Eperjesenyicke (szlovákul: Haniska) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
Eperjestől 5 km-re délre, a Tarca bal partján fekszik.
Története
1288-ban említik először abban az oklevélben, melyben birtokosa, Simon fia György szolgálataiért megjutalmazza Péter nevű vazallusát. A település vélhetően ennél korábban keletkezett, hiszen az oklevél szerint korábbi birtokosa egy István nevű nemes volt. A 13. és 16. század közötti oklevelekben „Enezke”, „Enizke” alakban szerepel.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ENITZKE. Hanitzka. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Sárosi, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kendi felett, Harságnak szomszédságában, Torisza vize mellett, Eperjestől fél mértföldnyire, úgy látszatik, mintha réttye, és erdeje tsekélyes volna; de mivel földgye igen jó nemű, ’s közel Eperjesen jó piatzozása lévén, második Osztálybéli.”[2]
A községet 1831-ben kolerajárvány sújtotta, melyet követően az akkori Sáros vármegyében parasztfelkelés robbant ki.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Enyiczke, Sáros v. tót falu, ut. p. Eperjeshez délre 3/4 mfd. a kassai országutban a Tarcza mellett: 192 romai, 23 g. kath., 100 evang., 3 zsidó lak. Több urasági lakház és vendégfogadó. Termékeny föld és rét. F. u. a Sárosy nemzetség.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.
Egy ideig Eperjes része volt, ma ismét önálló község.
Népessége
1910-ben 253, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 563 lakosából 550 szlovák volt.
2011-ben 651 lakosából 608 szlovák.
Nevezetességei
- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1750-ben épült, 1887-ben és 1916-ban megújították. Főoltára 18. századi.
- Az 1831. évi parasztfelkelés emlékművét 1938-ban emelték.
Jegyzetek
