PROFILBARU.COM

	Lipcse (Leipzig)
; Lipcse címere	; Lipcse zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Járás	Szászország (2008. augusztus 1. – )
Alapítás éve	1201
Polgármester	Burkhard Jung (SPD)
Irányítószám	04103–04357
Körzethívószám	0341, 034297, 034298
Rendszám	L
Testvérvárosok	Lista Kijev (1961–)
	Népesség
Teljes népesség	619 879 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	2006 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	113 m
Terület	297,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 20′ 24″, k. h. 12° 22′ 30″51.340000°N 12.375000°EKoordináták: é. sz. 51° 20′ 24″, k. h. 12° 22′ 30″51.340000°N 12.375000°E
	Lipcse Pozíció Szászország térképén
	Elhelyezkedése Szászország térképén
	Lipcse weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lipcse témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a németországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Lipcse (egyértelműsítő lap).

Lipcse, németül Leipzig (IPA: [ˈlaɪ̯pt͡sɪç]), Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa. Nevét a Lipsk szláv szóból kapta, jelentése: „Ahol a hársfák állnak”. A magyar elnevezés a nyelvújítás korszakában honosodott meg a nyelvben.^[2] A város a Pleisse, a Fehér Elster és a Parthe folyók találkozásánál fekszik.

Története

Az első írásos emlék a városról 1015-ből származik, városi és kereskedelmi jogokat 1165-ben kapott. Az 1409-ben alapított egyeteme elindította a várost a jogi és könyvkiadó központtá fejlődés útján, ma már a legfelsőbb bíróság és a Német Nemzeti Könyvtár is a városban van.

1519. június 27. és július 16. között Luther Márton, Andreas Karlstadt és Johann Eck közt zajlott a Lipcsei Disputa, amelyen – a protestánsok szerint – Luther megvédte hittételeit.

1813. október 16-tól 19-ig tartott a népek csatája, a napóleoni háborúk legnagyobb ütközete. Lipcse mellett, a Nagy-Britannia, az Orosz Birodalom, Portugália, Poroszország, Ausztria és Svédország alkotta koalíciós erők súlyos vereséget mértek Napóleon császár seregeire.

1839-ben adták át a Lipcse-Drezda vasútvonalat, ami az első volt Németországban. Ez nagyban hozzájárult Lipcse közlekedési csomóponttá fejlődéséhez. Az iparosodás és a peremvárosok beolvasztása következtében a 19. század végére a lakosság száma rohamosan nőtt, 1871-ben már 100 000 volt.

1945. április 18-án a 3. amerikai hadsereg foglalta el, majd július 2-án a szovjet Vörös Hadsereg szállta meg a várost, mert a jaltai konferencia megállapodása értelmében az a szovjet zónába került. Az 1949-ben megalakult Kelet-Németország második legnagyobb városa lett, de gazdasága, kultúrája, vallási élete a szocializmusban erősen visszaesett. A középkortól kezdve megrendezett lipcsei vásár ekkor is megőrizte rangját, a KGST-országok legnagyobb vására volt.

A város nevei a történelem során

Év	7–9. sz.	1015	1165	1220	1232	1402	1459	1494	1507
Aktuális városnév	Lipsk	Libzi	Lipz	Liptzick	Lipzic	Leiptzgk	Leipczigk	Lips	Leipzig

Vallások

Lipcse lakossága a reformációig a Merseburgi egyházmegyéhez tartozott. A 13. században négy kolostort alapítottak itt: a Szent Pált a Domonkos-rend, a Szent Tamást az Ágoston-rend, a Szentlélek kolostort a ferences rend a Szent Györgyöt pedig a ciszterciek és a bencések.

Az első lutheránus templom 1522–39 között épült. Jelenleg az összes evangélikus közösség a városon kívül, a Kirchenbezirk der sächsischen Landeskirche egyházmegyében működik.

1697 óta Lipcsében újra vannak római katolikus szentmisék. 1921-ben a Meißeni egyházmegye (mai nevén Drezda-Meißeni egyházmegye) újra helyreállt, a „Vásárvárosban” van az esperesség székhelye. Lipcse katolikus főszékesegyháza a Szentháromság-bazilika. 2016-ban a főegyházmegye felkérte a várost a 100. Német Katolikusnap megrendezésére.

1700 óta Lipcsében működik egy, az Evangélikus-Református Egyházmegye alá tartozó közösség is.

A két nagy egyház mellett léteznek itt olyan evangéliumi szabadegyházak is, mint a német szabadegyházak szövetsége, a baptisták, a metodisták, a mennoniták és a Hetednapi Adventista Egyház. Itt székel a Testvéri Közösségek Munkaközösségének országos elnöksége.

A lipcsei zsidóság első említése III. Henrik meisseni őrgróf 1248-as oklevelében esik meg. 1800 után alakul meg az első zsidó hitközség. A nemzetiszocializmus korszakáig a városnak a zsidók csak másodrendű polgárai lehettek, a tudósokat, művészeket és írókat is beleértve. 1912-ben Ephraim Carlebach rabbi megalapította az izraelita felső-középiskolát, Szászország első zsidó iskolájaként, amely 1942-ig működött. 1929-ben hitközség 14 000 tagjával Szászország legnagyobb és Németország egyik legnagyobb közösségét mondhatta magáénak. 1933-tól kezdődött a város zsidó lakosságának szisztematikus kiirtása, ami a deportálással és a holokauszttal teljesedett be. A háború után a hitközség mindössze 24 tagot számlált. A taglétszám egészen az 1990-es évek elejéig stagnált, 2004-ben viszont – az orosz zsidók bevándorlása folytán – már 1300 tagja volt. 2009-ben új Kultúr- és Kongresszusi Centrumot alapítottak az Ariowitsch-házban.

