Jane Wyman (született Sarah Jane Maysfield) (St. Joseph, Missouri, 1917. január 5. – Rancho Mirage, Kalifornia, 2007. szeptember 10.) Oscar-díjas és háromszoros Golden Globe-díjas amerikai színésznő. Filmes karrierjét kórustagként kezdte, a negyvenes évek végére vált belőle nagy színésznő. Négyszer jelölték Oscar-díjra, ebből egyet nyert el 1949-ben a Johnny Belinda című filmben nyújtott alakításáért. Wyman saját tévéműsort vezetett 1955-től 1958-ig. A nyolcavanas években nagy visszatérése volt a Falcon Crest című televíziós sorozatban, ami egészen 1990-ig futott, és harmadik Golden Globe-díját hozta el neki.
Wyman Ronald Reagan későbbi amerikai elnök első felesége volt.
Élete
Gyermekkora
Sarah Jane Mayfield néven született St. Josephben Gladys és Manning Mayfield gyermekeként. Apja gyári munkás volt egy élelmiszeripari cégben, anyja irodai munkát látott el.[10][11] 1921-ben szülei elváltak, édesapja hirtelen meghalt, édesanyja pedig Clevelandbe ment, hátrahagyva gyermekét.
Wyman nevelőszülőkhöz került, akiket Emma és Richard Fulks néven hívtak. A st. joseph-i Lafayette Középiskolába járt, és érdeklődést kezdett mutatni az éneklés iránt. Születési dátumát 1914-nek beállítva munkát vállalt a rádiónál, hogy énekelhessen Jane Durrell művésznéven.[10][11] 1932-ben kibukott a Lafayette-ből, és dolgozni kezdett a manikűrözésen át a műszerfal kezelésig mindenhol. A filmvilággal kórustagként ismerkedett meg, a harmincas éveken keresztül több apró szerepet kapott, de az áttörése még váratott magára.
B kategóriás filmek és a filmdráma útján
1936-ban a Warner Brothers leszerződtette, de B kategóriás filmekben ragadt.[10][11][12] 1940-ben Olivia de Havilland és Jeffrey Lynn mellett játszott az A kategóriás My Love Came Back című romantikus filmben. 1941-ben a filmtörténet leghosszabb csókját jegyezte be Regis Toomeyval a You're in the Army Now című produkcióban.[10][11] 1942-ben Edward G. Robinson mellett alakított a Larceny, Inc-ben, és Kay Kyserrel játszott együtt a My Favorite Spy-ban. 1943-ban ismét Havilland mellett bukkant fel a Princess O'Rourke-ban. 1944-ben a legmagasabban fizetett színészek közé emelkedett a Crime by Night forgatására, és sok neves színész mellett önmagát alakíthatta a Hollywood Canteen című produkcióban.[10]
1945-ben kritikai elismerést nyert a Férfiszenvedély című filmjéért, aminek szerepét a Princess O'Rourke-ban nyújtott alakításáért kapott.[10] 1946-ban két mellékszerepe volt a One More Tomorrow és az Éjjel-nappal című produkciókban, majd a Metro-Goldwyn-Mayer kölcsönkérte Wymant Az őzgida főszerepére. Játékával Oscar-díjra jelölték. 1947-ben Dennis Morgan oldalán volt látható a Cheyenne című filmben, és James Stewart párja volt a Magic Townban.
1948-ban a siketnéma főszereplőt alakította a Johnny Belinda című filmdrámában, amellyel elvitte az Oscart. Ő volt az első színésznő a hangosfilmek megjelenése óta, aki úgy nyert díjat, hogy semmit nem kellett mondania a filmben.[10][11]
1948-ban David Niven mellett bukkant fel az A Kiss in the Dark című vígjátékban, majd ismét Morgannel volt látható a The Lady Takes a Sailor című produkcióban. 1950-ben Alfred Hitchcock thrillerében játszott a Rémület a színpadonban. Ugyanebben az évben játszott a The Glass Menagerie című filmben, majd 1951-ben a Three Guys Named Mike című népszerű vígjátékban. Szintén 1951-ben Bing Crosby párja volt a Here Comes the Groom című produkcióban, majd a The Blue Veilben nyerte el a főszerepet, amiért ismét Oscar-díjra jelölték. 1952-ben újból Crosby mellett volt látható a Just for You-ban.
