Vörösvágás (szlovákul: Červenica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
Eperjestől 25 km-re délkeletre fekszik.
Története
A települést a 14. században a német jog alapján alapították. Első írásos említése 1427-ben az adóösszeírásban „Vereswagas” alakban történt, amikor 62 portája adózott. A 16. és a 18. század között határában higanyt bányásztak. A 18. században a kincstár tulajdona. A 18. századtól 1922-ig határában opált bányásztak. 1787-ben 69 házában 503 lakos élt. A 18. század végén határában kiterjedt tűlevelű erdők és halastavak voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VÖRÖSVÁGÁS. Cservenicza. Tót falu Sáros Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Eperjeshez 1 1/4 mértföldnyire; határja néhol nehezen míveltetik, de jó, legelője, erdeje, és réttye elég van, Opál kövek is találtatnak vidékjén.”[2]
1828-ban 70 háza és 536 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak, illetve az opálbányában dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vörösvágás, (Cservenicza), Sáros v. tót f. Eperjeshez dél-keletre 2 1/2 mfld. 147 romai, 40 g. kath., 329 evang., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy erdő. Sok pisztrang. F. u. a kamara. Ezen helységet egész Europában nevezetessé teszi opálbányája, mellyben igen szép s különféle szineket játszó nemes opalkő ásatik, melly talán az egész világon legszebb.”[3]
Hitelszövetkezetét 1910-ben alapították.1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
A háború után lakói Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.
Népessége
1910-ben 576-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 706 lakosából 484 szlovák és 220 cigány volt.
2011-ben 883 lakosából 497 szlovák és 354 cigány volt.
Nevezetességei
Jegyzetek
Források
- Semrád, Peter - Krchnáková, Lucia 2008: O prenájme opálových baní v Dubníku Gabrielom Fejérvárym v rokoch 1830-1845 vo svetle niektorých menej známych skutočností. Montánna história 1.
- Semrád, Peter 2024: Červenica a banská činnosť v Dubníku. Sociálno-kultúrne väzby a pamätihodnosti. Pamiatky a múzeá 4/2024