Lipcse muszlim közössége nagyon fiatal és az iszlámhitűek száma messze elmarad a főbb német tartományok nagyvárosaiétól. Ennek ellenére, a kereszténység után 2009-ben a maga tízezres létszámával a második helyre jutott, jóllehet az összlakosságnak csupán a 2%-át tették ki. A legnagyobb mecset az Ar-Rahman-mecset, amely a DİTİB török-iszlám közösségé.

A népesség vallás szerinti megoszlása 2012-ben
Vallás	Létszám (Lipcse a 2013-as statisztikai évkönyvben – 211-es táblázat)	Százalékos megoszlás
evangélikus	62 609	11,8%
római katolikus	22 586	4,3%
egyéb vagy ateista	443 345	83,9%

1989. szeptember 4-én a legnagyobb, a Miklós-templomból kiindulva tartották az első Hétfői Tüntetést, ahol a békés felvonulók demokratikus változásokat követeltek. A tüntetéssorozat később más városokra is átterjedt, ami nagyban hozzájárult a kelet-német szocialista rendszer bukásához.

Közlekedése

Lipcsében található a legnagyobb alapterületű európai vasúti pályaudvar, a Lipcsei főpályaudvar.

Média

A város a Középnémet Rádióállomás (MDR - Mitteldeutscher Rundfunk) központja A magán rádióadók: Radio PSR, Energy Sachsen, R.SA und Leipzig 91.3, Mephisto 97.6 és a Radio Blau.

Múzeumok és látnivalók

Tamás-templom
Bach-múzeum(wd) – a zeneszerző tárgyai, élete
Miklós-templom(wd)
Lipcsei zsinagógák
Deutsches Buch- und Schriftmuseum – Könyvmúzeum
Grassi Múzeum(wd)
Várostörténeti Múzeum(wd)
Szépművészeti Múzeum (MdbK)
Népek csatájának emlékműve
Régi városháza(wd)
Új városháza(wd)
Panometer Leipzig – Yadegar Asisi művész hatalmas panorámaképei; 2016-ban a Nagy-korallzátony, 2017-től a Titanic című alkotás tekinthető meg
Budde-Haus – művelődési központ Gohlis városrészben

Lakosság

Fő cikk: Lipcse lakossága

Testvérvárosai

Rendezvények

Nemzetközi irodalmi kiállítás és fesztivál (március): http://www.leipziger-buchmesse.de/
Nemzetközi Autókiállítás (április): http://www.ami-leipzig.de/
Johann Sebastian Bach Fesztivál (május): https://web.archive.org/web/20110202152350/http://www.bach-leipzig.de/
Nemzetközi Dark, Wave, Gothic Fesztivál (Pünküsd): http://wave-gotik-treffen.de/
Nemzetközi Dokumentum- és Rajzfilmfesztivál (október): http://www.dokfestival-leipzig.de/homepage/en/^{[halott link]}
Francia Filmfesztivál (október): http://www.franzoesische-filmtage.de/
Lipcsei Jazz Fesztivál (november): http://www.leipziger-jazztage.de/
Kortárs Európai Színházfesztivál (november): http://www.leipzig-online.de/euro-scene/ Archiválva 2006. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Játékkiállítás, számítógép- és videojátékok vására: http://www.gc-germany.de/gcinfo_e.shtml
Lipcsei Diákkarnevál: http://www.studentenfasching.de
Games Convention: http://www.gc-germany.de/

Híres lipcseiek

Itt születtek

Louis Angely (1787–1835) színész, író
Johann Christian Bach (1735–1782) zeneszerző, J. S. Bach fia
Gottfried Wilhelm Becker (1778–1854) orvos, szerző
Carl Gustav Carus (1789–1869) orvos, festő, filozófus
Johann Carl Friedrich Dauthe (1746–1816) építész, a Miklós-templom mai belsejének kialakítója
Albert Dufour-Feronce (1798–1861) vállalkozó, bankár, vasútépítő
Christian Gottlieb Jöcher (1694–1758) tudós, könyvtáros, lexikográfus
Bill Kaulitz, a Tokio Hotel énekese
Tom Kaulitz, a Tokio Hotel gitárosa
Tobias Künzel, a Die Prinzen frontembere
Sebastian Krumbiegel, a Die Prinzen énekese
Gottfried Wilhelm Leibniz (1646–1716) filozófus, matematikus, jogtudós
Wolfgang Lenk, a Die Prinzen énekes-gitárosa
Till Lindemann, a Rammstein énekese és dalszövegírója
Johann Friedrich Mayer (1650–1712), evangélikus teológus
Augustus Quirinus Rivinus (1652–1723) botanikus
Henri Schmidt, a Die Prinzen énekese
Richard Wagner (1813–1883) német zeneszerző