PROFILBARU.COM

	Strasbourg
; Strasbourg címere	; Strasbourg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Grand Est
Megye	Bas-Rhin
Kerület	Strasbourg-Ville
Településtársulás	Communauté urbaine de Strasbourg
Kerületei	10 kanton
Alapítás éve	i. e. 12
Polgármester	Jeanne Barseghian
INSEE-kód	67482
Irányítószám	67000; 67100; 67200;
Körzethívószám	388; 390; 368;
Testvérvárosok	Lista Boston; Drezda (1990–); Ramat Gan (1991–); Stuttgart (1962–); Leicester;
	Népesség
Teljes népesség	291 709 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	3478 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	132–152 m
Terület	78,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 34′ 24″, k. h. 7° 45′ 08″48.573333°N 7.752222°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 24″, k. h. 7° 45′ 08″48.573333°N 7.752222°E
	Strasbourg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Strasbourg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Strasbourg (maɡyar kiejtése: [strazburg], francia kiejtés (IPA): [stʁazˈbuːʁ], németül: Straßburg [ˈʃtʁaːsbʊʶk], elzásziul Strossburi[g] vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill folyó a Rajnába torkollik. Grand Est régió (korábban Elzász régió) és Bas-Rhin megye székhelye. Itt található az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Fekvése

Strasbourg az utak városa, a Vogézek és a Jura közötti átjáró keleti kapujában, a Rajna bal partján fekszik. Vele átellenben, a jobb parton a német Kehl található. A két várost és a két országot az Európa-híd köti össze.

A világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag (Grand Ile) az Ill-folyócska szigetén terül el. Az új, főleg ipari területek egészen a német–francia határig, a Rajnáig nyúlnak.

Éghajlata

Strasbourg, (Bas-Rhin, átlagok: 1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	4,5	6,4	11,4	15,7	20,2	23,4	25,7	25,4	21,0	15,3	8,8	5,2	15,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−0,8	−0,6	2,5	5,2	9,8	12,8	14,5	14,1	10,6	7,1	2,8	0,3	6,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	32	35	43	46	82	72	73	61	64	62	47	50	665
Havi napsütéses órák száma	58	84	135	180	203	224	229	220	165	99	55	43	1693
Forrás: Meteo France^[2]^[3] , Infoclimat.fr (humidity, snowy days 1961–1990)^[4]

Története

A város latin neve: Argentoratum és Germania Superior (Felső-Germánia) provinciának fontos katonai erődítménye volt. Az ókorban a település kelta falu, neve Argentorate volt. A római időkben a várostól északra húzódott a limes. A 4. századtól püspöki székhely. Az 5. század folyamán az alemannok, a hunok és a frankok is elfoglalták.

496-ban újjáépítették. I. Klodvig frank király ekkoriban vette fel a kereszténységet, amit természetesen alattvalói is követtek. Püspöki székhely lett. A régióban ekkor még nagyon kevés püspökváros volt. A 9. században építették fel a katedrálist. 842-ben Német Lajos és Kopasz Károly itt írták alá a Frank Birodalom felosztásáról szóló egyezményt.

A 13. században már fontos kereskedelmi központ volt. 1349-ben több mint 2000 zsidót küldtek máglyára. 1370 és 1390 között, a százéves háború idejében rablóbandák érkeztek a városba, amelyek sokszor fel is égették. 1439-ben felépítették a strasbourgi székesegyház északi tornyát, amely 1874-ig a világ legmagasabb épülete volt.

A 15. században itt élt Johannes Gutenberg könyvnyomdász, ekkor lett a város nyomdai központ.

A reformáció már 1518-ban ideérkezett. 1524-ben már templomot is építettek az evangélikusok. Az 1530-as években V. Károly császár harcot indított a protestánsok ellen.