Új utakon és televíziós karrier
1953-ban Wyman Ray Millanddal játszott a Let's Do It Again című musicalben. 1954-ben utoljára jelölték Oscar-díjra a Magnificent Obsession című filmjéért. 1955-ben vendégszerepet kapott a General Electric Theater című televíziós sorozatban. Ugyanebben az évben saját műsora indult útjára Jane Wyman Presents The Fireside Theatre címmel, ami 1958-ig futott.
Wyman a hatvanas évekre már nem számított filmsztárnak, de voltak filmes megjelenései mint a Pollyanna és a Bon Voyage!. Wyman továbbra is a tévés karrierjére fókuszált,
1981-ben újabb nagy sikert aratott a Falcon Crest című televíziós sorozattal. Az első évaddal a Dallas és a Knots Landing mögött járt a nézettséggel, később a rivális Dinasztia sorozat maga mögé utasította, és visszanyerte a helyét.[10] A Falcon Crest 1990-ig futott, Wymant kétszer jelölték vele Golden Globe-díjra, amit 1984-ben haza is vihetett. A következő években Wyman egészsége romlani kezdett, 1986-ban alhasi fájdalmak miatt kihagyott két epizódot, 1988-ban pedig orvosa tanácsára ismét kimaradt egy részből.[10] Elszántsága visszahozta a kamerák elé, és tovább forgatott, míg 1989-ben hirtelen összeesett, és az utolsó két évadból teljesen kimaradt. 1990-ben az orvosi tanácsok ellenére visszatért a Falcon Crest utolsó három részére.
Wyman 1993-ban vállalt utoljára szerepet a Dr Quinn, Medicine Woman című sorozatban, ahol Jane Seymour édesanyját játszotta, majd végleg nyugdíjba vonult a színészettől.
Magánélete
Wyman ötször ment férjhez, ebből kétszer ugyanahhoz a férfihoz. Első férje, Ernest Wyman kereskedő volt, akihez 1933-ban ment hozzá, majd két év után elváltak. A színésznő házassága után megtartotta a Wyman vezetéknevet.
Második házasságát Myron Futtermannal kötötte 1937-ben, aki ruhákkal foglalkozott. Egy évvel később elváltak, miután Futterman nem szeretett volna gyerekeket.[10]
1938-ban ismerkedett meg későbbi harmadik férjével, Ronald Reagannel a Brother Rat című filmben, és más filmekben is szerepeltek még együtt. 1940-ben házasodtak össze, és három gyermeket neveltek: Maureen Reagant, az örökbe fogadott Michael Reagant és Christine Reagant. Christine koraszülött volt, és születése után kilenc órával később életét vesztette.[11][12] Wyman 1949-ben vált el Reagantől, források szerint politikai nézettségük sodorta el őket egymástól.[10] Reagan akkoriban még a demokratákat támogatta, Wyman republikánus volt.[13] Reagan 1962-ben a Republikánus Pártba lépett be, 1966-ban Kalifornia kormányzója lett, 1980-ban pedig amerikai elnök.
Wyman negyedik férje zeneszerző és zenei igazgató volt Frederick Karger személyében, akihez 1952-ben ment hozzá. 1954-ben szétköltöztek, majd 1955-ben elváltak. 1961-ben Wyman másodszor is feleségül ment Kargerhez, de ez is válással végződött 1965-ben.
Wyman nem házasodott újra, nyugdíjas éveit festéssel töltötte, és keveset szerepelt a nyilvánosság előtt, főleg betegsége miatt. Jótékony szervezeteknek adományozott, köztük a Sacred Heart Church, az Arthritis Foundation, a Covenant House és az Our Lady of Angels Monastery szervezeteket támogatta.[11]
2000-ben részt vett színésznő barátnője, Loretta Young temetésén, 2001-ben pedig elsőszülött lányát, Maureent temette el.[10] 2004-ben Reagan halálát követően nyilatkozta: "Amerika elvesztett egy nagyszerű elnököt, és egy kedves, gondoskodó férfit."[10] Wyman 2007-ben hunyt el álmában.