Martinšćica (Cres)

Ez a szócikk a Cres községbeli Martinšćicáról szól. Hasonló címmel lásd még: Martinšćica (egyértelműsítő lap).

Martinšćica
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Község	Cres
Jogállás	falu
Irányítószám	51556
Körzethívószám	(+385) 051
Népesség
Teljes népesség	103 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 - 25 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 49′ 10″, k. h. 14° 21′ 06″44.819444444444, 14.351666666667Koordináták: é. sz. 44° 49′ 10″, k. h. 14° 21′ 06″44.819444444444, 14.351666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Martinšćica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Martinšćica (olaszul: San Martino in Valle) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.

Fekvése

Cres szigetének középső részén részén, Cres városától légvonalban 17 km-re délnyugatra, a sziget nyugati partján az azonos nevű öbölben fekszik.

Története

Nevét középkori templomáról kapta, melyet Szent Márton püspök tiszteletére szenteltek. 1479-ben a Bokina nemesi család ferences harmadrendi kolostort alapított itt Szent Jeromos tiszteletére. Az építés 1525-ben fejeződött be. A 17. században a kolostor közelében a patrícius Sforza-család kétemeletes nyári kastélyt építtetett. A település a sziget többi részével együtt a 18. század végéig velencei, majd 1822-től osztrák uralom alatt állt. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 344, 1910-ben 291 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 129 lakosa volt. Ma lakói főként a turizmusból élnek. Legjelentősebb szálláshelyei a Zlatni Lav szálloda és a falu nyugati végén, attól egy dombbal elválasztva, az út végén található a Slatina Kemping.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
344	346	186	233	177	291	542	545	253	208	162	157	133	186	155	129

Nevezetességei

• Szent Márton püspök tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű, a 19. században teljesen átépítették ekkor nyerte el mai formáját.
• Szent Jeromos ferences temploma és kolostora^[4] 1479 és 1525 között épült. A kolostortemplom főoltára felett Baldassarea d'Anna 1636-ban festett oltárképe látható. A falakon látható apostolképek a 17. századi velencei iskolát tükrözik. A kolostor fogadalmi képe a cresi tengerészek arcképeivel a 18. században készült. A kolostorban ma egyetlen szerzetes él aki a martinšćicai és a stivani plébániát is vezeti.
• A Sforza-család kastélyát a 17. században boltozott helyiségekkel, árkádos homlokzattal, magas lőréses védőfallal építették.
• A falu büszkélkedhet a sziget egyik leghosszabb strandjával. A majdnem egy kilométer hosszú aprókavicsos strand végigfut az öböl északi részén. A Slatina kempingben lévő Slatine-öböl strandja is aprókavicsos. Közelében több vendéglátó egység, éttermek, kávézók, cukrászda is működik.
• Martinšćica és a hozzá tartozó Zaglava üdülőtelep között félúton egy 142 méteres magaslaton található a Szent Kozma és Damján kápolna. A kápolnától nagyszerű kilátás nyílik Martinšćica és Vidovići falvakra, valamint az Isztria keleti partvidékére. Tóle mintegy száz méterrek délre egy kissé lejjebb, 125 méreten találhatók a Szent Kristóf kápolna romjai.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-165.

Források

• Cres város hivatalos oldala (horvát nyelven)
• Cres turisztikai egyesületének honlapja (horvát nyelven)