Strasbourgtól északnyugatra, a Savernei-hágó alatti völgyben fekvő település.
Története
Zabern (Elsaß) 1663-banA Rohan család palotája, részlet
Saverne helyén egykor a római helyőrség Tres tabernae (három taverna) állt, a Strasbourgba vivő római út mellett. Később a 8. században alemann település volt, majd a frank Saverne a Metzi egyházmegyéhez tartozott. A 12. században pedig Strasbourg birtokában volt. 1414 elejétől 1789-ig Saverne a strasbourgi püspökök lakóhelyéül szolgált. Közben a város többször volt katonai konfliktusok színhelye. A harmincéves háború alatt a város többször is gazdát cserélt. Vesztfáliai békével Saverne ismét a strasbourgi püspöké lett.
1877–1890 Zabern volt a rajnai No. 8. lövészzászlóalj székhelye, majd 1890-1918 között két zászlóalj a 2. Felső-Rajna gyalogezred állomásozott itt. 1913 végén a Német Birodalom alkotmányos válsága után ezen ezred tisztjei sértegették az elzászi helyi lakosságot "Wackes", amely később a helyi lakosság körében a túlzott katonai reakció elleni tüntetésekhez vezetett ("Saverne ügy").
1945 januárjában a téli offenzíva az Operation Nordwind alatt a Wehrmacht csapatok sikertelenül próbálták visszaszerezni Savernet és más helyeket.
1945 óta a francia mellett a hivatalos oktatási nyelv az elzászi dialektus is.
Nevezetességek
Rohan-palota - a város kiemelkedő épülete, 1790-ben épült. Ez a park oldalán 140 m hosszú, monumentális épület, homlokzata vörös homokkő. Ez a leghosszabb klasszicista homlokzatű vár Franciaországban.
Városi Múzeum - gazdag régészeti gyűjteménnyel a középkorból és a reneszánsz időkből, valamint adományozott Louise Weiss művek gyűjteménye a 20. században.
Favázas házak - a 16. és a 17. századból a régi városrészben.
Landschreibers Katz a főutcán.
Plébániatemplom "Notre-Dame-de-la-Nativité." (Volt egyetemi templom) román nyugati torony és késő gótikus templomhajó (építőmester Hans Hammer): szószék (Hans Hammer, 1495), szoborcsoport "Az Beweinungs Christie" (Hans Daucher, 1500), ólomüveg ablakok (Peter Hemmel, 15. század végéről).
.jpg)
