Ravna Gora (Horvátország)

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Ravna gora (egyértelműsítő lap).

Ravna Gora
Ravna Gora télen.
Ravna Gora címere Ravna Gora zászlaja
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Ravna Gora
Jogállás	falu
Polgármester	Anđelko Florijan
Irányítószám	51314
Körzethívószám	(+385) 051
Népesség
Teljes népesség	2028 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	795 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 22′ 22″, k. h. 14° 56′ 07″45.372777777778, 14.935277777778Koordináták: é. sz. 45° 22′ 22″, k. h. 14° 56′ 07″45.372777777778, 14.935277777778
Ravna Gora weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ravna Gora témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ravna Gora falu és község Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kupjak, Leskova Draga, Stari Laz, Stara Sušica és Šije települések tartoznak hozzá.

Fekvése

Fiumétól 40 km-re keletre, a horvát Hegyvidék középső részén elterülő 800 méter magas fennsíkon, az A6-os autópálya mellett fekszik.

Története

A település nevét valószínűleg arról a fennsíkról kapta, amelyen fekszik. Egykor ezt a magaslatokkal szegélyezett területet sűrű erdők borították. Keletkezésének idejéről nincsen pontos adatunk, de mindenképpen még a Karolina út építése előtti időre teszik. A 17. századig a Frangepánok ča nyelvjárást beszélő jobbágyai alkották a vidék lakosságát, mely a 16. században sokat szenvedett a török betörések következtében. Ekkor rabolták ki és égették fel a sušicai Szent Antal templomot, de a Frangepánok által még a középkorban épített sušicai várat nem tudták bevenni. A sorozatos török támadások következtében egy időre teljesen elnéptelenedett. A 17. század elejére azonban ritkultak a török támadások és a Zrínyiek ösztönzésére a mai Szlovénia területéről, valamint a Tengermellékről az őslakosok és utódaik kezdtek visszatérni. 1632 körül Frangepán Gáspár ogulini kapitány Boszniából nagy számú szerbet telepített be Ravna Gora, Stari Laz és a környező települések környékére, akik nagyrészt katolikus hitre tértek és beleolvadtak az őslakosságba. A katonai határőrvidék átszervezése során Ravna Gora és Sušica kikerült a Zrínyiek fennhatósága alól és a határőrvidék része lett. A településen kis létszámú helyőrség is állomásozott. A katonai hatóságok postaállomást, kovács- és bognárműhelyt létesítettek a településen.

1726 és 1732 között megépült a Karolina út, mely fellendítette a település fejlődését. A főút mentén, így Ravna Gorán is a helyiek mellé szlovén, cseh és német lakosság telepedett le. Ezt követően a sokszínű népesség keveredéséből kaj nyelvjárás egyik sajátos formája jött itt létre. 1770 és 1774 között felépült a templom is. 1785. március 14-én II. József címert és kiváltságokat adományozott a településnek, melyek között a vámszedési és az évenkénti két vásár tartására vonatkozó jog a legjelentősebbek. Ravna Gora két vásárát augusztus 15-én (Szent Teréz) és január 6-án (a Szent Háromkirályok) napján tarthatta. Mészárszéket, vendéglőt nyithattak, szabadon halászhattak, házépítéshez és fűtéshez fát vághattak az uradalmi erdőből, mentesülhettek az adó és robotterhek alól. A település élén választott bíró által vezetett magisztrátus állt jegyzővel és négy esküdttel. A kiváltságok, a vásárjog és a forgalom emelkedése nagyban javította a lakosság életminőségét. 1869-ben és 1874-ben súlyos kolerajárvány pusztított, mely legtöbb áldozatát a gyermekek és fiatalok közül szedte. 1905-ben a régi plébániatemplomot rossz állapota miatt le kellett bontani, a mai templom építése 1907-ben fejeződött be. A településnek 1857-ben 1900, 1910-ben 1610 lakosa volt. A falu a trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Vrbovskoi járásához tartozott. Az első világháború idején a lakosság teljesen elszegényedett és éhezett, csak a környező dombokon termő boróka nyújtott némi táplálékot. A háború után Ravna Gora továbbra is községközpont volt, a településen négyosztályos alapiskola, erdőgazdaság, posta és községi hivatal működött. A gazdasági világválság idején megnövekedett a munkanélküliség és a kivándorlók száma. Terjedtek a kommunista eszmék és növekedett az elégedetlenség. 1942. március 15-én olasz csapatok szállták meg és égették fel a települést, majd március 22-én a Matija Gubec népi felszabadító egység 2. zászlóalja vonult be ide. Április 15-én az olaszok ismét bevonultak Ravna Gorába és október 15-ig itt is maradtak, amikor usztasa egységek váltották fel őket. December 17-én a népi felszabadító egységek foglalták el és a háború végéig ellenőrzésük alatt tartották. 1946 elején a lakosság kérésére a korábbi Ravna Gora község területét leválasztották Vrbovsko és Delnice területéből. 1947-től egy ideig Delnicéhez tartozott, majd 1955 és 1961 között Skradhoz csatolták, végül újra Delnice község része lett. Az önálló Ravna Gora község 1993. szeptember 14-én alakult meg. 2011-ben a falunak 1721, a községnek összesen 2439 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1900	1879	1585	1508	1682	1610	1625	1882	1863	2087	2200	2199	2194	2135	1869	1721

Az Avilai Szent Teréz plébániatemplom

Az Avilai Szent Teréz plébániatemplom főoltára

Nevezetességei

Avilai Szent Teréz tiszteletére szentelt régi plébániatemploma 1770 és 1774 között épült. A templom építéséhez Mária Terézia is küldött támogatást. Alsó része falazott volt, a felső rész fából készült. 1778. augusztus 24-én másik titulust is kapott, amikor Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelték. Ezen a napon ugyanis a jégeső minden nyáron elverte a települést, ezért a régi öregek úgy határoztak, hogy a szent közbenjárása majd megvédi őket a természeti csapásoktól. Ravna Gora 1807-ben lett önálló plébánia. 1823 és 1826 között a plébániatemplomot bővítették, de 1899-re nagyon rossz állapotba került és 1905-ben le kellett bontani. A mai plébániatemplomot 1905 és 1907 között építették Hermann Bollé tervei szerint. Legértékesebb kincsei egy 1778-ban készített úrmutató, egy 1741-ben készített kehely és Szent Szimpliciusz 18. századi ereklyetartója, Mária Terézia ajándéka 1778-ból. Nagyon értékes miseruhái is vannak, a legrégibb és legértékesebb közülük egy gazdagon díszített miseruha, valószínűleg királyi, vagy hercegi ajándék.

További információk

• Ravna Gora község hivatalos oldala
• Ravna Gora község turisztikai oldala Archiválva 2011. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A horvát Hegyvidék turisztikai oldala
• A horvát Hegyvidék információs portálja
• Az alapiskola honlapja

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf