zwingli uralomra juttatja a reformációt Zürichben (Svájc)
- 1531: elesik a svájci katolikus kantonokkal vívott 2. kappeli háborúban.
- Zwingli művét Zürichben H. Bullinger fejezi be a Második Helvét Hitvallás összeállításával.
1529–1555: német vallásháború
- 1529: A speyeri gyűlésen a Német-római Birodalom fejedelmei között a reformáció miatt szakadás támad. Az evangélikus (lutheránus) német fejedelmek kiadják tiltakozó iratukat (protestáció) a császár türelmetlen valláspolitikája ellen. Kezdetét veszi a német vallásháború.
  - 1530: A birodalmi gyűlésen közzéteszik a lutheránus tanok tételes megfogalmazását: Ágostai hitvallás
  - 1531: A lutheránusok védelmi szövetségre lépnek: schmalkaldeni szövetség
  - 1546–1547: A schmalkaldeni háború. V. Károly császár kísérletet tesz a lutheránus rendek leverésére.
  - 1555: az augsburgi vallásbéke lezárja a Német-római Birodalomban dúló vallásháborúkat
- 1533–1534: Az Angol Királyság elszakad a katolikus egyháztól és létrejön a nemzeti anglikán egyház. VIII. Henrik magát nyilvánítja ki az angol egyház fejévé.
- 1535–1536: Kálvin János közzéteszi A keresztény vallás tanítása című fő művét, a református hittételek polemikus kifejtését. 1541-ben Genf prédikátora lesz, haláláig (1564) szinte diktátorként kormányozza a várost; 1553-ban parancsára megégetik Szervét Mihályt.
- 1540: A jezsuita szerzetesrend jóváhagyása, amelyet Loyolai Ignác 1534-ben alapított. Az új szervezet az ellenreformáció egyik fő eszközévé válik.
- 1542: III. Pál pápa a reformáció ellen újjászervezi az inkvizíciót Sanctum Officium néven.
- 1545–1563: A reformációra adott válaszként (→ ellenreformáció) a katolikus egyház összehívja a tridenti zsinatot, amely elveti a század eleje óta hangoztatott reformterveket, megerősíti a pápa hatalmát és kidolgozzák az új katolikus hittételeket.
- Az észak-európai államok uralkodói áttérnek a protestáns hitre és országaikban felszámolják a katolikus egyházat és hitgyakorlatot.
- A század közepétől Lengyelországban II. Zsigmond király a vallási türelem politikáját vezeti be. A hitviták tüzében megszületik a lengyel nyelvű irodalom.
- 1560: A kálvinizmus bevezetése Skóciában
- 1566: Képrombolás; széles körű népi felkelés Németalföldön
- 1562–1598: Francia vallásháborúk
  - 1562: A wassyi mészárlással megkezdődnek a francia vallásháborúk a katolikusok és a hugenották között.
  - 1572: Szent Bertalan éjszakája
  - 1598: IV. Henrik francia király kibocsátja a nantes-i ediktumot, amely engedélyezi vallásuk gyakorlását a hugenottáknak. IV. Henrik francia és II. Fülöp spanyol király megkötik a vervins-i békeszerződést, lezárulnak a francia vallásháborúk.
- 1600: Giordano Bruno megégetése Rómában eretnekség vádjával

