Studena (olaszul: Studena) falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Klanához tartozik.
Fekvése
Fiumétól 12 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re délkeletre fekszik.
Története
A település keletről nyitott fekvése miatt mindig vonzó célpont volt a fosztogató portyák számára, ezért már a római korban erről az oldalról védőfal védte a barbár törzsek támadásaitól.[2] A fal a Júliai Alpoktól egészen a tengerpartig húzódott. Történetéről több monda is kering. Az itteni közösség írott forrásai szerint az településnek már a 15. században önálló plébániája volt. Még ebben a században érte az első török támadás is, mely később többször megismétlődött. A felégetett házakat mindig újjáépítették és az élet tovább folytatódott. Lakói mezőgazdaságból, állattenyésztésből, erdőgazdálkodásból éltek.[3] A településnek 1857-ben 280, 1910-ben 413 lakosa volt. Az első világháború után Studena az 1920-as rapallói szerződés értelmében a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, de a határt úgy húzták meg, hogy az erdők kétharmada, és a mezők nagy része is az olasz oldalon maradt. Elválasztotta a határ Klanától is, melyhez évszázadok óta sokoldalúan kapcsolódott. Mivel az iskola is Klanán volt 1922-ben egy magánházban indult meg újra a tanítás. Nagy áldozatok árán épült fel 1934-ben az új iskolaépület. 1931-ben a gyakori esők által áztatott földeket meliorálták, majd egy évvel később megépült a települést Marišćinán át a Fiume – Ljubljana főúttal összekötő új út. Studenát rögtön a második világháború itteni kitörése után elfoglalták az olasz csapatok, de lakosságának a legnagyobb veszélyt 1944-ben kellett átélni. 1944. május 4-én az olaszok felégették a települést, az asszonyokat és a gyermekeket pedig Klanára hurcolták. Studena pontosan egy évvel e gyászos esemény után szabadult fel. A háború után Fiuméhez tartozott, majd 1993-ban Klana község része lett.[3] 2011-ben 383 lakosa volt.
Lakosság
Nevezetességei
Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma[6] a Klanából Studenába vezető út mellett, a település északi bejárata előtt áll. A templom a 16. században épült késő gótikus stílusban. Egyhajós épület homlokzata előtt négyszögletes előtérrel. Alacsony nyitott harangtornya a nyugati homlokzat felett áll. A templomot 1952-ben és 1972-ben is megújították. A mai napig megőrizte egyszerűségét és késő gótikus jellegzetességeit. 2004-ben felvették a horvát kulturális örökség listájára.[7]
Források
Jegyzetek
Tengermellék-Hegyvidék megye közigazgatása |
|---|
| Községek | |
|---|
| Községközpontok és falvak | |
|---|
