Miklósvágása

Miklósvágása (Miklušovce)
A Nagyboldogasszony templom
Miklósvágása zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1330
Polgármester	Mária Čuchtová
Irányítószám	082 44
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
Népesség
Teljes népesség	305 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	473 m
Terület	7,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 04′ 50″48.916667, 21.080556Koordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 04′ 50″48.916667, 21.080556
Miklósvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósvágása témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Miklósvágása (szlovákul: Miklušovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 23 km-re délnyugatra, a Hernád felett fekszik.

Története

A település valószínűleg a 12. században keletkezett. Régi temploma a 13. században már állt, lényegében a mai templom helyén. 1330-ban „villa Nikolay” néven említik először. A 14. század elején a somosi uradalomhoz tartozott, melyet Károly Róbert király hívének, a Drugeth családnak adományozott, de nem sokáig maradt a család birtokában. 1386-ban mint királyi birtokot Luxemburgi Zsigmond a somosi nemeseknek adta. 1391-ben a Szécsyek kapták, akik a 15. század első felében is birtokolták. Később Rihnó várának tartozéka, urai a Szapolyaiak, valamint a Salm és Groff családok voltak. 1427-ben 39 adózó portája volt, ezzel a nagyobb falvak közé számított. 1600-ban 16 lakott házzal rendelkezett, ezen kívül a soltész háza, templom, plébánia és iskola állt a faluban. A 17. század végén és a 18. század elején állítólag nagyolvasztó működött itt, mely a gölnici vasércbányák anyagát dolgozta fel. Lakói földműveléssel, favágással, szövéssel, fuvarozással, kovácsmesterséggel, kőbányászattal foglalkoztak. A 18. században a Semsey és Görgey családok birtoka volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIKLÓSVÁGÁS. Miklusovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Szedliczához nem messze, és annak filiája, földgye középszerű, keresette jó módgyok van, legelője, réttye, erdeje is elég van.”^[2]

Az 1830-as években kolera pusztított.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vágás (Miklós-), (Miklussowce), Sáros v. orosz falu, Szedliczéhez 1/2 órányira: 16 romai, 510 g. kath., 28 zsidó lak. Görög kath. paroch. templom. Nagy erdő. Fürészmalom. A Hernád mellett, a helységtől 1 órányira rézbányát is mivel. A rézolvasztó hámort részvényes társaság (400 részvény 200 forintjával ezüstben) alapitotta, s most 3 kemenczében dolgonak. F. u. Roll. Ut. p. Eperjes.”^[3]

1889-ben az egész falu leégett egy tűzvészben, később a tűz keletkezésének helyén a helyiek keresztet állítottak.

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 354, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

A falu sportpályája

2001-ben 331 lakosából 324 szlovák volt.

2011-ben 314 lakosából 307 szlovák.

Nevezetességei

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma eredetileg a 13. században épült, 1812-ben klasszicista stílusban építették át. 1889-ben a templom is leégett, de újjáépítették. 2000-ben a restauráláskor északi falán a 14. századból származó falfestmények tűntek elő.

További információk

• Községinfó
• Miklósvágása Szlovákia térképén^{[halott link]}
• Hivatalos oldal
• E-obce.sk

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. december 6.)^{[halott link]}