Magyarság

1505: A Rákosi végzés, a szabad királyválasztás érdekében megfogalmazott okirat a rákosi országgyűlésen kimondta: ha II. Ulászló fiú utód nélkül halna meg, akkor a magyarok idegen királyt nem választhatnak.
1506: Habsburg–Jagelló házassági szerződés - a rákosi végzés hatálytalanítására kötött örökösödési szerződés
1514: Dózsa György-féle parasztfelkelés
1521: Nándorfehérvár török bevétele
1521–1526: Magyar–török háborúk
1526. augusztus 29.: A mohácsi vész. A törökök előtt megnyílik az út a Magyar Királyság szívébe.
- Októberben I. Szulejmán kivonul Magyarországról, befejeződik az 1521-26-os török-magyar háború
- Novemberben a pozsonyi országgyűlés magyar királlyá Habsburg Ferdinándot választja.
- Novemberben a székesfehérvári országgyűlés Szapolyai János erdélyi vajdát választja királlyá.
- Decemberben az ellenpárt Habsburg Ferdinándot kiáltja ki magyar királynak Szapolyai János ellenében.
1527: A délvidéki Cserni Jován-felkelés
1526–38: Magyar belháború
- 1529: A törökök Bécset ostromolják - sikertelenül.
- 1532: Kőszeg ostroma. Jurisics kapitány színleg meghódol Szulejmánnak, de a várat megtartja.
1538: Váradi béke - I. János király Habsburg Ferdinánddal békét köt
1541: A törökök elfoglalják Budát. (lásd Buda elfoglalása)

1543: Török hadjárat (Vác, Fehérvár, Csákvár, Esztergom, Tata, Siklós)
- Kaposi csata: a szekszárdi törökök a Kapos mellett szétverik a végvári katonák egy csapatát.
1552: Török hadjáratok (Drégely, Veszprém, Temesvár, Arad, Lippa, Lugos, Karánsebes, Szolnok, Eger)
- Eger sikeresen ellenáll
1552: A törökök legyőzik a birodalmi és magyar sereget a palásti mezőn.
1566: Szigetvár ostroma
1567: A debreceni zsinat elfogadja a második helvét hitvallást, megindul a reformátusok önálló egyházzá szerveződése
1568: Drinápolyi béke - I. Miksa magyar király (német-római császárként II. Miksa) és II. Szelim oszmán szultán között létrejött egyezmény Drinápolyban, amely átmeneti fegyvenyugvást hoz a török elleni háborúban
1568: Erdélyben a tordai országgyűlés a világon elsőként törvényben rögzíti a lelkiismereti és vallásszabadságot
1570: Speyeri szerződés - II. János magyar király és Miksa magyar király közötti egyezmény
- Erdélyi Fejedelemség
1571: Az erdélyi országgyűlés kimondja a négy bevett felekezet szabad vallásgyakorlását
1593: Megkezdődik a Tizenöt éves háború a török kiűzésére. A háborúhoz több európai állam és török uralom alatt élő nép, így a szerbek és bolgárok is csatlakoznak
- 1595: Báthory Zsigmond vezetésével Erdély csatlakozik a törökellenes szövetséghez.
- 1595: Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem és II. Mihály havasalföldi fejedelem győzelmet aratnak Gyurgyevónál a törökök felett
1596: III. Mehmed szultán a mezőkeresztesi csatában győzelmet arat Báthory Zsigmond felett.
- Eger vára elesik a törökök előtt
1596: "Véres farsang": székely felkelés
1598: Pálffy Miklós csellel visszafoglalja Győrt a törököktől.
1599: Erdély II. Mihály (Vitéz Mihály) havasalföldi fejedelem ellenőrzése alá kerül
1600: A habsburg-erdélyi sereg a miriszlói csatában szétveri Vitéz Mihály seregét.

Lásd még: Török hódoltság és Török háborúk Magyarországon

Kultúra, vallás

1504 - 1514: Werbőczy István: Hármaskönyv (Tripartitum) - a korabeli Magyarország jogi szabályainak és szokásjogainak összegyűjtése, rendszerezése és írásba foglalása
1507 körül: Az esztergomi Bakócz-kápolna építése
A reformáció Magyarországon
1532: Krakkóban megjelenik az első magyar nyelvű nyomtatott könyv, egy részleges bibliafordítás
1581: Báthory István fejedelem jezsuita tanárokkal tanintézetet alapít Kolozsváron^[1]
1587: Magyarország áttér a Gergely-naptárra
1590: Vizsolyban megjelenik a Károlyi Gáspár bibliafordítása

Amerika

Aztékok haldokolnak a fekete himlőtől, ("Firenzei kódex" 1540–85)

