Összesen 24 kocsiszín létesült Budapesten,[2] ezekből ma már csak 9 üzemel. Több kocsiszínt új telephelyek létesítése vagy a villamoshálózat felszámolása miatt zártak be (pl. Újpest kocsiszín).
Lóvasúti eredetű kocsiszín, később főműhely, áramfejlesztő telep, sínautógarázs, áramátalakító is volt. Épületében 1949-től trolibusz garázs, majd annak 1997-es bezárása után a 2000-es évek elejétől élelmiszer-áruház működik.[15]
Eredetileg lóvasúti kocsiszínnek épült. Megszűnése után teherautó garázsként üzemelt, míg 1967-ben lebontották és a helyére a Harmat utcai lakótelep Kőrösi Csoma Sándor út menti házait építették. 1897-ig Kőbánya forgalmi telep volt a neve.[19]
Eredetileg lóvasúti kocsiszínnek épült. Volt villamosfőműhely, áramfejlesztő telep, villamoskocsiszín, áramátalakító és 1953-tól trolibusz főműhely.[22]
Eredetileg lóvasúti kocsiszínnek épült. Az egykori remiz épületében élelmiszer-áruház működik. Mellette áll az egykori lóvasúti épület, a „Bagolyvár”.[26]
Eredetileg lóvasúti kocsiszínnek épült. Az 1876-ban épült forgalmi telep helyén építették fel. Több funkciót is betöltött üzemelése során: 1962-1972 között Ganz UV főműhely, illetve HÉV-dízelműhely is volt, ez utóbbi 1998-ban szűnt meg.[29] 2000-ben lebontották a telep épületeit. A déli oldalán 2006-ban meghosszabbították a Kvassay Jenő utat.[28] 2012 óta nyaranta a Budapest Park szórakozóhely üzemel az egykori kocsiszín parlagon maradt területének legnagyobb részén.
↑Másfél évszázad III. 1987: Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.