Anuradhapura, a buddhizmus egyik legfontosabb szent helye mintegy 1300 éven keresztül politikai és vallási főváros volt. Alapítása a hagyomány szerint egy szent fügefához kötődik. Ez a fa annak a fának egyik ágából fejlődött ki, ami alatt a Buddha megvilágosodott. A legenda szerint az ágat i. e. 244-ben hozta Sri Lankára egy Szang-Hamita nevű buddhista szerzetesnő. A több mint 2200 éves fa, a Sri Maha Bodhi ma is él, egy szentélyből kiindulva a városközpont egy részét elborítja. A település alapítása után nem sokkal az ország fővárosa lett. A város legfontosabb műemlékei a kör alaprajzú, monolit oszlopokkal körbevett leginkább szingaléz sztúpákhoz hasonlító szent sírkamrák. Anuradhapura legfontosabb műemlékei közé tartozik az i. e. 3. században épült Iszurumunija-szentély, amelyet laikusok alapítottak a szent fa körül történt csodák hatására, az i. e. 2. században emelt 110 méter magas Ruvanveli dagoba, az i. e. 1. századból származó Abhajagiri-kolostor, valamint a világ legmagasabb sztúpája az i. sz. 4. századra datálható Dzsetavana dagoba. A települést később többször is dél-indiai csapatok támadták meg, ennek hatására 993-ban lakossága elmenekült és teljesen elnéptelenedett. Maradványait benőtte a dzsungel, azonban napjainkban újra látogatható
Polonnaruva a korábbi ideiglenes királyi rezidencia Anuradhapura 993-as elpusztítása után az ország fővárosává vált. Ma is látható középkori műemlékei a hódító Csolák és a 12-13. századiszingaléz uralkodók korából származnak. A település virágkorát a 12. században élte majd a 13. század végén hosszú hanyatlás után a kormányzat székhelyét elköltöztették, ezután lakosai elhagyták. 9. századi épületeit a brahmanizmus tiszteletére emelték, ezek főleg Siva-templomok voltak amelyeket bronzszobrokkal díszítettek. A 11. században miután a Csolák hatalmát leverték főleg buddhista szentélyeket építettek valamint egy palotát, középületeket, iskolákat, kórházakat és öntözőrendszereket. A város legjelentősebb műemlékei a 12. századból valók köztük egy hatalmas kert amelynek öntözőrendszere ma is használható, egy palota tanácsteremmel és fürdővel, a Gal Vihára barlangtemplom egy 14 méter hosszú fekvő buddha szoborral és a „Nyolc Ereklye Háza”. A 13. század elejére datálható emlékművek kevésbé kifinomultak de hasonlóan monumentálisak közülük legjelentősebb a Rankot Vihara egy 175 méter átmérőjű 55 méter magas sztúpa.
Szigirija egy hegyi erőd ami az ország középső részén emelkedő 200 méter magas úgynevezett Oroszlán-sziklán helyezkedik el. A trópusi növényzetből kiemelkedő erősen lekopott vulkanikus szikla tetejére az 5. század végén, I. Kásjapa király uralkodása alatt építették az erődöt, amelynek ma már csak a romjai láthatók. A hozzá vezető ösvény (amely egy téglából készült nagyméretű oroszlánszobor lábaitól indul) sziklafalait festményekkel díszítették, ezek közül sok kiváló állapotban maradt fenn. A képek nimfákat ábrázolnak az alakok között helyenként versekkel amelyek a szingaléz nyelv legősibb megmaradt szövegei közé tartoznak. A nőalakok virágokkal üdvözlik az elvonuló uralkodót, a szövegekből kiderül, hogy az ősi Ceylon irodalma jelentős hatást gyakorolt a település életére. A környéket uraló hatalmas citadella fő részeit csarnokok, fürdők, hidak, kertek és szökőkutak alkotják.
Szinharádzsa, Srí Lanka utolsó érintetlen trópusi esőerdője az ország délnyugati részén terül el 500 és 1000 méteres tengerszint feletti magasság között. A területet már 1875-ben védetté nyilvánították, amikor a sziget még gyarmat volt. A 85 négyzetkilométeres védett övezet valójában egy keskeny földsáv amelyen két növényzettípus különböztethető meg, erdők valamint másodlagos erdők cserjésekkel. A helyi népesség gyors növekedése miatt ezt a bioszféra rezervátumot szigorú törvényekkel kell védeni. Megtiltották az erdő mindennemű hasznosítását kivéve a diópálma növényrostjainak gyűjtését, viszont az illegális fakitermelés és a drágakőbányászat azonban továbbra is súlyos problémákat okoz. A természetvédelmi terület fáinak több mint 60 százaléka endemikus fajokhoz tartozik és kiemelkedő az orchideák száma is. Jelentős az itt élő vadállat állomány is, megtalálható benne Srí Lanka őshonos emlős- és pillangófajainak több mint a fele, valamint számos rovar-, kétéltű és hüllőfaj is.
