Zlobin

Zlobin
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségBakar
Jogállásfalu
PolgármesterTomislav Klarić
Irányítószám51324
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség272 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság760 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 17′ 24″, k. h. 14° 39′ 00″45.290000°N 14.650000°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 24″, k. h. 14° 39′ 00″45.290000°N 14.650000°E
SablonWikidataSegítség

Zlobin (olaszul: Slobino) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Bakarhoz tartozik.

Fekvése

Fiume központjától 18 km-re, községközpontjától 10 km-re délkeletre a Tengermelléken fekszik.

Története

A település neve 1403-ban bukkan fel először amikor Andrija Ševatić bíró a saját és az az évben a török elleni harcokban elhunyt fia lelki üdvére a hreljini egyháznak adományozza a Zlobin alatti Črni kaszálót. Zlobin ebben az időben valószínűleg még nem volt állandóan lakott hely, területén Hreljin és a környező falvak pásztorainak és parasztjainak kis nyári kunyhói álltak. Zlobin nevének eredetéről két, a nép ajkán elterjedt elképzelés is szól. Az első lehetséges magyarázat szerint ezen a dombok közötti tájon a nagy havazások, az erős szél és az egyáltalán nem kedvező időjárási viszonyik teljesen elütöttek a közeli tengermelléki települések sokkal kellemesebb klímájától. A település ez alapján a zord klíma alapján kaphatta a nevét abban az időben amikor még nem volt állandó lakossága. A horvát "zlo" ugyanis rosszat jelent. A másik, kevéssé valószínű magyarázat szerint a falu területén olyan embereket telepítettek le, akik valami bűntettet, vagy kihágást követtek el és büntetésből kellett itt élniük. Ők alapították volna a települést. Ez utóbbi magyarázat azért nem valószínű, mert a név sokkal előbb keletkezett, minthogy itt állandó település lett volna. Az anyakönyvek szerint a falu nevét az első időkben még Zlobinjnak írták.[2]

Zlobin még a 17. és 18. század fordulóján kelt hreljini urbárium szerint sem volt állandóan lakott hely. Hreljin, Šmrika, Dol és más közeli falvak jobbágyainak nyári szállásai voltak itt. A falu első állandó lakosai a Karolina út építése idején telepdtek itt meg. Az út építése 1726-ban kezdődött és 1732-ben indult meg itt a forgalom, így település alapítását is ettől az évtől számítják. A hreljini uradalom korabeli iratai között már számos olyan családnév is szerepel, akik a mai napig is itt élnek. Az első építmény, mely még a Karolina út építése kezdetén épült a településen egy közkút volt, melyet a környező falvak jobbágyai építettek. Az út elkészülte után a hatóságok megkezdték a jobbágyok letelepítését az út mentén. Ennek egyik fő oka az volt, hogy abban az időben a rablások nagyon elterjedtek az utak mentén és az állandó lakosság némi biztonságot jelentett, mivel az útonállók kerülték a támadásokat a lakott helyeken. A másik fontos ok az volt, hogy az utazóknak és utasoknak szükségük volt különféle szolgáltatásokra, ételre, italra, szállásra, bognárra, patkolókovácsra stb. A tengermelléki lakosság ugyanakkor nem nagyon lelkesedett a vad és járhatatlan, hegyi, erdei területeken történő letelepedésért, ezért uraik különféle kiváltságokkal, a jobbágy státus megszüntetésével, az erdőirtás fejében történt birtokadományozással próbálták rávenni őket a letelepedésre. Zlobin területe sem népesült be egyszerre, a lakosság csak fokozatosan telepedett le itt. Az első házak a meglevő közkút körül épültek, mivel mindenkinek a víz jelentette a fejlődés kulcsát, de még 1779-ben is csak 12 ház állt a településen. Az 1786-tól vezetett első anyakönyvekben megtalálhatók az ősi lakosság vezetéknevei, a Baretić, Blažina, Kružić, Marohnić, Paškvan, Polić, Ružić, Šporer, Šubat, Tadej, Vidas és Vukonić családok. Ez a tizenkét vezetéknév pontosan megfelel az akkori házak számának. Közülük néhánynak a leszármazottai ma is a településen élnek.[3]

A plébánia feljegyzései szerint 1830-ban 31 ház állt itt, ami körülbelül száz lakost jelentett. Ugyanebben az időben építették fel a falu első kápolnáját is, melyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek és a mai plébániatemplom helyén állt és a hrejini plébánia filiája volt. A településnek 1857-ben 625, 1910-ben 642 lakosa volt. 1920 előtt Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. 2002-ben kiépítették a vízvezetéket, ezzel megszűnt a településen örök gondot jelentő vízellátási probléma. 2011-ben a falunak 316 lakosa volt. Többségük nyugdíjas, ezért a településen nyugdíjas klub működöik. Zlobinnak ezen kívül kultúrháza, boltja, húsboltja, vendéglője, tűzoltószerháza, iskolája, vasútállomása és orvosi rendelője is van.

Lakosság

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
625 577 575 594 638 642 615 564 496 493 505 486 410 319 290 316

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma a diadalíven látható felirat szerint 1850-ben épült. Egyhajós épület félköríves szentéllyel. Harangtornya a homlokzat előtt áll, rajta keresztül van a templom bejárata, mely felett óra látható. Fehér oltárépítményét 1927-ben Rude Marković sušaki mester készítette. A főoltár képén Keresztelő Szent János látható, amint Jézust megkereszteli. Két oldalán Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai. Nagyon érdekes a templom jászola, mely részben a templom kicsinyített másában van elhelyezve.

Jegyzetek

További információk

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!