Eperjestől 12 km-re délkeletre, az Ósva-patak és a Tarca között fekszik.
Története
A települést 1330-ban „Zegnia” alakban említik először. Később „Segnia”, „Zwsnia”, „Zedeguka”, „Zedenia” alakban szerepel a történeti forrásokban. Egy Bodan nevű nemes utódainak birtoka volt. 1427-ben 19 portával adózott. A Segney családé, majd a 17. században a Kecer és Piller családok birtoka. 1787-ben 38 házában 283 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEGNYE. Sáros Vármegy. földgye középszerű, de egyéb javai külömbfélék, és hasznosak.”[2]
1828-ban 34 házát és 342-en lakták. Lakói zsellérek voltak, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsegnye, Sáros v. tót f. Kakasfalvához tartozó fil. 55 romai, 41 g. kath., 190 evang., 10 zsidó lak. Ev. szentegyház. F. u. a Keczer nemzetség. Ut. p. Böki.”[3]
