PROFILBARU.COM

	Újbezdán (Novi Bezdan)
	A falu bejárata
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Baranyaszentistván
Jogállás	falu
Irányítószám	31322
Körzethívószám	+385 031
	Népesség
Teljes népesség	262 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	90 m
Terület	2,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 44′ 17″, k. h. 18° 27′ 54″45.738000°N 18.465000°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 17″, k. h. 18° 27′ 54″45.738000°N 18.465000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Újbezdán témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Újbezdán (horvátul: Novi Bezdan) magyar nemzetiségű falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz tartozik.

Fekvése

Eszéktől légvonalban 25, közúton 40 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re délnyugatra, Baranyában, a Drávaszög nyugati részén, a magyar határ mellett fekszik.

Története

A települést 1864-ben alapították Petárda határában, a dárdai uradalom területén, a Schaumburg-Lippe hercegi család birtokán. Az egykori mocsaras, vizenyős területre a bácskai Bezdánból érkeztek az első magyar lakók, akik a Dráva mellett húzódó töltés földmunkálatainál dolgoztak. Az uradalom itt biztosított házhelyeket a számukra, így ezek a kubikusok és családjaik voltak a település első lakosai. A házhelyek mellé az uradalom egy hold földet is biztosított a megélhetésükre. Az első házak vesszőből font, sárral tapasztott épületek voltak. Az új lakosok ezt a helyet régi falujuk után Újbezdánnak nevezték el. Rövidesen megalapították iskolájukat is.

A településnek 1869-ben 415, 1910-ben 596 lakosa volt. Baranya vármegye Siklósi járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. A második világháború idején mintegy 50 helyi lakos harcolt a felszabadító erők oldalán. 1945. március 17-én szabadult fel végleg a német megszállás alól. A háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1949-ben megalakult a helyi termelő szövetkezet. 1963-ban bevezették az elektromos áramot. 1980-ban új kultúrház nyílt a településen. 1991-ben lakosságának 88%-a magyar, 5%-a horvát, 1%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a falu lakossága Magyarországra menekült a benyomuló szerb erők elől. 1992. április 6-án a szerbek lerombolták a falu templomát. A házakat kifosztották, majd szerbeket telepítettek be. A szerb agressziónak két halálos áldozata volt a településen. A menekültek csak 1997-ben térhettek vissza otthonaikba, ahol rögtön hozzáláttak az újjáépítéshez. A településnek 2011-ben 300 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
0	415	521	511	608	596	681	624	600	592	541	520	444	376	329	300

Gazdaság

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Nevezetességei

Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1935 és 1937 között építették. Felszentelése 1937. augusztus 22-én történt. Az épületet 1989-ben megújították. 1992. április 6-án a megszálló szerb csapatok felgyújtották, csak a csupasz falak maradtak belőle. A templomot 2004-re építették teljesen újjá. A petárdai plébánia filiája.

Kultúra

Az Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület 2008 októberében alakult, azzal a céllal, hogy hasznos szabadidőtöltést biztosítson az újbezdáni gyermekeknek, fiataloknak és szüleiknek. Az egyesületnek ma két csoportja működik: Az újbezdáni gyermek néptánccsoport, mely az újbezdáni elemi- és középiskolás gyerekeket gyűjti egy csoportba és mintegy 20 tagot számlál. Az újbezdáni Tarkabarka Játszóház a 3–7 éves korosztály számára biztosít lehetőséget a közösségbe szokásra, a magyar nyelv és kultúra ápolására.
Az Újbezdáni Kultúregyesületet 1998-ban alapították. Célja a település hagyományainak, népszokásainak, dalainak, táncainak, valamint a magyar nyelvnek az ápolása. Az egyesületnek 48 tagja van, akik két csoportban működnek: női énekkar és zenekari szekció. Fellépnek a közösség ünnepi rendezvényein: nőnap, március 15-iki ünnep, anyák napja, májusfa kitáncolás, karácsonyi ünnepély, Szent Erzsébet napi jótékonysági rendezvény.

Oktatás

A falu első iskolája egy 1865-ben közösen vásárolt házban működött a falu központjában, a mai iskola helyén. Az első tanító egy írástudó idősebb ember, Kispál András volt. A gyerekek írni, olvasni és számolni tanultak. Az első hivatásos tanító Ponizsil Ferenc 1895-ben érkezett a településre. 1906-ban közös erővel és a pécsi püspökség támogatásával hozzákezdtek az új iskola építéséhez. A mai iskolaépületet 1988-ban építették, melynek terveit egy falubeli építész, Pintér Irén készítette. A modern épületben négy tanterem, tanári szoba, konyha kapott helyet. Az iskolához egy füves sportpálya is tartozik. Az eredetileg magyar tannyelvű intézményben néhány évvel ezelőtt horvát nyelvű oktatás is indult. A településen ma a vörösmarti általános iskola négyosztályos területi iskolája működik.