Hume Cronynnal a FourposterbenAlfred Hitchcock Presents - The Glass Eye epizód Jessica TandyvelTandy és Cronyn 1988-ban az Emmy-díjátadón
Londonban született 1909-ben Jessie Alice Tandy néven. Édesapja, Harry Tandy, mozgóárus volt, édesanyja, Jessie Helen Horspool, igazgatónő egy szellemileg hátrányos helyzetű gyermekeknek alapított iskolában.[7] Szülei beíratták Tandyt a Ben Greet Akadémiára, hogy színészkedni tanuljon. Már ekkor ígéretesnek bizonyult. Első színházi szerepét Londonban (The Rumour), majd New Yorkban kapta meg (The Matriarch).[8] Számtalan, egyre nagyobb kihívást jelentő szerep után Blanche DuBois alakítása hozta meg számára az első áttörést A vágy villamosa című színdarabban. Elismerésül Tony-díjat is kapott. Azonban mikor a darab megfilmesítésére került a sor Elia Kazan rendezésében, Vivien Leight választották a szerepre, aki akkora már befutott színésznőnek számított.[7]
Jessica Tandy első férje a brit színész, Jack Hawkins volt, akitől 1940-ben elvált. Egy közös gyermekük született. 1942-ben feleségül ment az amerikai színészhez, Hume Cronynhoz, 1954-ben pedig amerikai állampolgárságot szerzett. Férjével számos filmben és színdarabban játszottak együtt (The Fourposter, Kopogós römi, Garp szerint a világ, Selyemgubó). Első közös filmjük A hetedik kereszt volt Fred Zinnemann rendezésében. Zinneman rendkívül elégedett volt velük, és kimagasló tehetségeknek írta le őket: „Láthatatlan erő veszélyeztet egy szerető családot - figyelemre méltó, ahogy ezt a képet megelevenítik a filmben.”[9]
1950-ben Tandy Joseph Cotten oldalán egy hideg, érzéketlen feleség szerepét játszotta a September Affair-ben, majd egy évvel később ismét egy feleség szerepét kapta meg a Rommel – A sivatagi róka című filmben. 1963-ban közeli barátjuk, Alfred Hitchcock kiválasztotta őt a Madarak című filmjéhez, ami egyfajta horrorfilmnek számított.[9]
A 80-as években gyakoribbá váltak a filmes szerepei: a Mulató a sztrádán, a Selyemgubó, Garp szerint a világ. Az utóbbi filmben Cronyn és Tandy Glenn Close szüleivé és Robin Williams nagyszüleivé váltak. 1987-ben tévéfilmet készítettek a Foxfire színdarabból, amelynek forgatókönyvét részben Cronyn írta meg: Tandy pedig Emmy-díjat nyert vele. Tandy és Cronyn voltak az elsők, akiket Tony-életműdíjjal jutalmaztak.[8]
Tandy 1989-ben Oscar-díjat nyert a Miss Daisy sofőrjében játszott idős hölgy megformálásáért. A díj átvételekor nyolcvanéves volt, ő tartja máig ezzel a legidősebb Oscar-díjat nyert színésznő rekordját (2017).
1990-ben rákot diagnosztizáltak a színésznőnél, de ez nem akadályozta meg, hogy a következő évben újabb Oscar-jelölést kapjon a Sült, zöld paradicsom mellékszereplőjeként. 1994-ben hunyt el Eastonban, az Egyesült Államokban. Utolsó két filmje, a Lestrapált emberek és a Camilla már posztumusz jelentek meg. Férje 2003-ban tért örök nyugovóra.
1986: Legjobb női főszereplő (jelölés) – The Petition
1994: Életműdíj
Woman in Film Crystal Awards
1991: Crystal Award
Megjegyzések
↑Az angolnak van egy ilyen kifejezése erre: a Triple Crown of acting, amely szó szerint a színészkedés háromszoros koronáját jelenti. A három korona a Tony-díjat, az Emmy-díjat és az Oscar-díjat szimbolizálja.
