Strasbourg
Strasbourg (maɡyar kiejtése: [strazburg], francia kiejtés (IPA): [stʁazˈbuːʁ], németül : Straßburg Strossburi[g] vagy Schdroosburi , rajnai frankul Strossburch , deákul Argentoratum ) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill folyó a Rajnába torkollik. Grand Est régió (korábban Elzász régió) és Bas-Rhin megye székhelye. Itt található az Európai Parlament , az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága . Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
Strasbourg az utak városa , a Vogézek és a Jura közötti átjáró keleti kapujában, a Rajna bal partján fekszik. Vele átellenben, a jobb parton a német Kehl található. A két várost és a két országot az Európa-híd köti össze.
A világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag (Grand Ile ) az Ill -folyócska szigetén terül el. Az új, főleg ipari területek egészen a német–francia határig, a Rajnáig nyúlnak.
Strasbourg, (Bas-Rhin, átlagok: 1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év Átlagos max. hőmérséklet (°C) 4,5 6,4 11,4 15,7 20,2 23,4 25,7 25,4 21,0 15,3 8,8 5,2 15,3 Átlagos min. hőmérséklet (°C) −0,8 −0,6 2,5 5,2 9,8 12,8 14,5 14,1 10,6 7,1 2,8 0,3 6,6 Átl. csapadékmennyiség (mm) 32 35 43 46 82 72 73 61 64 62 47 50 665 Havi napsütéses órák száma 58 84 135 180 203 224 229 220 165 99 55 43 1693
A város latin neve: Argentoratum és Germania Superior (Felső-Germánia)
provinciának fontos katonai erődítménye volt. Az ókorban a település kelta falu, neve Argentorate volt. A római időkben a várostól északra húzódott a limes . A 4. századtól püspöki székhely. Az 5. század folyamán az alemannok , a hunok és a frankok is elfoglalták.
496 -ban újjáépítették. I. Klodvig frank király ekkoriban vette fel a kereszténységet , amit természetesen alattvalói is követtek. Püspöki székhely lett. A régióban ekkor még nagyon kevés püspökváros volt. A 9. században építették fel a katedrálist . 842 -ben Német Lajos és Kopasz Károly itt írták alá a Frank Birodalom felosztásáról szóló egyezményt .
A 13. században már fontos kereskedelmi központ volt. 1349 -ben több mint 2000 zsidót küldtek máglyára. 1370 és 1390 között, a százéves háború idejében rablóbandák érkeztek a városba, amelyek sokszor fel is égették. 1439 -ben felépítették a strasbourgi székesegyház északi tornyát, amely 1874-ig a világ legmagasabb épülete volt.
A 15. században itt élt Johannes Gutenberg könyvnyomdász, ekkor lett a város nyomdai központ.
A reformáció már 1518 -ban ideérkezett. 1524 -ben már templomot is építettek az evangélikusok . Az 1530-as években V. Károly császár harcot indított a protestánsok ellen.
1618 -ban, a harmincéves háború kezdetén a város a Német-római Birodalom része volt, de 1638 -ban már Franciaországé lett. 1789 -ben, a francia forradalom kezdetén a város lakossága 60 000 fő körül mozgott. A polgármestert elűzték. 1792 -ben, a Claude Joseph Rouget de Lisle órásmester által, a katonáknak itt írt dal Marseillaise
1871 -ben Német Birodalom része lett.
1918 -ban került vissza Franciaországhoz .
1895 -től kezdve a város rohamos fejlődésnek indult. Megépült a vasút .
A második világháború idején ismét Németország része volt, majd a győztesek jogán visszatérítették a Francia Köztársaságba. Azóta neve francia alakja a hivatalos. (Toldalékolása a magyar kiejtése miatt kötőjel nélküli.)