Amerika felfedezését követően a spanyol hódítók leigázzák az Azték Birodalmat Közép-Amerikában (1519) és az Inka Birodalmat Dél-Amerikában (1533).
- A hódítók lerombolják Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációit és kiirtják az őslakosság jelentős részét.
- Hatalmas mennyiségű arany jut el Európába.
- Megkezdődik az újkori rabszolgakereskedelem és rengeteg fekete-afrikai rabszolga érkezik Amerikába.
1513: Vasco Núñez de Balboa megkezdi Közép-Amerika gyarmatosítását
1519: Hernando Cortez legyőzi az aztékokat és meghódítja Mexikót
1530: a portugálok megkezdik Brazília gyarmatosítását
1531 - 1533:: Francisco Pizarro meghódítja az Inka Birodalmat
- 1533: Pizarro konkvisztádor megöleti az utolsó inka uralkodót, Atahualpát és elfoglalja a Birodalom fővárosát, Cuzcót
- 1535: Pizzaro megalapítja Limát, amely halála (1541) után a spanyol alkirály székhelye, és a dél-amerikai spanyol gyarmatbirodalom központja lesz
1535: a spanyolok megkezdik a mai Argentína, Uruguay és Paraguay gyarmatosítását, Mexikóban létrehozzák Új-Spanyolország Alkirályságot
1562 körül: megkezdődik a néger rabszolgák rendszeres szállítása Amerikába
1580 körül: a karibi kalózvilág kezdete^[2]
1580-as évek: Humphrey Gilbert, majd Walter Raleigh megalapítják az első angol gyarmatot Észak-Amerikában

Az Oszmán Birodalom 1600 körül (a vazallus államokkal együtt)

Ázsia

1503: Vasco da Gama megalapítja Indiában az első portugál erődöt Kochinál
1510: A portugálok elfoglalják Goát (India)
1520-as évektől: Az Oszmán Birodalom fénykora.
1526: Bábur (Timur leszármazottja) a panipati csatában legyőzi Delhi szultánját és India északi részén létrehozza a mogul birodalmat
1540-es évek: portugál kereskedők érkeznek Japánba; nyomukban megkezdődik a keresztény hittérítés (→ Kereszténység Japánban)
1556: Saanhszi földrengés - a történelem egyik legpusztítóbb földrengése több mint 800 ezer áldozatot követel a kínai Sanhszi tartományban.
1556: Indiában Akbar mogul sah uralkodásának kezdete, a Mogul Birodalom virágzása
1557: Kínában a portugálok engedélyt kapnak kereskedelmi telep létesítésére Aomenben (Makaó)
Japánban a Szengoku-kor hosszú polgárháborúit az Azucsi-Momojama-kor országegyesítő kísérlete követi (1568–1600)
1571: A spanyolok megalapítják Manilát
1581: Az oroszok megkezdik Szibéria meghódítását
1588: Trónra lép Nagy Abbász perzsa sah, a Szafavida-dinasztia legnagyobb uralkodója
1592: Az első angol kereskedelmi vállalkozás Indiában
1600: A Brit Kelet-indiai Társaság megalapítása

Világ

1519 - 1522: Magellán expedíciójának Föld körüli útja
- 1522: A Föld első ismert körülhajózása
1577 - 1580: Francis Drake körülhajózza a Földet és nagy zsákmányt szerez

