Eperjestől 8 km-re nyugatra, a Kis-Szinye-patak partján fekszik.
Története
1249-ben említik először „Zynna”, „Scynna” alakban. 1262-ben „Scinefolua”, „Sywnyefalwa” néven írják, amikor a birtokot Benedek fia Merse kapta meg. A 13. századtól a szinyei uradalom központja, melyhez 22 falu tartozott. 1307-ben „Swyna”, „Suyne”; 1389-ben „Swynne” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 50 portát számláltak a faluban a Merse család birtokában. 1493-ban vásártartási jogot kapott. A 17. és 19. század között a Szinyei család birtoka. Már a 17. század végén működött az iskola, a 18. században pedig már postája is volt. 1787-ben 63 házában 544 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZINYE. Elegyes orosz falu Sáros Várm. földes Ura Szinyei Uraság, lakosai többfélék, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; hajdan erőssége is vala; határja középszerű.”[2]
1828-ban 82 háza és 645 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. Később főként Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szinye, tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez nyugotra 1 mfld, 567 kath., 26 evang., 9 zsidó lak. Kastély. Termékeny határ. Jó rét. Kath. paroch. templom. F. u. a Szinyei Merse nemz.”[3]