Kandi szent városában, a buddhizmus egyik központjában őrzik Srí Lanka legfontosabb ereklyéjét a Buddha egyik szemfogát. A Fog-templomban őrzött ereklye tiszteletére minden évben felvonulást rendeznek amelyen hívek tízezrei vesznek részt. A települést a 14. században alapították azonban fennmaradt épületeinek legnagyobb része a 19. századból való. A város 1592-ben lett e királyság fővárosa, 1815-ig a szingaléz függetlenség egyik központja maradt, ekkor azonban brit fennhatóság alá került. Legfontosabb műemlékei a palotakomplexum egy fából készült közmeghallgatási csarnokkal, a híres zarándokhely a kétszintes Fog-templom, és a Virágoskert-templom. A város közepén terül el a mesterségesen kialakított 4 kilométer kerületű Kandi-tó. Kandit jelenleg is buddhista hívők milliói tekintik szent városnak.
Gálle területe már az ókorban is lakott volt a forrásokban Tarsis néven szerepel. Később a Kínai Birodalommal folytatott kereskedelem egyik fontos kikötője volt, de az európaiak csak a 16. század elején szereztek tudomást róla amikor a portugálok elfoglalták. 1640-ben holland fennhatóság alá került majd a 18. században a britek érkezése előtt érte el fejlődésének csúcspontját. A település építészetében európai és délkelet-ázsiai stílusjegyek keveredése figyelhető meg, erődített városmagja nagyrészt a 18. század első harmadából való. Az erődöt 14 bástyával erősítették meg, és körülbelül fél négyzetkilométeres területet fogott közre. A portugál időszakból szinte semmi nem maradt fenn mert a hollandok szinte mindent átépítettek. A település szabályos rács alaprajzú, a peremkerületek utcái észak-déli tájolásúak és párhuzamosak az erőd falával. Kiemelkedő helyet foglalt el a Kormányzósági Palota, a fegyvertár, a lőporraktár valamint a barokk templomok, a bástyák és a városkapu. A 2004-es indiai-óceáni cunami során jelentős károkat szenvedett, az áldozatok száma elérte a négyezret.
Védett terület: ha, puffer zóna: ha, hivatkozás: 561
A Srí Lanka középpontjában elhelyezkedő Dambulla öt barlangtemploma az ország legnagyobb és legjobb állapotban megőrződött barlangtemplom együttese. A szobrokkal és falfestményekkel díszített templomok története a buddhizmus kezdetéig nyúlik vissza. A barlangok háromszor, az i. e. 1. században, az i. sz. 12. és az i. sz. 18. században játszottak központi szerepet a hívők életében. A területen eredetileg egy buddhista kolostori rend tagjai éltek ebből a korból 80 lakóhely maradványait azonosították. Az első templomban egy 14 méter hosszú fekvő Buddha szobor található. A negyedik templom a legrégebbi, az ötödik barlangtemplomot viszont az 1820-as évek stílusában újították fel. A barlangtemplomokat a sziklafal irányában bővítették, a 12. században díszítették szobrokkal és ekkor már nagyjából elnyerték jelenlegi formájukat. A gazdagon díszített templombelsőkben összesen 154 Buddha szobrot helyeztek el. Körülbelül 2100 négyzetméteres felületet falfestményekkel borítottak be, több rétegben, ugyanis a hagyomány szerint a falak díszítésék időnként fel kell újítani.
Védett terület: 56 844 ha, puffer zóna: 72 645 ha, hivatkozás: 1203
A helyszín három természetvédelmi területből áll (Peak Wilderness Természetvédelmi Terület, Horton Plains Nemzeti Park, és a Knuckles védett erdők), amelyek rendkívül fontosak az ország biológiai sokféleségének megőrzése szempontjából. A védett területek legmagasabb pontjai 2500 méter magasan terülnek el. A térség egymástól elszigetelt völgyeiben a fajok más és más változatai fejlődtek ki, és számos kiemelten veszélyeztetett növény- és állatfaj csak itt fordul elő. A Horton Plains Nemzeti Parkban 87 madár és 24 emlősfaj él, köztük a számbárszarvas. A Knuckles védett erdők az ország összes éghajlati övezetét lefedik, ezekben 1033 növényfajt valamint 247 emlősfajt azonosítottak. Ez utóbbiak negyede endemikus faj. Az itt élő veszélyeztetett élőlények közé tartozik a karcsú lóri és a srí lanka-i vagy más néven ceyloni leopárd.
.jpg)
.jpg)