Fejlődés, társadalom

A majorsági gazdálkodás kialakulása Kelet-Európában. Míg a nyugat-európai parasztság a 16. sz.-ra függő helyzetű jobbágyból általában szabad bérlővé vált, az Elbától keletre ez a folyamat nem következik be, sőt 1500 után az addig szabadon költöző jobbágyokat röghöz kötik és terheiket növelik (második jobbágyság).
A polgári fejlődés kibontakozása Angliában. Fellendül Anglia vezető iparága, a hazai gyapjút feldolgozó posztóipar.
felfedezések és az árforradalom Európa-szerte konjunktúrát teremtenek a kereskedelem és a kézműipar számára. Kereskedőtársaságok létesülnek a kibővült piaci lehetőségek kiaknázására, illetve új piacok felkutatására.
A század vége felé a lőfegyverek dominálnak a hadviselésben
A rokka bevezetése forradalmasítja a textilgyártást.
A négyzetgyök modern jelének első használata.
Németalföldön megszerkesztik az első mikroszkópot (1590 k.) és az első távcsövet
A tudományos forradalom kezdete
- 1543: Kopernikusz publikálja művét, melyben matematikailag leírja a heliocentrikus világképet
Az Újvilágból új mezőgazdasági termékeket hoznak be Európába (kukorica, burgonya, paprika, paradicsom stb.), amelyek a következő században széles körben elterjednek az Óvilágban.

Kultúra

1590-es évek: William Shakespeare: Rómeó és Júlia (színmű)

Művészet

A század a reneszánsz késői szakasza, Itáliában kibontakozik a barokk, az ellenreformáció korstílusa.
- A két korstílus között a manierizmus művészi irányzata Itáliában.
Festőművészet: Velencei iskola

Irodalom

1508: Az Amadis de Gaula első ismert kiadása
1509: Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete
1516: Morus Tamás: Utópia
1528: Baldassare Castiglione: Az udvari ember
1554: Lazarillo de Tormes élete
1581: Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem
Ludovico Ariosto: „Orlando furioso” (Őrjöngő Lóránd)
Niccolò Machiavelli: A fejedelem (politikai tanulmány, a reneszánsz uralkodó eszménye)

Lásd még: Kategória:16. századi irodalom

Lásd még: A reneszánsz magyar irodalma

Zene

Adrian Willaert németalföldi zeneszerző a velencei Szt. Márk-templom karnagyaként megalapítja az ún. velencei iskolát
A hegedű felbukkanása Észak-Itáliában
Az első opera bemutatója Firenzében: Jacopo Peri: Dafné (1597 k.)

Egyéb

Az angol királynő richmondi palotájában felállítják Sir John Harington (wd) találmányát, az első angolvécét. (1596)
A francia udvarnál megjelenik az asztalon a villa. Ezt követően egy új szokás is kialakul: az étkezési illem. (1598)

Vallás

Lásd még: A kereszténység kronológiája#16. század

Híres személyek

Magyarok

Dózsa György, az 1514-es magyarországi parasztfelkelés vezetője (1470–1514)
I. János magyar király (Szapolyai János; erdélyi vajda, 1526 és 1540 között Magyarország királya)
János Zsigmond (II. János) erdélyi fejedelem (1540–1571)
Fráter György, az ország kormányzója, erdélyi politikus, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros (1482 – 1551)
Török Bálint, magyar főnemes, hadvezér (1502 – 1550)
Zrínyi Miklós (hadvezér) horvát származású szigetvári hős, költő és hadvezér (1508 körül – 1566)
Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király (1533–1586)
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem (1572–1613)
Tinódi Lantos Sebestyén énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jeles képviselője (1510 körül – 1556)
Balassi Bálint, magyar költő (1554–1594)
Bornemisza Péter, magyar költő (1535–1584)
Dávid Ferenc, az erdélyi unitárius vallás alapítója (1510–1579)
Károlyi Gáspár, református lelkész, a Biblia első teljes magyar fordításának elkészítője (1529 körül – 1591)
Szenczi Molnár Albert, református lelkész, nyelvtudós, filozófus (1574 – 1634)

Külföldiek

Uralkodó, hadvezér

VIII. Henrik, angol király, az anglikán egyház alapítója (1491–1547)
V. Károly, német-római császár, spanyol király (1500–1558)
I. Szulejmán, török szultán (1494–1566)
Rettegett Iván, orosz cár (1530–1584)
I. Erzsébet angol királynő (1533–1603)

Konkvisztádor, felfedező

Ferdinand Magellan, portugál tengerész (1480–1521)
Hernán Cortés, spanyol konkvisztádor (1485–1547)
Francis Drake, angol kalózkapitány és felfedező (1540–1596)
Kolumbusz Kristóf (1451 – 1506)
Vasco Núñez de Balboa (Közép-amerikai hódítássorozat)
Francisco Pizarro (Chile és Peru meghódítása, 1532–1535)
Alonso de Ojeda
Francisco de Orellana
Hernando de Soto
Philipp von Hutten
Pedro de Alvarado
Diego de Almagro
Juan Ponce de León
Sebastián de Belalcázar
Diego Velázquez de Cuéllar
Juan de Grijalva
Francisco de Montejo
Pánfilo de Narváez
Pedro Menéndez de Avilés

Művész, tudós, filozófus

Albrecht Dürer, német festő (1471–1528)
Leonardo da Vinci, olasz művész és tudós (1452–1519)
Kopernikusz, lengyel csillagász (1473–1543)
Michelangelo, olasz polihisztor (1475–1564)
Morus Tamás (Thomas More), angol humanista, politikus és író (1478–1535)
Szervét Mihály, spanyol polihisztor, orvos, teológus (1511–1553)
Raffaello Sanzio, olasz festő (1483–1520)
Rotterdami Erasmus, humanista filozófus és teológus (1466–1536)
Tiziano, olasz festő (1490–1576)
Paracelsus, német orvos és asztrológus (1493–1541)
Niccolò Machiavelli, olasz író és filozófus (1497–1527)
Hans Sachs, nürnbergi mesterdalnok (1494–1576)
Luís de Camoes, portugál költő (1524–1580)
Bakfark Bálint, erdélyi szász lantművész és zeneszerző (1507? – 1572?)
Pieter Brueghel, flamand festő (1525–1569)
El Greco, görög festő (1541–1614)
Torquato Tasso, olasz költő (1544–1595)
Giordano Bruno, olasz filozófus (1548–1600)
Tycho Brahe, dán csillagász (1546–1601)
William Shakespeare, angol drámaíró, költő (1564–1616)

Vallási személy

Luther Márton, német vallási reformer (1483–1546)
Ulrich Zwingli, svájci reformátor, a református egyház egyik alapítója (1484 – 1531)
Philipp Melanchthon, német teológus, Luther munkatársa (1497–1560)
Kálvin János, francia vallási reformer, a kálvinizmus névadója (1509–1564)
Heinrich Bullinger, svájci reformátor (1504–1575)
Martin Bucer, német reformátor (1491–1551)
John Knox, skót reformátor (1510 k. –1572)
Mikael Agricola, finn reformátor, a finn irodalmi nyelv megteremtője (1510–1557)
Loyolai Szt. Ignác, a jezsuita szerzetesrend alapítója (1491 – 1556),

Évek és évtizedek

Megjegyzés: A 16. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

1490-es évek	1490	1491	1492	1493	1494	1495	1496	1497	1498	1499
1500-as évek	1500	1501	1502	1503	1504	1505	1506	1507	1508	1509
1510-es évek	1510	1511	1512	1513	1514	1515	1516	1517	1518	1519
1520-as évek	1520	1521	1522	1523	1524	1525	1526	1527	1528	1529
1530-as évek	1530	1531	1532	1533	1534	1535	1536	1537	1538	1539
1540-es évek	1540	1541	1542	1543	1544	1545	1546	1547	1548	1549
1550-es évek	1550	1551	1552	1553	1554	1555	1556	1557	1558	1559
1560-as évek	1560	1561	1562	1563	1564	1565	1566	1567	1568	1569
1570-es évek	1570	1571	1572	1573	1574	1575	1576	1577	1578	1579
1580-as évek	1580	1581	1582	1583	1584	1585	1586	1587	1588	1589
1590-es évek	1590	1591	1592	1593	1594	1595	1596	1597	1598	1599
1600-as évek	1600	1601	1602	1603	1604	1605	1606	1607	1608	1609

Jegyzetek

↑ Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. 320. o. ISBN 973 8231 14 0
↑ Erdődy János: Küzdelem a tengerekért, 1970