A vallásháború vagy "szent háború" (latin: bellum sacrum) az a háborús konfliktus, amelynek vallási okai vannak. Tágabb értelemben a vallásháborúk közé sorolják azokat a háborúkat is, amelyek vallási motívumok mögött hatalmi érdekekért folytak. A modern korban gyakori a vita arról, hogy a konfliktus vallási, gazdasági vagy etnikai vonatkozásai mennyire voltak túlsúlyban egy adott háborúban.
A vallásháborúk közé tartoznak az iszlám8. századig tartó terjeszkedési háborúi, a keresztény világ középkori keresztes hadjáratai és albigens háborúi. Tágabb értelemben vallásháborúkat használnak a 16. és 17. századi európai felekezeti háborúk kifejezésére. Ide tartoznak különösen a francia hugenotta háborúk vagy a Német Birodalomban a schmalkaldeni háború (1546–1547), a protestáns fejedelmek lázadása (1552), de főleg a harmincéves háború (1618–1648). A körülhatárolás nehézkes, mert egyrészt a modern korig a háborúk többsége vallási eszmékhez vagy kifejezési formákhoz kapcsolódott, másrészt az ún. vallásháborúknak nem csupán vallási okai voltak.
A „szent háború”
A szent háború az Isten nevében egy vallási hatóság által indított háború. A koncepció a kereszténységben először Hippói Ágoston, Az Isten városáról a pogányok ellen[1] (Dē cīvitāte Deī contrā pāgānōs) című művében jelent meg. Ágoston filozófiája alapján e háború a bűnösök megbüntetése és megjavulásuk felé történő elmozdításuk módja volt.[2]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Guerres de Religion (Europe) című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
Háború és erőszak a vallásokban. A SJE Református Teológiai Kara vallástudományi szimpóziumának előadásai 2006. április 21.; szerk. Molnár János; Selye János Egyetem, Komárno, 2007
Vallásháborúk, felekezeti konfliktusok Európában és a közeli térségekben az ókortól napjainkig; szerk. Pósán László, Veszprémy László, Isaszegi János; Zrínyi, Bp., 2020