Az 1532-es schweinfurti és az 1535-ös kasseli vitákon, valamint 1536-ban, a wittenbergi Concordiában a lutheránusokkal való kibékítésen fáradozott. Ennek érdekében Luther nézeteivel, főleg az úrvacsorával kapcsolatos tanaival szemben jelentős engedményeket tett. Úgy gondolta, hogy nincs lényeges különbség a református felekezetek tanai között. Sőt, fontosnak érezte a protestáns és a katolikus egyház kiegyezését is. Hesseni Fülöp tartománygróffal egyetértésben
1540-ben a hagenaui vallásértekezleten, majd a következő évben a regensburgi birodalmi gyűlésen, az ott tartott 1546-os vallásértekezleten, és több névtelen iratban fejtette ki ezzel kapcsolatos nézeteit. Bucer munkásságának későbbi negatív értékelésében nagy szerepet játszott, hogy védelmébe vette a tartománygróf kettős házasságát. Több német területen Bucer vitte végbe a hit megreformálását, de az anabaptizmust ellenezte.
V. Károly 1549-ben – amikor az uralkodó rekatolizálta a várost – száműzte Strasbourgból. Cramer canterbury érsek meghívására Angliába ment, ahol a cambridge-i egyetemen lett professzor. A nagy tudással párosuló szerénysége miatt igen nagy megbecsülésnek örvendett. Tanításait, gondolatait VI. Edward királynak ajánlotta. Rövid angliai tartózkodás után halt meg. Holttestét a cambridge-i főtemplomból Tudor Mária eltávolíttatta és nyilvánosan megégettette, I. Erzsébet azonban emlékművet állíttatott neki.
Művei
Martin Bucer
Bucer teológiájának középpontjában a megigazulás állott, amit bibliai kommentárokban fejtett ki. Leghíresebb kommentárját a Római levélhez írta, ahol úgy vélte, hogy a romlott természet ellenére a hívő embert a Szentlélek vezeti, és így helyreáll az emberi lét rendje is.
Bucer, Martin: Metaphrasis et enarratio in epist. d. Pauli apostoli ad Romanos : inquibus singularim ad apostoli omnia, cum argumenta, tum sententiae & verba, ad autoritatem divinae scripturae, fidemq. Ecclesiae Catholicae tam priscae, quam praesentis, religiosae ac paulo fusius excutiuntur Basileae, Apud Petrum Perna, 1562
Modern kiadások
Lenz: Nagylelkü Fülöp hesseni tartományi gróf levélváltása Bucerrel, 1. kötet, Lipcse, 1880
Bucer, Martin: Die letzten Strassburger Jahre, 1546–1549, Gütersloh Mohn, 1981
↑Owen Chadwick. A reformáció. Budapest: Osiris Kiadó, 75. o. (2003). ISBN 9789633894002
További irodalom
J. W. Baum: Capito und Bucer, Strassburgs Reformatoren, Basel, 1860
Bornkamm, Heinrich: Martin Bucers Bedeutung für die europäische Reformationsgeschicht, Bibliographia Bucerana, Gütersloh, Bertelsmann, 1952
Müller, Johannes: Martin Bucers Hermeneutik, Gütersloh, Mohn, 1965
Peremans, Nicole: Érasme et Bucer d'apres leur correspondance, Párizs, Les Belles Lettres, 1970
Greschat, M.: Martin Bucer, München, Kaiser, 1991 (magyar kiadás: Koczó Pál ford., Kálvin Kiadó, Budapest, 2011)
Religion in Geschichte und Gegenwart, I.
Lexikon für Theologie und Kirche II, Görföl – Kránitz
Magyarul
Révész Imre: Kálvin legelső magyar támadója. Draskovich György és Confutatioja / Bucer Márton és a magyar reformáció; Beke Ny., Debrecen, 1933 (Theologiai tanulmányok)
Martin Greschat: Martin Bucer. Egy reformátor és a kor, amelyben élt; ford. Koczó Pál; Kálvin, Bp., 2011