PROFILBARU.COM

	Ábrány (Abranovce)
	Ábrány - utcarészlet
	; Ábrány zászlaja
	; Ábrány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Polgármester	František Štofko
Irányítószám	082 52 (pošta Kokošovce)
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	690 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	65 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	492 m
Terület	9,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 56′ 03″, k. h. 21° 20′ 31″48.934167°N 21.341944°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 03″, k. h. 21° 20′ 31″48.934167°N 21.341944°E
	Ábrány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai Ábrányról szól. Hasonló címmel lásd még: Ábrány (egyértelműsítő lap).

Ábrány (régebbi névváltozatai: Ábrányfalva, Ábrahámfalva, szlovákul: Abranovce, korábban Abrany/Obranovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 12 km-re délkeletre fekszik.

Története

A falu a 13. században keletkezett, 1320-ban említik először. A 15. században a Raszlaviczky család birtoka. A 17. században a Sennyey, Pálffy és Kapi családoké. A 18. században a Nemessányi család a birtokosa. 1787-ben 39 házában 236 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÁBRAHÁMFALVA. Ábrahámovtze, tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Raszlavitzky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hanusfalvátol egy és 1/4 mértföldnyire, e’ helységnek ugyan keresetre módgya nintsen; de mivel határja nem rosz, és réttye, legelője, ’s tűzre való fája elég, második Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 44 házában 343 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ábrahámfalva, tót falu, Sáros vgyében, Sóvárhoz délre 1 mfd. 205 római, 169 görög kath, 23 evang. lak. Görög kath. szentegyház. F. u. a kamara.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 300, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 534 lakosából 495 szlovák és 38 cigány volt.

2011-ben 619 lakosából 581 szlovák és 12 cigány.

Személyek

Itt született Ján Hirka (1923–2014) eperjesi görögkatolikus püspök

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]