1618-ban, a harmincéves háború kezdetén a város a Német-római Birodalom része volt, de 1638-ban már Franciaországé lett. 1789-ben, a francia forradalom kezdetén a város lakossága 60 000 fő körül mozgott. A polgármestert elűzték. 1792-ben, a Claude Joseph Rouget de Lisle órásmester által, a katonáknak itt írt dal Marseillaise néven a francia himnusz lett.

1871-ben Német Birodalom része lett. 1918-ban került vissza Franciaországhoz. 1895-től kezdve a város rohamos fejlődésnek indult. Megépült a vasút.

A második világháború idején ismét Németország része volt, majd a győztesek jogán visszatérítették a Francia Köztársaságba. Azóta neve francia alakja a hivatalos. (Toldalékolása a magyar kiejtése miatt kötőjel nélküli.)

Közlekedés

Bővebben: Strasbourg villamosvonal-hálózata

Látnivalók

Strasbourg legfontosabb látványossága az Ill-szigeten elterülő történelmi belváros (Grand Ile), amely 1988-ban került fel a UNESCO Világörökség listájára.

Nemzeti színház
Prefektúra
Nemzeti és egyetemi könyvtár
Főposta
Város fürdő
Egyetemi palota (1884)
Igazság palota
Gare de Strasbourg – Főpályaudvar (1878)

Múzeumok

Elszázi múzeum
Régészeti múzeum
Szépművészeti múzeum
Természeti múzeum
Történelmi múzeum

Európai intézmények

A városban több európai közösségi intézménynek is van székhelye:

Oktatás

Híres emberek

A városban születtek

Sebastian Brant (1457–1521), német humanista és író
Jacob Sturm von Sturmeck (1489–1553), német politikus és református teológus
Johann Fischart (1546–1591), német író
Sebastian Stoskopff (1597–1657), német-francia csendéletfestő
Albrecht Kauw (1616–1681), svájci csendéletfestő, veduta festő
Heinrich Leopold Wagner (1747–1779), német drámaíró
Jean-Baptiste Kléber (1753–1800), francia tábornok a forradalmi és a napóleoni háborúk idején
August Schiebe (1779–1851), német pedagógus és kereskedelemügyi író
I. Lajos bajor király (1786–1868), a Wittelsbach-házból származó pfalz–zweibrückeni herceg
Edouard Guillaume Eugène Reuss (1804–1891), német protestáns hittudós, író
Gustave Doré (1832–1883), francia festő, szobrász, illusztrátor
Charles Friedel (1832–1899), francia kémikus és mineralógus
Émile Waldteufel (Charles Émile Lévy) (1837–1915), zeneszerző, karmester
Paul Émile Appell (1855–1930), francia matematikus
Charles Münch (1891–1968), francia komolyzenei karmester
Hans Albrecht Bethe (1906–2005), német–amerikai Nobel-díjas fizikus
Max Bense (1910–1990), német filozófus és író
Marcel Marceau (1923–2007), francia pantomimművész
Claude Rich (1929–2017), francia színész
Tomi Ungerer (1931–2019), francia-német író, karikaturista
Herbert Léonard (1945–), francia énekes
Éliette Abécassis (1969–), francia író és filozóus
Valérien Ismaël, (1975–), francia labdarúgó
Petit (szül: Armando Teixeira), (1976–), portugál válogatott labdarúgó, edző
Paul-Henri Mathieu (1982–), francia hivatásos teniszező
Matthieu Totta alias M. Pokora (1985–), énekes
Arsène Wenger (1960–), francia labdarúgó, edző

A városban éltek

Martin Bucer reformátor
Johann Wolfgang von Goethe 1770-ben itt tanult

Testvérvárosai

Jegyzetek

↑ Populations de référence 2022
↑ Données climatiques de la station de Strasbourg (french nyelven). Meteo France. [2019. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015)
↑ Climat Alsace (french nyelven). Meteo France. [2019. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014)
↑ Normes et records 1961–1990: Strasbourg-Entzheim (67) – altitude 150m (french nyelven). Infoclimat. (Hozzáférés: 2014)