PROFILBARU.COM

	Szomotovci (Samatovci)
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Eszék-Baranya
Község	Bizovac
Jogállás	falu
Irányítószám	31222
Körzethívószám	+385 031
	Népesség
Teljes népesség	509 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	92 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 36′, k. h. 18° 30′45.600000°N 18.500000°EKoordináták: é. sz. 45° 36′, k. h. 18° 30′45.600000°N 18.500000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szomotovci témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Szomotovci (horvátul: Samatovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Bizovachoz tartozik.

Fekvése

Eszéktől 15 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re keletre, a Szlavóniai-síkságon, az Eszéket Nekcsével összekötő főút és a Zágráb-Eszék vasútvonal mentén Bizovac és Józseffalva között fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. Határában a korai újkőkorszakhoz tartozó Starčevo és a középső újkőkorhoz tartózó Sopot kultúra és a kőrézkori kosztoláci kultúra leleteit is megtalálták.^[2] A leletek egy részét, köztük sok kőszerszámot ma a zágrábi régészeti múzeumban, másik részét az eszéki múzeumban őrzik.

Szomotovci a török uralom idején keletkezett. Első írásos említése az 1579-es török defterben a karasi náhije részeként történt „Sonbotovci” néven.^[3] A falu a felszabadító harcok során elnéptelenedett, majd újratelepült. Az 1698-as kamarai összeírásban „Szomotofczi” néven Petrovicz déli szomszédjaként szerepel. 1702-ben „Summotofzy/Sumotofzy” írásmóddal találjuk. A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa, de területe sokáig lakatlan volt.

A mai település a 19. század elején mezőgazdasági majorként keletkezett a valpói uradalom területén, majd a környező földek megművelésére Dél-Magyarország területéről németeket és magyarokat telepítettek be. 1857-ben 41, 1910-ben 177 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 34%-a német, 31%-a horvát, 24%-a magyar, 8%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A német és magyar lakosságot a második világháború idején a partizánok elüldözték. Sokakat a valpói fogolytáborba hurcoltak, majd kitelepítettek. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 613 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[4]^[5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
41	0	89	144	184	177	126	192	230	348	432	525	582	568	616	613

Gazdaság

A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik és a közeli városokban dolgozik.

Nevezetességei

A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a bizovaci plébánia filiája.

Oktatás

A településen a bizovaci Bratoljub Klaić általános iskola területi iskolája működik.

Sport

Az NK Sloga 1958 Samatovci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel. A klubot 1958-ban alapították.

Jegyzetek

↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4959.
↑ https://edoc.site/stjepansran-sandakpoega1579godine-pdf-free.html Stjepan Sršan: Sandžak Požega 1579. godine - A Pozsegai szandzsák 1579-ben. Osijek, 2001.
↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

A község hivatalos oldala (horvátul)
Bizovac turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Az általános iskola honlapja (horvátul)
Engel Pál: A Drávántúl középkori topográfiája: a történeti rekonstrukció problémája
Stjepan Sršan: Sandžak Požega 1579. godine - A Pozsegai szandzsák 1579-ben. Osijek, 2001.

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
A Valpovština információs portálja (horvátul)
Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba (horvátul)
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
Zorko Marković – Mirjana Paušak: Terenski pregled arheoloških lokaliteta u Valpovštini 2011. (horvátul)