Eperjestől 18 km-re nyugatra, a Nagyszinye-patak és a Hernád között fekszik. Zsákfalu, Szinyeújfalu felől közelíthető meg.
Története
A falut a német jog alapján alapították, 1334-ben „Jacabuagasa” néven említik először. A szinyei uradalomhoz tartozott, a 15. századtól a Perényi család birtoka volt. 1427-ben 30 portája adózott. A 17. században a Hedry, Péchy és más családok birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAKABVÁGÁS. Német Jakabvágás. Jakubovani. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchy, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Berthóldhoz közel, Sz. Keresztnek filiája, erdeje szűken, réttye, legelője szintúgy; földgye nehezen miveltetik, de gabonát bőven terem.”[2]
A 19. században a Bujanovics nagybirtokhoz tartozott. 1828-ban 70 házában 535 lakos élt. Lakói földműveléssel, cseresznye termesztéssel, sószállítással foglalkoztak.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakabvágás, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Berthóthoz 1 óra.”[3]
