Cselfalva

Nem tévesztendő össze a következővel: Csetfalva.

Cselfalva (Čelovce)
Cselfalva zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Polgármester	Ján Kožlej
Irányítószám	082 14 (pošta Pušovce)
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
Népesség
Teljes népesség	355 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	327 m
Terület	3,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 04′ 44″, k. h. 21° 24′ 12″49.0789, 21.4032Koordináták: é. sz. 49° 04′ 44″, k. h. 21° 24′ 12″49.0789, 21.4032
Cselfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cselfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cselfalva (szlovákul: Čelovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 18 km-re északkeletre, a Szekcső-patak és a Tapoly között fekszik.

Története

1335-ben említik először. 1740-től a Pulszky család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSELFALVA. Csalovce. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Czimerman Urak, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Posfalvának szomszédságában, ’s ennek filiája, Girált, és Tultsik között. Határja mindenféle gabonát bőven terem, réttyeit néha a’ víz elönti ugyan, mindazáltal mindenkor kétszer kaszáltatik, legelője is elegendő, mivel pedig erdeje nintsen, a’ második Osztályba tétetett.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Cselfalva, tót falu, Sáros vármegyében, Pósfalu fiókja, 78 kath., 60 evang., 6 zsidó lak. Termékeny kis határ. F. u. többen. Ut. p. Eperjes.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 162, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 281 lakosából 280 szlovák volt.

2011-ben 313 lakosából 312 szlovák.

Híres emberek

• Itt hunyt el 1710-ben Komáromi János, Thököly Imre titkára és bizalmasa. 1697-től Thököly haláláig terjedő naplója a bujdosók és a fejedelem életének fontos forrása.

Nevezetességei

• Evangélikus temploma eredetileg késő román stílusban épült.

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

• Községinfó
• Cselfalva Szlovákia térképén