Fiumétól 34 km-re északkeletre, a horvát Hegyvidék nyugati részén, a szlovén határ mellett fekszik.
Története
Čabar vidékén már az ókorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt talált cseréptöredékek és a római határvédelmi rendszer (limes) Prezid határában látható maradványai. A horvátok a 7. században telepedtek meg ezen a területen. 1089-ben valószínűleg itt, az ősi római úton vonultak át a keresztes hadak a Szentföld felé vezető útjukon.[2] A község települései közül először Gerovo és Prezid neve tűnik fel a történeti forrásokban a 11. és a 13. században. Čabart magát csak a 17. században említik először, bár valószínűleg már sokkal előbb is létezett. Birtokosai 1193-tól 1577-ig a Frangepánok, majd 1670-ig a Zrínyiek voltak. Fejlődését főként Zrínyi Péternek köszönheti, aki 1651-ben vaskohót építtetett ide. Fontos kereskedelmi út vezetett át a középkori Frangepán és Zrínyi birtokokon Prezid felől Vinodol és a Tengermellék irányába. Bár az út nyomvonala már jóval korábban kialakult, kiépítése szintén a Zrínyiek nevéhez fűződik a 17. század közepén. Valamivel később egy másik kereskedelmi út is kiépült a Kulpa völgye felé Brod na Kupi és Brod Moravica irányába, mely abban az időben fontos kereskedelmi központ volt. A Wesselényi-összeesküvést követően az itteni Zrínyi birtok a kincstár igazgatása alá került. 1798-ban a Paravić, majd 1866-ban a Ghyczy család vásárolta meg, akik egészen 1945-ig voltak a birtokosai.[2]
A község első iskolája Gerovon nyílt meg 1850-ben, nem sokkal később 1852-ben Čabaron is megkezdte működését az iskola. Az itteni vasöntő és kovácsműhelyek azt bizonyítják, hogy Čabar ebben az időben már fontos kézműipari központ lett.[2]
Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemplomának[5] pontos építési ideje nem ismert, mai formájában 1727-ben épült barokk stílusban. A hagyomány szerint már korábban is állt a helyén egy nagyobb kápolna. A templom egyhajós épület háromoldalú apszissal, két mellék kápolnájával latin kereszt alaprajzú. Háromszintes zömök harangtornyát hagyma alakú toronysisak fedi. Főoltárképe a neves szlovén festőművész Walentin Metzinger alkotása 1758-ban készült.[6]
A Zrínyi-kastély a település nyugati részén található, ahol már a 16. században nagyobb település állt. Közelében vasérc bánya működött, melyhez a 17. században a Zrínyiek vasolvasztót építettek. A kastély építése a vasüzem és a munkáslakások építésével együtt kezdődött. Ebből a időből származik a falak egy része, a torony és az alsó szint központi része. A kastélyt a 19. és 20. században is átépítették. A szájhagyomány szerint a kastélytól egykor alagút vezetett a város feletti Tropetar sziklákhoz, ahol a kijárat volt. Az öregek elbeszélése szerint az egykori bejáratnál játszó gyerekek régi fegyvereket és csontokat találtak.[7]
A temető északnyugati részén található monumentális kápolnát[8] Miroslav Križ építette 1926-ban. A kápolnát a kriptával, kétszárnyú lépcsőn lehet megközelíteni. Minden fala vakolt, melyeket kőfaragásokat utánozva készítettek. A lépcső alatti kripta bejáratát a kápolna bejáratához hasonlóan süllyesztett profilozott íves portál hangsúlyozza. A kápolna homlokzata körablakkal ellátott oromzatban zárul. Az oldalán egy nagyobb íves ablak található. A kápolna boltozata szakrális témákkal van kifestve, melyek négy mandorlába vannak elhelyezve, köztük virágmintás díszítéssel. A vakolt tető a belső, dongaboltozat vonalát követi.
A temető elején található Ghyczy-Paravić család kőből és kovácsoltvasból készült monumentális síremléke,[9] akik a 18. századtól a 20. század közepéig voltak a település urai. A síremlék két részből áll: kripta és baldachinos szarkofág. A kriptát egy faragott kövekből épített talapzat fedi, bejárata a közepén kereszttel díszített, virágmintás fém ajtóval van lezárva. A monumentalitást, valamint a sír műemléki értékét egy nagyméretű baldachin adja, amely teljesen kovácsoltvasból készült, négy bordázott oszlopon nyugszik. A gazdagon profilozott kerítésen belül egy szarkofág látható, mindkét család címerével, és angyalokat ábrázoló domborművel.
A Ghyczy család síremléke[10] a temető végén emelkedő domb lejtőjén helyezkedik el. A téglalap alakú teret kőből és kovácsoltvasból készített kerítés veszi körül. A kerítés fémrészén kör alakú egyenlő szárú kereszt motívuma látható, a bejárati kovácsoltvas ajtó pedig az alapvető díszítő motívum mellett virágmintával és csigavonalakkal is rendelkezik. A sír középső része egy magas kőfal, piramis alakú sztélével, amely egy nagyobb, aranyozott kőkeresztben végződik. A terület közepén egy díszítő elemek nélküli fekvő kőlap található, amely a sírok helyét jelöli.
A Čabar-Zamost út mentén található Szűz Mária-kápolna[11] egy szerény külső díszítésű, alacsony, sokszög alaprajzú épület, a bejárat feletti alacsony harangtoronnyal. A kápolna 1914 -ben épült. A külső rész egyszerűségét ellensúlyozza a pazarul berendezett belső tér, amelynek minden falfelületét és dongaboltozatát mandorlás szentek ábrázolásával, valamint virágos és geometriai díszítő elemekkel festették ki. A fa neogótikus polikróm oltár az osilnicai Josip Jarm munkája.
Čabar község közigazgatási területére esik a Risnjak Nemzeti Park nagy része.
