Vargony (szlovákul: Varhaňovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
Eperjestől 22 km-re délkeletre, az Ósva-patak és a Tarca között fekszik.
Története
A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált halomsírok.
A mai települést a 13. század végén a német jog alapján alapították, 1393-ban „Wargon” alakban említik először. Nevét valószínűleg első bírájáról kapja. 1427-ben 17 portája adózott, ezzel a közepes nagyságú falvak közé tartozott. Később a lakosság száma csökkent. Lapispataki nemesek, később a Segney, Melczer és Újházy család, majd a Báthoriak és Várkonyiak birtoka volt. A 16. század közepére elnéptelenedett és újra kellett telepíteni. 1567-ben csak 4 háztartása volt, mely alapján fél portáig adózott. Az 1580-as és 1590-es években új családok települtek a községbe. 1600-ban 14 jobbágyház állt a faluban. 1787-ben 32 házában 245 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VARGONY. Varhanovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok; határja középszerű.”[2]
1828-ban 53 háza és 403 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Várgony, (Warhanowcze), Sáros vmegyében, orosz falu, Boroszló fil., 44 romai, 335 g. kath., 19 evang., 39 zsidó lak. F. u. Keczer. Van itt gör. kath. plébánia, s derék erdő. Ut. post. Böki.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
A háború után lakói főként Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak.
Népessége
1910-ben 351, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 991 lakosából 962 szlovák volt.
2011-ben 1332 lakosából 1016 szlovák és 135 cigány.
Nevezetességei
Görögkatolikus temploma 1837-ben épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 25.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