Strasbourgi panoráma A Strasbourgi Egyetem főépülete, amelyben az Európa Tanács első ülését tartotta Nemzeti színház
Prefektúra
Nemzeti és egyetemi könyvtár
Főposta
Város fürdő
Egyetemi palota (1884)
Igazság palota
Gare de Strasbourg – Főpályaudvar (1878)
Elszázi múzeum
Régészeti múzeum
Szépművészeti múzeum
Természeti múzeum
Történelmi múzeum
Az Európai Parlament épülete A városban több európai közösségi intézménynek is van székhelye:
Sebastian Brant (1457–1521), német humanista és íróJacob Sturm von Sturmeck (1489–1553), német politikus és református teológusJohann Fischart (1546–1591), német íróSebastian Stoskopff (1597–1657), német-francia csendéletfestőAlbrecht Kauw (1616–1681), svájci csendéletfestő, veduta festőHeinrich Leopold Wagner (1747–1779), német drámaíróJean-Baptiste Kléber (1753–1800), francia tábornok a forradalmi és a napóleoni háborúk idejénAugust Schiebe (1779–1851), német pedagógus és kereskedelemügyi íróI. Lajos bajor király (1786–1868), a Wittelsbach-házból származó pfalz–zweibrückeni hercegEdouard Guillaume Eugène Reuss (1804–1891), német protestáns hittudós, íróGustave Doré (1832–1883), francia festő, szobrász, illusztrátorCharles Friedel (1832–1899), francia kémikus és mineralógusÉmile Waldteufel (Charles Émile Lévy) (1837–1915), zeneszerző, karmesterPaul Émile Appell (1855–1930), francia matematikusCharles Münch (1891–1968), francia komolyzenei karmesterHans Albrecht Bethe (1906–2005), német–amerikai Nobel-díjas fizikusMax Bense (1910–1990), német filozófus és íróMarcel Marceau (1923–2007), francia pantomimművészClaude Rich (1929–2017), francia színészTomi Ungerer (1931–2019), francia-német író, karikaturistaHerbert Léonard (1945–), francia énekesÉliette Abécassis (1969–), francia író és filozóusValérien Ismaël , (1975–), francia labdarúgóPetit (szül: Armando Teixeira), (1976–), portugál válogatott labdarúgó, edzőPaul-Henri Mathieu (1982–), francia hivatásos teniszezőMatthieu Totta alias M. Pokora (1985–), énekesArsène Wenger (1960–), francia labdarúgó, edző
Jegyzetek
Természeti Kulturális
A chartres-i katedrális
Mont-Saint-Michel A versailles-i kastély és parkja Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom Amiens-i katedrális Fontenayi ciszterci apátság Fontainebleau kastélya és parkja Arles római kori és román stílusú műemlékeiOrange római amfiteátruma és környéke, valamint diadalíve Arc-et-Senans királyi sólepárlója Place Stanislas, Place de la Carrière és Place d’Alliance Nancyban Saint-Savin sur Gartempe temploma Pont du Gard Strasbourg , Grand Ile Párizs, a Szajna partja A Notre-Dame-katedrális , Saint Remi egykori kolostora és a Palais du Tau , Reims
Bourges katedrálisa Avignon történelmi központja Avignoni pápai palota Canal du Midi Carcassonne Lyon történelmi óvárosa Saint-Émilion hegyközség A Loire völgye Provins, középkori kereskedőváros Le Havre Belgium és Franciaország középkori harangtornyai (Belgiummal közös)A Szent Jakab-út franciaországi szakasza Port de la Lune Vauban által tervezett erődítmények Albi püspökvárosa Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében (Ausztriával, Németországgal, Olaszországgal, Svájccal és Szlovéniával közös)Chauvet-Pont d’Arc Burgundiai borvidék Champagne-i borvidék Le Corbusier építészeti munkái (közös Argentínával, Franciaországgal, Indiával, Japánnal, Németországgal, Svájccal)Chaîne des Puys
Vézère-völgyi festett barlangok Cordouani világítótorony Nizza Maison Carrée Az első világháború temetői és emlékhelyei Vegyes
.svg){kind=small}
