Gerovo

Gerovo
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Čabar
Jogállás	falu
Polgármester	Željko Erent
Irányítószám	51304
Körzethívószám	(+385) 051
Népesség
Teljes népesség	593 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	580 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 30′ 53″, k. h. 14° 38′ 32″45.5147, 14.6422Koordináták: é. sz. 45° 30′ 53″, k. h. 14° 38′ 32″45.5147, 14.6422
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerovo témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gerovo falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Čabarhoz tartozik.

Fekvése

Fiumétól 26 km-re északkeletre, községközpontjától 9 km-re délre, a horvát Hegyvidék nyugati részén fekszik.

Története

Gerovo a horvát Hegyvidék legősibb települése, melyet már 1208-ban említenek. Alapításának pontos ideje nem ismert, valószínűleg a Fragepánok ősei a Vegliai grófok alapították. A középkorban itt vezetett át a Čabar felől Vinodol és a Tengermellék felé vezető kereskedelmi út. A 15. században már jelentős település volt, plébániáját 1504-ben említik először. Az 1570-es években határában vasércet találtak, melynek rövidesen megkezdődött bányászata is. 1577-ben Frangepán István halálát követően Gerovo is a Zrínyiek birtoka lett. Ebben az időben vált Gerovo a Hegyvidék központjává. 1670-ben felségárulás miatt Zrínyi Péter birtokait a kamara foglalta le. 1850-ben itt nyílt meg a község első iskolája.^[2] A településnek 1857-ben 676, 1910-ben 813 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Čabari járásához tartozott. 2011-ben 693 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[3][4]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
676	695	563	733	649	835	813	892	681	796	1210	807	840	807	722	693

Nevezetességei

Szent Hermagor és Fortunát tiszteletére szentelt plébániatemploma^[5] 1842-ben épült barokk stílusban. Háromhajós épület félköríves apszissal. Zömök harangtornya az északi oldalon áll. 1941-ben homlokzatán két kis tetővel ellátott fülkét alakítottal ki, ahova Szent Péter és Pál apostolok szobrait helyezték el. A templom mögött temető található.^[6]

A Svetogorskai Istenanya-templom^[7] épületkomplexumához egy monumentális, kápolnákkal szegélyezett lépcsősor vezet. A kiemelkedő terepen a túlnyomórészt barokk stílusú templom uralkodik. Az épület az időközben hozzáépített kápolnák miatt szabálytalan alaprajzú. Apszisa sokszögű, hátul sekrestyével. A főhomlokzathoz építették a magas, barokk toronysisakkal fedett harangtornyot. A komplexumhoz tartoznak a plébániaház és más épületek romjai. A templomban barokk és historikus freskók nyomai maradtak fenn. Barokk jellegzetességek a kórus, a presbitérium és a templomhajó közötti díszrács, a szószék és a sekrestyeszekrény, míg a főoltár és a mellékoltár képei klasszicista művek.

További információk

• Čabar község hivatalos oldala Archiválva 2020. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Čabar község turisztikai oldala Archiválva 2022. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A horvát Hegyvidék turisztikai oldala Archiválva 2013. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A horvát Hegyvidék információs portálja

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Povijest Čabra (horvát nyelven). www.cabar.hr. [2013. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 21.)
3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
5. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1998.
6. Čabar – Sakralni objekti (horvát nyelven). www.cabar.hr. [2012. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 21.)
7. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-834.