Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Ez a szócikk az indiai államról szól. Hasonló címmel lásd még: Goa trance.
Goa (dévanágari írással: गोआ) India legkisebb állama a Dekkán-félsziget nyugati részén, a Malabár-part és a Nyugati-Ghátok határvidékén. Az államot erdő-borította hegyek magas karéja zárja 50–60 km-es sugarú félkörben a tengerpartra.
Területe 3702 km², az államnak mégsem a mérete a különlegessége. Minden indiai államnak más arca, jellege, népei vannak, de Goa a szokásosnál is jobban elüt a többitől. A goaiak uralkodó nyelve, a konkani, zenéjük, táncaik, irodalmuk, egész kultúrájuk eltérőbb. A konkanik a dravidák, az indoárják, arabok, hunok, örmények és kasmíriak egyfajta keverékének tartják magukat, amelyeket a közös hagyományok egybeforrasztottak. Bár majdnem minden második goai Goán kívül él (sokan Kelet-Afrikában), mindenhol külön, zárt közösséget alkotnak.[2]
Éghajlata
Trópusi monszun, novembertől április végéig száraz évszakkal. A hőmérséklet évi ingadozása csekély.
A nedves monszunerdőkben sok az örökzöld fafaj. Legértékesebb fái: a teak és a szal. A tengerpart közelében kókuszpálmák, a folyótorkolatokban mangroveerdők vannak.
Története
Ó-Goa az 1600-as kiadású Braun e Hogenberg-ben
A portugálok 1510-ben érkeztek ide és hódították meg a partvidéket Afonso de Albuquerque vezetésével, aki később a portugálok indiai alkirálya lett. A 16. század végét követően a portugáloknak meg kellett küzdeniük az újabb érkezőkkel: törökökkel, hollandokkal, angolokkal. 1546-ban betiltották a hinduizmust,[3] majd 1560-ban – Xavéri Szt Ferenc korábbi, a portugál királyhoz írt levele alapján is – felállították a katolikus inkvizíciót,[3] amely 1812-ig működött.
1750-re a büszke fővárosa (Ó-Goa) összeomlott, járvány tizedelte meg lakosságát. A túlélők nagyrésze Panadzsiba költözött át. A 19-20. században néhol forradalmi megmozdulások lángoltak fel, de a portugál csapatok kíméletlenül elnyomták azokat. A 450 évig fennálló portugál gyarmat idején a helyi lakosság jelentős részét keresztény hitre térítették át.[2] A második világháború után India függetlenné válásával Goában is megerősödtek az antikolonialista nemzeti törekvések, ahogy a többi fennmaradt portugál gyarmati területen is Indiában. Ebben az időben a felszabadítási mozgalmak előtt két út állt: a független állammá válás, és az Indiával egyesülés. Goában végül ez utóbbin haladtak tovább. A függetlenné váló India katonailag is támogatta a portugál-ellenes törekvéseket, és 1961-ben bekebelezte, majd államszövetségéhez csatolta egy gyors katonai akció keretében, amelynek portugál és indiai részről összesen 52 halálos áldozata volt.
Eleinte az indiai kormány a szomszédos szövetségi állam alá rendelte Goát, 1967-ben azonban önálló szövetségi állami státust adott a területnek. Portugália csak 1974-ben ismerte el India részének Goát. A következő években az Indiából Goába érkező nagy számú bevándorló elbizonytalanította a goai lakosságot, különösképpen a keresztény vallásúakat, akik saját kultúrájukat és földjeiket féltették a hindukkal szemben. Ezért a goai szövetségi kormány egyre szélesebb önrendelkezési jogokat kapott, hogy szabályozhassa a belső migrációt, nehogy elidegenedjenek goai földterületek.
A GDP/fő alapján Goa India egyik leggazdagabb állama. A gazdasági növekedés átlagosan évi 8,2%-os volt 1990-2000 között.[6] A turizmus a legmeghatározóbb az állam gazdaságában.
Iparában növényvédő szereket, műtrágyát, gumiabroncsot, csöveket, lábbelit, vegyi anyagokat, gyógyszert, acélt gyártanak és élelmiszert dolgoznak fel. Jelentős még a textilipar is.
A mezőgazdaság fő terményei: rizs, kesudió, kókusz, trópusi gyümölcsök.
Fővárosa, Panadzsi a Mandovi folyó torkolatában épült – adminisztratív és közlekedési központ kikötővel és repülőtérrel.
Oktatás
Goa India 3. olyan állama, amelyben jelentősen visszaszorult az analfabetizmus. 2001-ben a lakosság 82,3%-a tudott olvasni és írni.[2]
1985-ben alapították meg az állam egyetlen egyetemét. Ezenkívül egy műszaki főiskola és 2 magánegyetem is található.
Turizmus
Télen nagyrészt Európából és más északi, fejlett országokból érkeznek a vendégek, míg a nyári (monszun) időszakban többnyire Indiából. A tengerparti pihenésen kívül a fő látnivaló: Ó-Goa(Velha Goa) a portugál gyarmati építészet emlékeivel a világörökség része.
Goai helyi ünnepek
Játra (január). Színpompás zarándoklat és a helyi istenek köszöntése a Santádurgá-templomban (Póndá). Az év során még hasonló ünnepek zajlanak Póndá különböző templomaiban.
Karnevál Panadzsiban (február).
Sigmótszav (március). Hindu tavaszünnep az egész államban megünnepelve.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Goa című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.